Őrtüzek

Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigíliaszertartással kezdődik a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és mindenkit megváltott. A 4. században megszülető liturgia sötétben kezdődik, amely azt a sötétséget idézi, amely Krisztus halála után a világra borult. Amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust, ebben a sötétségben gyulladt meg és gyullad meg a remény, ebbe a sötétségbe érkezik a fény: Krisztus feltámadása. Nagyszombatról és húsvét vigíliájáról dr. Mail József apátkanonokot, főesperest, a pápai Szent István vértanú nagytemplom apátplébánosát kérdeztük.

A húsvéti szent háromnap az egész liturgikus év csúcspontja, Jézus Krisztus föltámadását, húsvétvasárnapot megelőző három nap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, az olajszentelés, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Nagypéntek az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, a liturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe.

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, az év legmegrendültebb liturgiája. A nagypénteki szertartás kezdetén a pap földre borulása Krisztust jeleníti meg. Az oltár maga a Golgota: lélekben a Golgotához, Jézus keresztjéhez megyünk. Dr. Mail József apátkanonokkal, főesperessel, a pápai Szent István vértanú nagytemplom apátplébánosával nagycsütörtök és nagypéntek liturgiájáról, teológiájáról beszélgettünk.

Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás

„A böjt az akarat edzése” – mondta Nagy Szent Gergely pápa. Jézus Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét. A böjt a test és a lélek megtisztulását, az ünnep szentségének befogadását készíti elő. A mértékletesség erényének cselekedete, tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, és a bűnbánat kifejezése. A tartózkodás a világ javaitól nem az Isten által teremtett jó dolgok megvetéséből fakad, hanem az egyensúlyt állítja helyre: lemondunk a testi élet néhány eleméről, hogy életünk testi-lelki egyensúlya helyreálljon.

A böjt katolikus és református közösségekben és a népi vallásosságban betöltött szerepéről S. dr. Lackovits Emőke néprajzkutatót, ny. muzeológust kérdeztük.

Amikor 1848-ban a Batthyány-kormány elkezdte megszervezni az ország honvédelmét, a nemzet hadseregével együtt született meg és fejlődött annak tábori lelkészi szolgálata is. A tavaszi hadjárat idejére már a honvédsereg egésze ütőképes haderővé vált, és a tábori lelkészi szolgálat szervezete is kialakult. A magyar oldalon a lelkekért harcoló tábori lelkészek nemcsak a hazaszeretet, a nemzetféltés motivációja miatt fordultak a polgári hívek szolgálata helyett a hadsereghez, hanem a polgári átalakulás feltétlen, elkötelezett hívei lettek, akik a „kereszttel” – és csakis a kereszttel – akarták a hazát szolgálni.

Prof. dr. Zakar Péter történészt, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesét kérdeztük a magyar hadsereg tábori lelkészeiről az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetében.

A történettudományban, a történeti kutatásban teret hódít a személyes emlékezet irodalma, az olykor szépirodalmi igényű naplóirodalom. A harctéri naplók jelentős forrásértékkel bírnak a történeti kutatás számára, ugyanakkor a korszak iránt érdeklődő olvasók számára átélhetővé teszik az egyéni sorsot, a személyes tragédiát és a háborús traumát. Már a rendszerváltás előtt napvilágot láttak, de nagy számban az első világháború centenáriuma óta jelennek meg háborús naplók.

Zalka Máté két világháború között írt doberdói naplója mellett Imre Gábor képzőművész A pokol tornácán című 2016-ban megjelent írása is szépirodalmi igényű, amelyben megrázó erejű kép rajzolódik ki az első világháború olasz frontjáról. Kókay László Iskolapadból a pokolba című doberdói naplója egy 18 éves szegedi piarista diák I. világháborús frontélményeinek részletes leírása. Naplójában érzékletes és élményszerű leírást ad a lövészárokélet mindennapjairól.

A napló műfajának beemelése a történeti kutatásba inspirálja a művészeket történelmi témák feldolgozására. Dér Zoltán diákkori emlékei az impériumváltás időszakából Temesváron, Dolhai Attila Szétszakítottak című zeneművének a létrejöttét inspirálták.
A személyes emlékezet irodalmáról, a naplóirodalomról Pintér Tamás történésszel, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztőjével beszélgettünk.

