Aszály: mit tanulhatunk Indiától?
Baorik, kundik és tankák:évezredes vizmegtartási módszerek

Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) közgyűlése dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetőjét választotta a szervezet új elnökévé a 2026-2029-es időszakra. Az ökológiai termékpálya szereplőit képviselő szervezet új alelnökei Jérôme Cinel, az Interbio Nouvelle-Aquitaine vezetője, valamint Marian Blom, a holland Bionext szakértője lettek.

Drexler Dóra megválasztása egyszerre jelent magyar szakmai sikert és lehetőséget arra, hogy a kelet-közép európai ökológiai gazdálkodás tapasztalatai és igényei erősebben jelenjenek meg az európai agrárpolitikai párbeszédben.

Vendégem: Drexler Dóra.

fotó:
agroinform

Magyarország dróngyártó nagyhatalom!
Legalábbis ami a civil felhasználású eszközöket érinti.
A mezőgazdasági termelés újra értelmezése drónokkal.
Különleges ipari felhasználási lehetőségek és a mesterséges intelligencia.
Vendégem: Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

fotó
abz

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a CEREG-Grafológiai Akadémia vezetője, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, a kézírás és a személyiség összefüggéseinek feltárásával. Kutatásai eredményeit tanulmányaiban, könyveiben és előadásokon mutatja be a hazai és a nemzetközi tudományos életben, valamint az érdeklődőknek. Speciális kutatási területe az írók, művészek, híres emberek személyiségének vizsgálata írásaik, kézírásuk alapján (köztük pl. id. dr. Béres József, Csontváry Kosztka Tivadar, József Attila, Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor). Legutóbb, a Kerengő 2026. március 13-án elhangzott adásában W. Barna Erika Petőfi Sándor kézírásának üzenetét mutatta be hallgatóinknak. Mai műsorunkban "A sorssal nem lehet tréfálni" - Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyve kapcsán beszélgetünk.
(fotók: https://www.wbarnaerika.hu)

Az elmúlt adásokban a Ptk. Bevezető rendelkezéseivel foglalkoztunk, amelynek hamarosan a végére érünk. A mai adásban a bírói úthoz való fordulás jogát és az egyéb alternatív vitarendezési módokról beszélgetünk műsorunk állandó jogi szakértőjével, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéddel. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen.

Vannak a világon olyan területek, ahol örökké konfliktus van, és ahol mintha egyszerűen képtelenség volna békét teremteni. Ilyen a Közel-Kelet, természetesen, amiről napjainkban sok szó esik. De kevesen tudják, hogy van egy másik és hasonlóan régi puskaporos hordó is, amely ha lehet még a Közel-Keletnél is veszélyesebb. A kasmír konfliktus a modern történelem egyik leghosszabb ideje, immár 80 éve tartó területi vitája. És mivel három atomhatalmat is érint – Indiát, Pakisztánt és Kínát --, joggal nevezhetjük az egyik legveszélyesebbnek is. A helyzet ma is rendkívül feszült, a nemzetközi elemzések a világ egyik legkritikusabb eszkalációs zónájaként tartják számon Kasmírt.

Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatója.

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a nyári hőség veszélyeiről, a gyógyszerszedés helyes módjáról, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos néhány fontos alapszabályról, a folyadékpótlás fontosságáról, a véradás jelentőségéről, a prevenció, az egészséges életmód és az egészségvédelem kérdéseiről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió)

Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát 250 éve, 1776. július 4. fogadták el. Legfőbb szerző: Thomas Jefferson volt. „Jefferson elvei – mondta Abraham Lincoln – a szabad társadalom definíciói és axiómái.”
. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk

Vélemények:
Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.
14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.
Túl sokat a tananyag.
Túl kevés a tananyag.
Túl sok a házi feladat.
Túl kevés a házi feladat.
Rosszak a tanárok.
Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.
Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője.

Vélemények:
Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.
14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.
Túl sok a tananyag.
Túl kevés a tananyag.
Túl sok a házi feladat.
Túl kevés a házi feladat.
Rosszak a tanárok.
Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.
Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője.

Az Ünnepi Könyvhét az ország egyik legnépszerűbb ingyenes kulturális eseménye. Az idei a 97. alkalom volt a Könyvhetek történetében, melynek keretében az írókkal, az illusztrátorokkal, a könyves szakemberekkel találkozhattunk, mi olvasók, a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.
Dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum régészével a közelmúltban megjelent Budavár története - A török kor (1526-1686) kötet kapcsán arról beszélgettünk, mire utalnak az ásatások során feltárt tárgyak, kerámiák a hódító hadsereggel a Balkán felől érkező népes civil lakosság életmódjára vonatkozóan.
Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett. Míg korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mi történt Budán és Budával 1541 és 1686 között? Ezt mutatják be dr. Papp Adrienn régész és dr. Sudár Balázs történész, a Budavár története - A török kor (1526-1686) című kötetükben.
(fotó: https://www.szembenezes.hu)

Magyarország dróngyártó nagyhatalom!
Legalábbis ami a civil felhasználású eszközöket érinti.
A mezőgazdasági termelés újra értelmezése drónokkal.
Különleges ipari felhasználási lehetőségek és a mesterséges intelligencia.
Vendégem: Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

fotó
abz

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) közgyűlése dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetőjét választotta a szervezet új elnökévé a 2026-2029-es időszakra. Az ökológiai termékpálya szereplőit képviselő szervezet új alelnökei Jérôme Cinel, az Interbio Nouvelle-Aquitaine vezetője, valamint Marian Blom, a holland Bionext szakértője lettek.

Drexler Dóra megválasztása egyszerre jelent magyar szakmai sikert és lehetőséget arra, hogy a kelet-közép európai ökológiai gazdálkodás tapasztalatai és igényei erősebben jelenjenek meg az európai agrárpolitikai párbeszédben.

Vendégem: Drexler Dóra.

fotó:
agroinform

A Katolikus Karitász magyarországi története három fő mérföldkőre osztható: a 95 évvel ezelőtti, 1931-es alapításra, az 1948-as kommunista feloszlatásra és a 35 éve történt újjáalakulásra. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység. Zagyva Richárd országos igazgatóval beszélgetünk.

A vízhiány, a szárazodás egyre nagyobb gond a hajdan bővízű Magyarországon is. De vannak, akik nálunk is nagyobb nehézségekkel küzdenek. Ki gondolná, hogy a bőséges monszunesők- öntözte India a világ egyik legsúlyosabb vízválságával néz szembe? Az ország a globális népesség közel 18%-át eltartja, de ehhez képest a Föld édesvízkészletének csupán 4%-ával rendelkezik. Éppen ezért sokféleképpen próbálkoznak állami és helyi szinten a víz tisztaságának, bőségének helyreállítására és megőrzésére. A jó gyakorlatból pedig akár ötleteket is meríthetünk.
Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán geográfus, India-szakértő,, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábbi kulturális diplomata.

A Katolikus Karitász magyarországi története három fő mérföldkőre osztható: a 95 évvel ezelőtti, 1931-es alapításra, az 1948-as kommunista feloszlatásra és a 35 éve történt újjáalakulásra. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység. Zagyva Richárd országos igazgatóval beszélgetünk.