Őrtüzek

Ahogy Karol Wojtyła, úgy Joseph Ratzinger is történelmet írt: a II. Vatikáni Zsinat zsinati szakértője, a Zsinatot formáló teológus, a teológia megújítója, a Hittani Kongregáció prefektusa volt, aki, mint azt Peter Seewald, életrajzírója kiemeli, Karol Wojtyła oldalán a korszak viharában irányban tartotta az Egyház hajóját, és az első olyan pápa volt, aki korára való tekintettel vonult vissza hivatalából. Életrajzírója hangsúlyozza, hogy XVI. Benedek soha nem vált árnyék-, mellék- vagy ellenpápává. Korunk egyik legnagyobb gondolkodója a korforduló pápája volt: pápasága valaminek a végét és valaminek a kezdetét jelenti, világok közötti híd építője, Pontifex volt, aki megmutatta, hogy a vallás és az értelem nem ellentétesek egymással.

XVI. Benedek pápa tudományos teológiai életművéről, pápaságáról, örökségéről Érszegi Márk Vatikán-szakértővel beszélgettünk.

II. Vilmos német császár győztes katonáit már 1914 őszére hazavárta. Mindenki arra számított, hogy a háború rövid idő alatt véget ér. Ezért a katonákat meglepetésként érte, hogy a karácsonyt a fronton kellett tölteniük.
Bár XV. Benedek pápa 1914. december 7-én felhívást intézett a harcoló felekhez annak érdekében, hogy legalább karácsonyra szüntessék be a harcokat, a szemben álló katonai tömbök ezt azonban egyhangúan elutasították, de a legfelső katonai vezetők – akik még december 24-én is ragaszkodtak a szigorú hadi fegyelem fenntartásához – karácsony napján számos helyen mégsem tudták megakadályozni a spontán tűzszünetet.
Az 1914. évi karácsonyi fegyverszünetről, a Nagy Háború frontkarácsonyairól, szilveszter, újév és vízkereszt megünnepléséről dr. Stencinger Norbert hadtörténészt, az első világháború magyar hadszíntereinek kutatóját, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagját, a blog alapítóját kérdeztük.

Több emberöltőt, több történelmi korszakot ölelt fel II. Erzsébet uralkodásának ideje. A királynő személye a hidegháborús konfliktus, Európa történelmi átalakulása, a Szovjetunió megszűnése, az 1990-es években kialakult új világrend, Németország újraegyesülése mellett is az állandóságot jelentette. Az Egyesült Királyság éppenhogy kikerült a II. világháborúból, bár győztesen, ám folytatódott a világháború előtti birodalmi hanyatlás. Az egykori Brit Birodalom II. Erzsébettel azonban meg tudott újulni, el tudott gondolkodni arról, hogyan lehetne újraszervezni az egykorvolt nagyhatalmú birodalmat, és ebben milyen szerep juthat a Monarchiának, az alkotmányos királyságnak. II. Erzsébet a brit diplomáciát viharos történelmi időkben vezette át egy új korszakba, és a britek számára a középhatalmi státuszba kerülés idején az összetartóerőt jelentette.

Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség kapcsolatáról, II. Erzsébet uralkodásáról és III. Károly személyéről kérdeztük.

25 évesen lépett trónra, és 96 éves koráig uralkodott a 20. század legmeghatározóbb uralkodója, II. Erzsébet brit királynő. Életének 97., uralkodásának 71. évében halt meg, csak a „Napkirály”, XIV. Lajos francia király uralkodása volt ennél néhány hónappal hosszabb az európai történelemben. Szerepe az alkotmányos monarchiában elsősorban ceremoniális volt, ugyanakkor a Nemzetközösség tagjai, 54 ország között nagyon szoros kapcsolatot sikerült fenntartania, a Nemzetközösség és az anglikán egyház feje, és 15 országnak, közöttük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is államfője volt.

II. Erzsébet brit királynő halálával lezárult az a történelmi folytonosság, amely a II. világháború végén kezdődött és a több évtizedig tartó hidegháborús konfliktusba torkollt. Halálával új korszak veszi kezdetét az európai és a brit történelemben. A 20. után a 21. század. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a világtörténelem e formálójának halálával ért véget a 19. után a hosszú 20. század. Az Egyesült Királyság 71 évig uralkodó királynője az utolsó nagy létező monarchia uralkodója volt, ahol a klasszikus értékek még számítottak, és bár a modern idők a Monarchiában is utat találtak, II. Erzsébet állandóságot jelentett a briteknek, de Európa más népeinek is. Milyen örökséget hagyott ránk II. Erzsébet, és hogyan vihető tovább ez az örökség?

Udvarhelyi Zsuzsannával, teológussal és angoltanárral a tradicionális brit társadalomról, II. Erzsébet történelemformáló személyéről, II. Erzsébetről mint női uralkodóról, feleségről, családanyáról, a női uralkodók és az anglikán egyház szerepéről beszélgettünk.

