Őrtüzek

Csíksomlyón, a fennmaradt drámaszövegek szerint az első passiójátékot 1721. április 11-én adták elő. Éppen 300 esztendeje. A Nemzeti Színház Balogh Elemér és Kerényi Imre rendezésében 1981-ben, majd ezt követően évekig játszotta a Csíksomlyói Passió című művet. Ugyancsak a Nemzeti Színház tűzte műsorára a Csíksomlyói Passiót 2017-ben, amelyhez már a drámatörténeti kutatás legújabb eredményeiként előkerült szövegeket is felhasználták, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész ajánlására. A közönségsiker ebben az esetben sem maradt el: a Vidnyánszky Attila rendezte darabot évekig teltházzal játszotta a fővárosi Nemzeti Színház. Közben a piliscsabai Boldog Özséb Színtársulat is felelevenített csíksomlyói színdarabokat, nemcsak passiójátékot.

A 300. évfordulón a magyar nyelvű misztériumjátszás bölcsőjéről, jelentőségéről és karakterjegyeiről dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet Történelemelméleti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanárával, a Boldog Özséb Színtársulat alapító-vezetőjével beszélgettünk, aki az MTA Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként dolgozik e forráson immár negyed évszázada.

A műsorban elhangzott zenei illusztrációk részletei voltak a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának Iskoladrámák-honlapján is látható felvételnek, amelyet Csíksomlyói Passiójáték a XVIII. századból címmel mutatott be a PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulata Medgyesy S. Norbert összeállításában és Godena Albert rendezésében 2009-ben, Piliscsabán.

1867 után az 1635-ben, Nagyszombatban Pázmány Péter által alapított egyetemet minden birtokával és alapítványával együtt állami tulajdonná nyilvánították. A 19–20. század fordulójára a budapesti egyetem számos tanszékére protestáns, izraelita vagy éppen nyíltan ateista professzort neveztek ki. Ugyanígy a hallgatóság nagyarányú számbeli növekedése mellett jelentős felekezeti eltolódás ment végbe. Ilyen körülmények között a római katolikus vallású hallgatók és a katolikus egyház jogosan emelte fel szavát az ő érdekeik sérelme miatt. A katolikus egyház komoly szellemi műhelyek felállításával próbálta ellensúlyozni az ateista térhódítást. A századfordulón több mozgalom bontakozott ki a katolikus érdekek és a katolikus szellemi kultúra és tudományosság biztosítására. Glattfelder Gyula későbbi csanádi püspök családja vagyonát is felhasználva, s azt nagyarányú adománygyűjtéssel kiegészítve Szent Imre Kollégiumot indított Pesten és Budán, és Szent Imre Kört szervezett, hogy az állami kézben lévő felsőoktatásba szilárd keresztény értékrendű fiatalokat bocsásson.

Mai műsorunkban Vajda Tamás történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatójával beszélgetünk a római katolikus egyházi felsőoktatás, tudományosság történetéről az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig, és arról hogy a magyar katolikus egyház miként gondoskodott a keresztény értelmiség utánpótlásáról.
2021. április 1-jei beszélgetésünkben az egyházi felsőoktatás és tudományosság kérdését az 1948. évi államosításig tárgyaljuk, és azt vizsgáljuk, hogy milyen üzenettel indult útjára a keresztény értelmiség, miként ültette át a katolikus egyház a keresztény tudományosságba és a pasztorációs gyakorlatba a cselekvő szeretet irgalmát, és a szociális gondolkodást.

Dr. Forgách Péter szemészprofesszorral, retinasebésszel, Magyarország tiszteletbeli konzuljával az Egyesült Államok Niagara régiójában az általa alapított Calasanctius Ösztöndíj Alapítványról, a Calasanctius Training Programról és az alapítvány Ifjúsági Üzleti Programjáról beszélgettünk.

Forgách Péter szemészprofesszor feleségével együtt 1994-ben Buffalóban megalapította a Stephen Gerencser Calasanctius Alapítványt. A New York államban bejegyzett alapítvány nevében a buffalói Calasanctius Magyar Piarista Gimnázium tanárának, Gerencsér István piarista szerzetesnek állít emléket. Ennek testvéralapítványaként 2000-től az öregdiákok önkéntes segítségével működik Budapesten a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány. Dr. Forgách Péter munkája elismeréseként 2005-ben Köztársaság Elnöki Kitüntetésben részesült. Az 1956-os forradalom és szabadságharc fiatal áldozatainak emlékére alapított ösztöndíjprogram célja, hogy a fiatal magyarok szakmai képzését külföldi egyetemi tanulmányok, illetve gyakorlati képzések formájában támogassa, lehetőséget biztosítson tehetséges Kárpát-medencei fiataloknak, hogy Amerikában diplomát, tudást és világlátást szerezzenek, megismerkedjenek az amerikai társadalom erős civil szférájának működésével, majd hazatérve tudásukat, tapasztalataikat itthon gyümölcsöztessék.
Az alapítvány jelenleg 7 amerikai egyetemmel áll kapcsolatban, amelyeken a program kezdete óta 250 diáknak sikerült tanulmányi ösztöndíjat biztosítani. Az Alapítvány 2000-ben indította Ifjúsági Üzleti Programját (IÜP), melynek keretében középiskolás diákoknak etikus vállalkozói-üzleti ismeretet nyújtó képzést biztosít.

A műsorban elhangzó zenei részletek kiadásban nem megjelent, magán felvételek.
Felcsendül köztük a Csordapásztorok nyugat-dunántúli dallamon
és a vasi Perenye község népi betlehemes játéka, melyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék növendékei énekeltek 2019-ben.
Valamint elhangzik a Betlehemi pusztán örvendetes hír van kezdetű XVII. századi pásztorének, melyet a Perenyei Hagyományőrző Egyesület Férfi Népdalkörének tagjai énekeltek 2016-ban.