kulturális paletta
Fő témánk: A megújult Keresztény Múzeum
Szerkesztő: Tóth J. András
Július elsejétől várja ismét látogatóit Magyarország leggazdagabb és Európa egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye. Az immár megújult esztergomi Keresztény Múzeum új állandó kiállításának koncepcióját Sarkadi Nagy Emese egyetemi docens és Kontsek Ildikó, a múzeum igazgatója dolgozta ki (képünkön), őket kértük mikrofon elé a helyszínen.
Kortyolj bele egy novellába! A 2023-ban megalakult Hungarian Scruton Hub egy olyan kutató- és alkotóközösség, amely a néhai angol konzervatív filozófus, Sir Roger Scruton életművét, szellemi örökségét hivatott aktualizálni. A Roger Scruton Közéleti Akadémia 18 és 30 év közötti fiataloknak kínál lehetőséget arra, hogy szakmájukban elismert mentoroktól tanulhassanak egy féléves program során. Legutóbb öt fiatal szerző kapott lehetőséget arra, hogy a történelmi ihletésű regényeiről ismert Karády Anna író mentorálása mellett alkossa meg első önálló novelláskötetét. Az írások a kávézás pillanataihoz kínálnak tartalmas kísérőt. A fiatal szerzők maguk beszéltek a Kortyolj bele egy novellába! címmel a Scruton kávézóban tartott könyvbemutatón műveikről, írásról, olvasásról. A helyszínen Zsoldos Szilvia járt.
Műsorunk végén Kultúrmorzsák rovatunkkal, s benne a közeljövő programkinálatával jelentkezünk.
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Fotó: MKR
Mekkora szabadsága lehet egy hivatásos néptáncosnak? Hogyan fonódik össze a néptánc a paraszti kultúrával? Néptáncverseny vagy inkább táncház?
Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szél Gábor táncművésszel, a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának oszlopos tagjával. A Derecskéről származó, kétszeres Aranysarkantyús és Junior Prima Díjas táncos bővebben mesél eddigi pályájának meghatározó szereplőiről, az általa kutatott Derecskei verbunk történetéről, valamint hogy mennyire és hogyan használja az improvizáció eszközét a néptánc területén.
Idén 125 éves a magyar film - A Filmio online filmtár kínálatából szemezgetünk
Szerkesztő: Gőbel Ágoston
A Filmio a magyar filmek online tárháza. Kínálatuk újabb és újabb magyar filmekkel, nehezen hozzáférhető mozgóképes csemegékkel (is) bővül. A repertoárba a közelmúltban Soul Exodus című zenés dokumentumfilm is bekerült, amelyet jelentős díjakkal tüntettek ki Varsóban és Lagów-ban a helyi nemzetközi filmfesztiválokon. Az alkotás szereplői hagyományos klezmerzenét játszó alkalmi formáció tagjai, akik a zenén keresztül keresik gyökereiket, önmagukat, identitásukat. Gőbel Ágoston kérdezte a Soul Exodus rendezőjét, Bereczki Csabát.
Fotó: filmio.hu
Tizenkét új ezüstszívet helyeztek el hálából a megszületett gyermekekért a vértessomlói kegyhelyen
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
A Vértes búcsúja, a Vértessomlói Sarlós Boldogasszony kegytemplom ünnepe idén is egybehívta a környéken élőket, a távolról érkező zarándokokat, a gyermekáldásra váró párokat. Spányi Antal püspök 12 új hálaszívet áldott meg, azok nevével, akiknek születését a kegyhelyen imádkozták ki. 2017 és 2026 között több, mint 100 ezüstszív tanúsítja a boldogságos Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat.
A föld sójában Pfiszterer Zsuzsanna helytörténészt Vértessomló történetéről, Spányi Antal püspököt a kegyhely jelentőségéről, Böhm Gergelyt és feleségét a hálaszívekről kérdeztük.
A hagyományos kenyérsütés fortélyaival ismerkedhettek a résztvevők a KMKSZ csapi szervezetének rende
Riporter: Nyíri Kata
A hagyományos kenyérsütés fortélyaival ismerkedhettek a résztvevők a KMKSZ csapi szervezetének rendezvényén. A közösségi programon a nyugdíjasklub tagjai, helyi asszonyok és gyermekek együtt tanulták meg, miként készül a kemencében sült házikenyér.Nyíri Kata jelenti.
válogatás a Szent István Rádió műsorából
sarudi aratófesztivál
napi ima
Itt élünk című műsorunkban a sarudi aratófesztiválra látogatunk. Gyöngy Beáta polgármesterrel is beszélgettünk a rendezvényről.