Görögországban 1994 óta nemzeti ünnep a pontuszi görögök genocídiumának emléknapja. Idén 100 évvel ezelőtt ért véget a Fekete-tenger déli térségében a törökök által 1914 és 1922/1923 között elkövetett népirtás és erőszakos áttelepítés, amely közel egymillió görög életébe került, és további 1,9 millió lakos kényszerült elhagyni otthonát, Kis-Ázsiából menekülve.
A kis-ázsiai görög genocídium történelmi okairól és Trianon kutatásáról Szidiropulosz Archimédesz görög származású magyar történészt, szociológust kérdeztük.

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében szeptember 24-én 102. alkalommal adták át a Magyar Örökség Díjakat, amelyekkel idén újabb hét kiemelkedő személy és intézmény tevékenységét ismerték el.
Magyar Örökség Díjban részesült a nagyváradi Csillagocska Alapítvány hitre és magyar tudatra nevelő szolgálata, Keszi-Kovács László néprajzi filmezés terén végzett munkássága, a Kolozsvári Magyar Opera, Mács József felvidéki magyarság sorsát megjelenítő irodalmi munkássága, Mányi István építőművészete, Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, mert kiemelkedő művészettörténeti munkássága magyar örökség, valamint a Trianoni Szemle szerkesztőségének történelmi feltáró munkája.
Portrébeszélgetés prof. em. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténésszel.

Egy igazi mesebeli történetet mutatunk be Önöknek. A nyugati határszélen, egy kicsi, Sé nevű faluban él egy fogorvosnő, aki négy gyermekét egyedül neveli. Történt pedig, hogy a Jóisten útjába igazított egy csángó leánykát, akinek sorsát ettől kezdve szintén reábízta...
Mai műsorunkban Dr. Dér Márta mesél ötödik gyermekéről, a csodaszép hangú Milucáról, Veres Mihaéláról.

Magyarországi Mária nápolyi királyné – akinek unokája, I. Károly Róbert volt – 1270-től II. (Sánta) Károly Anjou herceg, később nápolyi király feleségeként kulcsszerepet játszott Nápoly építészetének kialakításában. Maria d'Ungheria – ahogy az itáliaiak nevezték és nevezik ma is – szellemi, kulturális és politikai élete mellett azok az emlékek is felsorakoznak Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész Nápoly középkori magyar emlékei című kötetében, melyek magyar hatás révén jöhettek létre. Prokopp Mária az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének professzora évtizedek óta foglalkozik a 13–15. századi itáliai magyar művészeti kapcsolatokkal. Kötetében, amelynek olasz nyelvű fordítása év végén jelenik meg, Árpád-házi Mária házasságát, az Anjou-ház kapcsolatait, valamint az anyakirályné uralkodói reprezentációját mutatja be.

Mária királynét Nápolyban ma is a város újjáépítőjeként tisztelik. A királyné életében jelentős művészetpártoló tevékenysége mellett folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy az Árpád-ház férfi ágának kihalása után az unokája, I. Károly Róbert kerülhetett a magyar trónra. Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténészt, az ELTE egyetemi tanárát kérdeztük Magyarországi Mária nápolyi tiszteletéről és az itáliai művészeti kapcsolatokról.

Az esztergomi studiolo falain Vitéz János esztergomi érsek – az Akadémia Istropolitana magyar egyetem alapítója – Dante Isteni színjátékának legfőbb üzeneteként a négy ókori, sarkalatos erény, az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és az Igazságosság allegorikus alakjainak megformálására kérte fel az ifjú Sandro Marianót, későbbi ragadványnevén Botticellit. Az erényallegóriák a fiatal Sandro Mariano legkorábbi munkái, a festőgéniusz útja Esztergomból indult.

Prof. dr. Prokopp Mária, Széchenyi-díjas művészettörténészt, az ELTE egyetemi tanárát a középkori Magyarország európai nagyhatalmi státuszáról, kulturális, eszmei, erkölcsi gazdagságáról és Sandro Botticelli Vitéz János studiolójában festett erényallegóriáiról kérdeztük.

Az esztergomi studiolo freskóit a firenzei quattrocento nagy festőegyénisége, Sandro Botticelli alkothatta – mondta el rádiónknak prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára. Dante Isteni színjátékának üzeneteként a reprezentatív helyiség falain a négy ókori, sarkalatos erény: az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és az Igazságosság allegorikus alakja szerepel. A program része volt eredetileg a három isteni erény – a Hit, Remény, Szeretet – ábrázolása is, de ezek allegóriái már elpusztultak. A freskó – amely az esztergomi várnak egy elzárt, máig nem látogatható részén található – 340 évig volt a föld alatt, és viszonylag épségben megmaradt. Az 1930-as években találták meg Szent István palotájának III. Béla által megújított rezidenciáját, amelyet 1465–1467-ben Vitéz János esztergomi érsek is átépített. Esztergom török harcai során az épület nagy része összedőlt, és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót.
Prokopp Mária művészettörténész, az esztergomi studiolo freskó kutatója elmondta, hogy a freskódísznek 1465 és 1467 között kellett elkészülnie, mert 1467-ben már megnyílt a Vitéz János által alapított Academia Istropolitana magyar egyetem – mind a négy fakultással – Esztergomban.