Szerkesztő: Udvarhelyi Erzsébet

2026. június 12-én valamennyi uniós tagállamban alkalmazandóvá vált az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma. A 10 jogszabályból álló átfogó reformcsomag célja a közös európai szabályozás szigorítása és a folyamatok gyorsítása. A megújult rendszer legfontosabb sarokkövei a gyorsított határeljárások: A külső határokra érkező menedékkérők esetében szigorúbb és gyorsabb vizsgálatokat (szűrést) vezetnek be. Fontos pont a kötelező szolidaritás elve, a tagállamoknak kötelező jelleggel szolidaritást kell vállalniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy migránsok áthelyezését (átvételét) kell vállalniuk, vagy anyagi/egyéb hozzájárulást kell nyújtaniuk azon országok számára, amelyekre a legnagyobb nyomás nehezedik. A gyorsabb kitoloncolás által pedig hatékonyabbá válnak a visszaküldési eljárások azok számára, akik nem jogosultak a védelemre. Első ízben mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia a határellenőrzésekre, a menekültügyi eljárásokra, a befogadás feltételeire, valamint a menedékkérők országok közötti áthelyezését szolgáló szolidaritási mechanizmusra vonatkozóan.

Jelentős változás az első belépő ország szabályának elhagyása. Eddig az úgynevezett dublini rendszer volt érvényben, minden migránsért az az ország felelt, amelyben az EU-ba érkezett. Vagyis ha valaki Görögországon keresztül érkezett az Unióba, akkor Görögország volt az illetékes ország. Ha egy ilyen, illegálisan érkezett migránst például Németországból vagy Belgiumból kitoloncoltak, akkor őt visszaküldték Görögországba. Ez a szabály most megszűnik. Dócza Edith-tel, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.

Megállapodott az Egyesült Államok és Irán a konfliktus lezárásáról. Az egyezség megszületése nyomán megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának. A keretmegállapodás végrehajtását pénteken kezdi meg a perzsa állam. Egy 60 napos tűzszüneti időszak keretében pedig ennél átfogóbb megállapodást dolgoznak majd ki a felek.

Teherán következetesen azt hangoztatta, hogy a Washingtonnal kötendő megállapodásnak ki kell terjednie a libanoni harcok leállítására is, és a Hezbollah és Izrael közötti tűzszünetet a rendezés egyik feltételének tekintette. Bár Izrael és Libanon június elején amerikai közvetítéssel megállapodott egy tűzszünet végrehajtásáról, a Hezbollah elutasította az egyezséget, Izrael pedig közölte, hogy nem vonja ki erőit Dél-Libanonból. A harcok ezt követően is folytatódtak, vasárnap pedig izraeli légicsapás érte Bejrút déli elővárosait, miután a Hezbollah lövedékeket indított észak-izraeli célpontok felé. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Mintegy húszezer ember nem jut ivóvízhez a dél-iráni Szirik kikötővárosban, miután amerikai támadás ért két környékbeli víztározót – jelentette szerdán az iráni állami televízió. Az amerikai hadsereg kedd éjszaka és szerda hajnalban több hullámban intézett támadásokat iráni célpontok ellen, miután egy iráni drón eltalált egy amerikai helikoptert. Irán válaszul öböl menti országokban található amerikai bázisokat vett célba. Mindeközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa szerdán határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Iránt, hogy adjon számot uránkészleteiről és engedje a szervezet ellenőreit, hogy hitelesítse ezeket.

Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy múlt héten indulatos telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnökkel a libanoni katonai műveletek miatt, amit azzal magyarázott, hogy az izraeli művelet kisiklathat egy Iránt érintő szélesebb békemegállapodást. Irán a Hezbollah miatt ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael Libanon elleni hadműveleteire is vonatkozzon a tűzszünet. Az Egyesült Államok és Irán között április 8-án életbe lépett fegyvernyugvás nem terjed ki a Hezbollah elleni izraeli hadműveletekre. Izrael folyamatosan hajt végre légicsapásokat és szárazföldi műveleteket Libanonban a Hezbollah célpontjai ellen. Már a háború kezdete óta úgy tűnik, hogy Izrael és az USA érdekei mindössze részlegesen fedik egymást. Az Egyesült Államok legfőbb célkitűzése, hogy a Hormuzi-szorosban újraindulhasson a hajóforgalom. Dr. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Az Egyesült Államoknak minden bizonnyal sokkal nagyobb szüksége van, hogy közel-keleti szövetségeseit támogassa fegyverekkel, mint Ukrajnát, elsősorban Izrael megvédésére. Mindeközben Brüsszel javában készül a következő Oroszország elleni szankciós csomagra. A közel-keleti háború azonban megugrasztotta az energiahordozók árát, így az orosz olajra kivetett ársapkát valószínűleg kénytelen befagyasztani az EU. Az iráni háború tehát betett az uniós szankcióknak. Az európai álláspont szerint azonban az Oroszország elleni szankcióknak alkalomadtán már fegyverrel is érvényt kell szerezni. Ez az álláspont érvényesülhetett minden bizonnyal a francia fellépésben is. Hétfőn ugyanis a francia haditengerészet újabb, Oroszországból érkező olajszállító hajót állított meg az Atlanti-óceánon.

Mindeközben többek között védelmi együttműködés is szerepel a francia–magyar stratégiai megállapodás megújítása vonatkozásában, amelyről Emmanuel Macron francia elnök tárgyalt Magyar Péter miniszterelnökkel szerdán. Friedrich Merz német kancellár kedden Európa szabadságát és egységét ért fenyegetésként értelmezte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és aláhúzta Németország és Magyarország szorosabb védelmi együttműködését. Napirenden van ráadásul Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai első fejezetének megnyitása. Az EU keményebben is elkezdheti érvényesíteni érdekeit. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Az orosz–ukrán háború már nem elsődleges szempont az amerikai külpolitikában, ám az Európai Uniónak annál inkább nyilvánvaló érdeke, hogy Ukrajna minél kevesebb területet veszítsen, és egyfajta ütközőzóna maradjon 800 ezer katonával Oroszország és Európa között. Az Egyesült Államok, Donald Trump hármas globális felosztásban, érdekszféra kialakításában gondolkodik. A magyar választások eredménye európai kontextusban a föderalisták megerősödésének feltételét teremtette meg a szuverenistákkal szemben, és úgy tűnik, hogy a Közép-Európát kulturális-civilizációs egyensúllyá tevő, Trump által vázolt elképzelés minden bizonnyal gyengülni fog. A brit választásokon azonban a nem főáramhoz tartozó pártok előretörését láthattuk legutóbb, Nagy-Britanniában a Reform UK mind a walesi, mind a skóciai parlamenti választásokon történelmi áttörést ért el. Németországban, Brandenburgban az Afd szintén történelmi áttörést ért el, a franciáknál a Nemzeti Tömörülés példátlanul erős pozícióba került az elmúlt években, és Németországban első helyre várják az Afd-t. Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával az I. világháború előtti erőegyensúly-politikához való visszatérésről, az Egyesült Államok európai uniós és Ukrajna-politikájáról, valamint a közép-európai régió kulturális-civilizációs egyensúlyáról beszélgettünk.

