Pörc - beszélgetés György Zsomborral
Szerkesztő: Pál Amanda

Egy esős, szeles, hideg és sötét napon a messzi északon, mi is lehet jobb, mint a meleg tűzhely mellett kenyérlángost és mákos gubát készíteni? Ugyanis magyar gasztronómiai napokat tartottak november végén Finnországban, a helsinki Liszt Intézet szervezésében. Volt borkóstoló, süteménybemutató, illetve főzőtanfolyam is, amelynek keretében az új helsinki könyvtár tankonyhájában ismerkedhettek az érdeklődők e két magyar étel elkészítésének fortélyaival.

Fotó: MKR/zsz
Főzés az Oodi könyvtárban
Surányi Regina

Tóth Péter 6 évesen szerezte első metszőollóját, már óvodás korában érdekelték a szőlőművelésről szóló könyvek ábrái. Ilyen kezdet után nem meglepő tehát, hogy végül borász lett belőle. Ma már 3,5 hektáron műveli Somlószőlősön a saját szőlőtőkéit, és szívesen mesél a Kőfejtő Pince borairól, hétköznapijairól az iránta érdeklődő borkedvelőknek…

---
fotó: Vető Gábor - Borsmenta Magazin / Kőfejtő Pince

Nem feltétlen karácsonyi sütemény, de a parázs melege, az édes illat mégis előcsalogathatja az ünnep hangulatát. Hogy miről is van szó? Hát persze, hogy a kürtőskalácsról.
András Tünde és Bálint Gáspár több mint 20 éve csöppent az eredeti, hagyományos kürtőskalács-készítés világába Gáspár nagymamájának és családjának nyomdokain. Azóta a Vitéz Kürtős márkanév már országszerte ismerősen cseng. Kezdetben barátokkal, rokonokkal együtt jártak fesztiválról fesztiválra, hogy megismertessék ezt a parázson sült édességet, jelenleg viszont már két állandó üzletük van Budapesten és egy szezonális Tihanyban. Évente két saját eseményt is szerveznek a kürtőskalács köré. A Vitéz Kürtős és az Édes Mackó kürtőskalács-cukrászda egyik alapítójával, a fesztiválok szervezőjével, András Tündével beszélgettünk (ism.)

Horváth-Boros Klárát, akit gyermekkori beceneve alapján gasztrobloggerként és szakácskönyvíróként sokan úgy ismernek, hogy Kálci – már bemutattuk ebben a műsorunkban. Megjelenésre váró új kötetének címe: Családunk kedvencei. Itt már nemcsak a kelt tészták sütéséről van szó – mint az előző kettőben -, hanem reggelikről, levesekről, főételekről, köretekről, finomságokról és italokról is. A szerző Szegedtől délre él, pont a határ mentén. Itt hívta fel őt Nagy György András.

Mi a fermentálás? A fermentálás vagy savanyítás egy technika, amely során a tejsavbaktériumok segítségével erjesztjük a zöldségeket. Ezek a tejsavbaktériumok természetesen megtalálhatók a zöldségek felszínén és oxigénmentes környezetben elszaporodva elvégzik helyettünk a munkát. A sós oldat biztosítja, hogy az egészségre káros, rohasztó baktériumok ne tudjanak aktivizálódni.

Rétes kovászolt lila káposztával. Rumos-narancsos-mazsolás gluténmentes kovászos kuglóf. Fermentált citrom, narancs, meggy, hal. Szusivariáció. Nyers fermentált tökfőzelék. Fermentált fusilli tészta, valamint uborkahéj-menta ital – csak néhány a „Fermentálj a hosszú életért!” receptverseny díjnyertes ételei közül. A Kor Kontroll Társaság, a Magyar Elhízástudományi Társaság és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége októberben tartotta az immunrendszerünk erősítéséért kiírt receptversenyének kóstolóval egybekötött díjátadó ünnepségét.
Aki elmondja, miért is jó a fermentálás: a díjazottak közül Román Krisztina és Fajkuczius Melinda, a zsűri tagjai közül pedig B. Király Györgyi kommunikációs szakember, a Kor Kontroll Társaság elnöke, dr. Csicsor János vegyészmérnök és Páncsity Ferenc.

Fotók: MKR/zsz

Ági kertje, gasztronómiai kalandozások.

---
fotó: Busák Attila - Heimann Családi Birtok