A személyes történelem, az egyéni emlékezet Nyugat-Európában már régóta népszerű és elfogadott kutatási módszertana a történettudománynak. Nemcsak a nagypolitika, a diplomácia, a nagy történelem eseményei érdekesek ma a történettudomány számára, hanem az is, hogy a hétköznapi emberek hogyan élték meg a történelmi eseményeket.

Traumákról, emberi élethelyzetekről, hősies helytállásról mesél a 2010. július 28-án, a Nagy Háború kitörésének 96. évfordulóján útjára indított Nagy Háború blog. A 2010 decemberétől működő Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány célja a háború történeti kutatásának támogatása. A blogon olvashatunk csatatérturizmussal kapcsolatos írásokat, szakcikkeket az első világháborús hadi felszerelésről és haditechnikáról, tanulmányokat a háborúhoz vezető útról, a háború utáni időszakról, megelevenednek a háborúból a békébe átlépő időszak eseményei, a hadifogság története, a katonasírok kutatása is helyet kap. A blog fotógyűjteményéből gazdag válogatást mutat be, sokszor ezek segítségével kerülnek napvilágra naplók, visszaemlékezések, emlékiratok. A szerkesztők célkitűzése, hogy ébren tartsák a társadalmi emlékezetet, a múlt nagy traumáinak feldolgozásában nyújtsanak segítséget.

A személyes történelem erejéről, a Nagy Háború blogról, Isonzóról és Doberdóról Pintér Tamás történésszel, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével, a Nagy Háború blog alapító-főszerkesztőjével, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetőjével, főlevéltárosával beszélgettünk, aki az első világháború magyar hadszíntereit, az Isonzó folyónál történt első világháborús eseményeket, a doberdói harcokat kutatja.

Rosos Károly, Veszprém város polgármestere 1935-ben országos felhívást tett közzé, hogy „akiknek veszprémi hozzátartozói, vagy ismerősei a világháborúban hősi halált haltak, eltűntek; vagy a világháborúban szerzett sebesülés következtében haltak meg, az elesett vagy később elhalt hős nevét, életkorát, szülei nevét, hadbavonuláskori lakását mielőbb jelentsék be”. A beérkezett információk alapján 380 nevet véstek aranybetűkkel carrarai márványtáblákba, az öt táblát a Hősök Kapuja bástyatornyában kialakított Hősök termében helyezték el 1937-ben. A márványtáblákat 1949–1950-ben a Rákos-diktatúra megsemmisítette.

Karika Tímeát, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosát Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent kötetéről és az első világháborús hadirokkantak rehabilitálásáról kérdeztük. A kötetben lévő összesen 316 veszprémi, gyulafirátóti és kádártai első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajza a három település hadigondozási alapiratainak a felhasználásával íródott.
Pintér Tamás történész, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a nagyháboru blog alapítója, főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa a kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségéről, a háborús trauma fontosabb fejezeteiről beszélt.

Vízkereszt ünnepe napjainkban már sajnos kevésbé szerepel a köztudatban. Ezen segített a liturgikus rendelkezés, mely szerint közel fél évszázados szünet után Magyarországon is nem a január 6-hoz legközelebb eső vasárnapon, hanem az ünnep eredeti napján, január 6-án lehet ünnepelni Urunk megjelenését, ráadásul parancsolt főünnep rangján. Vízkereszt az ókeresztény kor óta, a II. század óta elválaszthatatlan karácsonytól, sőt, egy időben még nagyobb fénnyel ülték meg. Valójában hányféle misztériumot hordoz január 6-a és az évszázadok során milyen keretek és formák között tartották meg e jeles napot? Erre kapunk választ műsorunk vendégétől, dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésztől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált docensétől, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárától és a Boldog Özséb Színtársulat vezetőjétől.

A műsorban részletek hallhatóak a Régi magyarországi betlehemes játékból.
Előadja: Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK), 2018.
Megtalálható a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó honlapján.