A Hormuzi-szoros lezárása pillangóhatást vált ki, hatása az egész világon végighullámzik. Nem csupán az olaj „kiengedése”, „átengedése” a kérdés. Az iráni események következtében nemcsak az olaj, az energia, hanem az élelmiszerek ára is világszerte emelkedésnek indult, és egyre több jel utal arra, hogy a geopolitikai konfliktus árát végül a hétköznapi emberek fizethetik meg. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy több tízmillió embert fenyeget éhezés világszerte, mert az ellátási láncok szakadozása és a geopolitikai feszültségek miatt a drágulás közvetlenül begyűrűzik az élelmiszerárakba, ami globális szinten akár jelentős terméskiesést is eredményezhet. Az áthaladó hajóktól Irán később vámot kérhet, így márpedig a perzsa állam végső soron nagyobb bevételhez is juthat a Hormuzi-szoros megnyitása után. Ráadásul Oroszország több fronton is nyertes lehet. Az orosz olajexport Kínába és Indiába felértékelődhet. Elképzelhető, hogy Donald Trump amerikai elnöknek ellenszélben kell majd kormányoznia az utolsó két évben. Avagy amit az Egyesült Államok kihagyott a számításból. Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

Donald Trump amerikai elnök Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel az iráni háborúról, Tajvanról, a mesterséges intelligenciáról és a nukleáris fegyverekről is tárgyalt. Az amerikai nagystratégia nem a pénzügyi és már nem is a megvalósítható termelési fölényre összpontosít, hanem arra, hogy az energiahordozók fölötti ellenőrzéssel irányítsa a világot. Az iráni háború árnyékában az USA igyekszik kivonulni az orosz–ukrán háborúból. Mindeközben ideológiai háború zajlik Nyugaton és egész Európában. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Az Irán elleni háború 10. hetében sem sikerült elérni Irán összeomlását. Ugyan Donald Trump amerikai elnök megszűntnek nyilvánította az Irán elleni „fegyveres harcot”, ugyanakkor nem jelezte az amerikai katonai jelenlét csökkentését vagy a nyomásgyakorlás enyhítését. Az amerikai vezetés szerint ugyan már karnyújtásnyira van egy olyan megállapodás, amely véget vethet a háborúnak Irán és az Egyesült Államok között, a „tárgyalásos” narratíva dacára azonban úgy tűnik, az Egyesült Államok a háború folytatására készül. A legsürgetőbb kérdés mindenesetre a Hormuzi-szoros helyzete, miután az olajárak hétfőn mintegy 6%-kal emelkedtek, mivel Irán fokozta az Egyesült Arab Emírségek és a Perzsa-öbölben tartózkodó hajók elleni támadásait, ami a legsúlyosabb eszkaláció az amerikai-iráni tűzszünet április eleji hatálybalépése óta. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Az európai jobboldalról és a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport célkitűzéseiről a magyarországi országgyűlési választások után dr. Soós Eszter Petronellával, a Milton Friedman Egyetem egyetemi adjunktusával, politológussal, Franciaország-szakértővel beszélgettünk.

Bár a Hormuzi-szoros kérdése sürgeti a mielőbbi megállapodást az Egyesült Államok és Irán között, Irán kifejezte, hogy nem tárgyal fenyegetések árnyékában, miután Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban az egész ország „felrobbantásával” fenyegetőzött, ha az nem köt megállapodást Washingtonnal. Trump hangsúlyozta, hogy fenntartják az iráni kikötők blokádját. Irán ezt a tűzszüneti megállapodás megsértéseként könyveli el. Az Egyesült Államok és Irán kedden egyaránt figyelmeztetett, hogy készen áll a háború újrakezdésére, miután a megbeszéléseket eredetileg hétfőn tartották volna a pakisztáni fővárosban, de azok megszakadtak, mert Irán bejelentette, hogy visszalép a tárgyalásoktól. J. D. Vance alelnöknek szerdán már Pakisztánban kellett volna tárgyalnia, de végül nem utazott el, ahogy Irán sem küldött delegációt a tárgyalások második fordulójára. Donald Trump bejelentette, hogy meghatározatlan ideig meghosszabbítja a tűzszünetet Iránnal a pakisztáni kormány kérésére. Ha Trumpnak sikerülne megállapodást tető alá hoznia a háború befejezéséről, illetve arról, hogy a Hormuzi-szoroson helyreáll a forgalom, azt nyereségként könyvelhetné el. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértővel, az MTA doktorával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárával, a MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.