Szerkesztő: Pap Péter
napi ima
kulturális paletta
Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum
Pálos utak: Balatonszemes
Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Fennállásának 50. születésnapját ünnepli a Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum. A jeles évforduló alkalmából időszaki kiállításon mutatják be a közúti szakgyűjteményként induló intézmény történetét, az alapító Lévárdy Imre munkásságának kezdetétől, a múzeumot közel 30 évig irányító Szászi András tevékenységén át egészen napjainkig. A tárlat része lett a Múzeumok Éjszakáján megnyílt kortárs festészeti válogatás is, melyben Rainer Márk alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum időszaki kiállításán Turán István múzeumvezetővel Tóth Zsófia sétált végig.
Turistajelzések, pihenőhelyek, információs táblák, kísérőkötet és QR-kódok – közösségerősítő kezdeményezés a természetben. Avagy hogyan mutatható be a középkor pálos öröksége a ma emberének? Hogyan segítik letölthető alkalmazások és lelkiségi tartalmak a túrázókat és a zarándokokat a Pilisben, a Mecsekben és Balatonszemes környékén? A nemrégiben átadott balatonszemesi pálos út kísérőkötete kapcsán erről is beszélget Mórocz Viktorral, a Balatonszemesi Pálos Örökség Alapítvány elnökével és Gadácsi Péter turisztikai szakközgazdásszal Fazekas Gyöngyvér.
Szabadság és közösség
Vendégünk dr. Velkey György János orvos, kórházigazgató
Szerkesztő: Müller Márk
Hatodik epizódunkban Velkey György Jánossal, a Bethesda Gyermekkórház igazgatójával rá tudtunk tekinteni neveltetésének máig ható két alappillérére: a szabadság és a közösség fontosságára. Megérthetjük, hogyan épültek be ezek az értékek az orvosi hivatásába és a vezető-menedzseri feladatkörébe, mindennapi munkájába. Egyértelművé vált, hogy jó vezetés és hatékony gyógyító munka nincsen megfelelő szabadság és közösség, azaz csapatra épülő munka nélkül.
A beszélgetés során röviden megismerhetjük vendégünk életét. Többek között megtudhatjuk, milyen gyermekkora volt, milyen volt kamaszként, illetve hogyan és miért éppen az orvosi hivatás mellett döntött a színészi vagy a papi pálya helyett.
Természetesen érintjük a mesterséges intelligencia és az orvoslás kapcsolatát, amelyet az emberségesség és az innováció szempontjából világít meg vendégünk.
Aki szeretne megismerni egy igazán emberközeli embert, aki ízig-vérig gyógyító is, tartson velünk ebben az 50 percben. Gyógyuljunk együtt szabadságban és közösségben!
Fotó: MKR / Polcz Péter
közéleti beszélgetések
A Katolikus Karitász magyarországi története .
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
A Katolikus Karitász magyarországi története három fő mérföldkőre osztható: a 95 évvel ezelőtti, 1931-es alapításra, az 1948-as kommunista feloszlatásra és a 35 éve történt újjáalakulásra. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység. Zagyva Richárd országos igazgatóval beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
Aszály: mit tanulhatunk Indiától?
Baorik, kundik és tankák: évezredes vízmegtartási módszerek
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A vízhiány, a szárazodás egyre nagyobb gond a hajdan bővízű Magyarországon is. De vannak, akik nálunk is nagyobb nehézségekkel küzdenek. Ki gondolná, hogy a bőséges monszunesők- öntözte India a világ egyik legsúlyosabb vízválságával néz szembe? Az ország a globális népesség közel 18%-át eltartja, de ehhez képest a Föld édesvízkészletének csupán 4%-ával rendelkezik. Éppen ezért sokféleképpen próbálkoznak állami és helyi szinten a víz tisztaságának, bőségének helyreállítására és megőrzésére. A jó gyakorlatból pedig akár ötleteket is meríthetünk.
Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán geográfus, India-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábbi kulturális diplomata.
közéleti beszélgetések
A Katolikus Karitász magyarországi története .
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
A Katolikus Karitász magyarországi története három fő mérföldkőre osztható: a 95 évvel ezelőtti, 1931-es alapításra, az 1948-as kommunista feloszlatásra és a 35 éve történt újjáalakulásra. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység. Zagyva Richárd országos igazgatóval beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
Aszály: mit tanulhatunk Indiától?
Baorik, kundik és tankák: évezredes vízmegtartási módszerek
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
A vízhiány, a szárazodás egyre nagyobb gond a hajdan bővízű Magyarországon is. De vannak, akik nálunk is nagyobb nehézségekkel küzdenek. Ki gondolná, hogy a bőséges monszunesők- öntözte India a világ egyik legsúlyosabb vízválságával néz szembe? Az ország a globális népesség közel 18%-át eltartja, de ehhez képest a Föld édesvízkészletének csupán 4%-ával rendelkezik. Éppen ezért sokféleképpen próbálkoznak állami és helyi szinten a víz tisztaságának, bőségének helyreállítására és megőrzésére. A jó gyakorlatból pedig akár ötleteket is meríthetünk.
Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán geográfus, India-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábbi kulturális diplomata.