USA - 250 év szabadság
Ünnep, mérföldkő egy mélyen megosztott országban
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Miért?
Nem jött viz a csapból.
Nagyjából hat órán át tartott ez az állapot, de felvillantotta, hogyan viselné a társadalom a víz nélküliséget.
Mintha a magyar lakosság még nem akarná tudomásul venni, hogy változtatni kell a régi beidegződéseken.
Témánk a viz, a vízgazdálkodás.
Vendégem SZILVÁCSKU Miklós Zsolt tájépítész [Vízválasztó mozgalom]

Akkor már az agyam is műanyag?
Erről természetesen nincs szó, de a mikroműanyagok lerakódhatnak az agyszövetben is, mint ahogy a májban, a vesében, a herékben és akár a méhlepényben is.
Elősegíthetik az érelmeszesedést, a trombózist. Felboríthatják a hormon rendszert, és akár terméketlenség okozói is lehetnek.
Félni nem kell tőlük, de talán érdemes a kockázatokat csökkenteni.

Vendégem Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója.

A Máltai Szeretetszolgálat a katolikus egyház több mint 900 éve működő segítő szervezetéhez, a Szuverén Máltai Lovagrendhez tartozik. A Rend a világ 120 országában végez karitatív tevékenységet, küldetése minden földrészen ugyanaz: a hit védelme és a rászorulók szolgálata.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-ben alakult, az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete. Munkája és tevékenységi köre az elmúlt évtizedekben a sokszorosára növekedett.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának, a Máltai Tanulmányoknak június 29-én jelent meg legújabb lapszáma Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről címmel.
Romhányi Tamással, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével munkájukról, a komplex szociális támogatásról, a szociális tevékenység mellett kialakított egészségügyi szolgálatról, az önkéntesség jelentőségéről, valamint nemzetközi tevékenységükről beszélgetünk.

(fotók: https://www.maltai.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkban két női szentről beszélgetünk. Az őket ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

250. születésnapját ünnepelte Július 4-én az Amerikai Egyesült Államok. 1776-ban ezen a napon írták alá az alapító atyák a Függetlenségi Nyilatkozatot. Miért pont akkor, és mi állt benne? XIV. Leó pápa ebből az alkalomból átvehette az amerikai Szabadság érdemérmet. A pápa köszöntő levelében kifejtette hogy két és fél évszázadon át amerikaiak nemzedékei dolgoztak együtt a szabadság, az egyenlőség, a boldogság keresése, az igazságosság és a demokratikus önkormányzás eszméinek továbbvitelén. Hogyan ünnepeltek ma az amerikaiak, mennyire sikerül ma együtt dolgozni a pápa által is felidézett eszmékért?
Vendégünk Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, akit ezúttal történészi minőségében is kérdezünk, az akkori és a mai összefüggésekről.

A vízhiány, a szárazodás egyre nagyobb gond a hajdan bővízű Magyarországon is. De vannak, akik nálunk is nagyobb nehézségekkel küzdenek. Ki gondolná, hogy a bőséges monszunesők- öntözte India a világ egyik legsúlyosabb vízválságával néz szembe? Az ország a globális népesség közel 18%-át eltartja, de ehhez képest a Föld édesvízkészletének csupán 4%-ával rendelkezik. Éppen ezért sokféleképpen próbálkoznak állami és helyi szinten a víz tisztaságának, bőségének helyreállítására és megőrzésére. A jó gyakorlatból pedig akár ötleteket is meríthetünk.
Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán geográfus, India-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, korábbi kulturális diplomata.

A Katolikus Karitász magyarországi története három fő mérföldkőre osztható: a 95 évvel ezelőtti, 1931-es alapításra, az 1948-as kommunista feloszlatásra és a 35 éve történt újjáalakulásra. 1931 végére országosan szervezetté válik a karitász tevékenység. Zagyva Richárd országos igazgatóval beszélgetünk.

Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) közgyűlése dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetőjét választotta a szervezet új elnökévé a 2026-2029-es időszakra. Az ökológiai termékpálya szereplőit képviselő szervezet új alelnökei Jérôme Cinel, az Interbio Nouvelle-Aquitaine vezetője, valamint Marian Blom, a holland Bionext szakértője lettek.

Drexler Dóra megválasztása egyszerre jelent magyar szakmai sikert és lehetőséget arra, hogy a kelet-közép európai ökológiai gazdálkodás tapasztalatai és igényei erősebben jelenjenek meg az európai agrárpolitikai párbeszédben.

Vendégem: Drexler Dóra.

fotó:
agroinform

Magyarország dróngyártó nagyhatalom!
Legalábbis ami a civil felhasználású eszközöket érinti.
A mezőgazdasági termelés újra értelmezése drónokkal.
Különleges ipari felhasználási lehetőségek és a mesterséges intelligencia.
Vendégem: Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.

fotó
abz

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a CEREG-Grafológiai Akadémia vezetője, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, a kézírás és a személyiség összefüggéseinek feltárásával. Kutatásai eredményeit tanulmányaiban, könyveiben és előadásokon mutatja be a hazai és a nemzetközi tudományos életben, valamint az érdeklődőknek. Speciális kutatási területe az írók, művészek, híres emberek személyiségének vizsgálata írásaik, kézírásuk alapján (köztük pl. id. dr. Béres József, Csontváry Kosztka Tivadar, József Attila, Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor). Legutóbb, a Kerengő 2026. március 13-án elhangzott adásában W. Barna Erika Petőfi Sándor kézírásának üzenetét mutatta be hallgatóinknak. Mai műsorunkban "A sorssal nem lehet tréfálni" - Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyve kapcsán beszélgetünk.
(fotók: https://www.wbarnaerika.hu)

A sportpolitikáról Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk.

Dr. Agócs Gergely néprajzkutató-népzenésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársával, az észak-kaukázusi türk népek kőrében végzett több mint két évtizedes kutatásainak céljáról, eredményeiről a Magyarságkutató Intézet Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című kiadványában megjelent "A Kaukázus szérújében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól" című tanulmánya kapcsán július 1-jén beszélgettünk.
A tanulmány mottója egy Kodály Zoltán-idézet, mely szerint: "Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazfold? Feladatnak elég volna újabb ezer évre."
Dr. Agócs Gergely tanulmányában kiemeli: "A Kaukázus északi előtere a magyar népzenekutatók és folkloristák számára olyan gazdagon megrakott szérűnek számít, ahol az elmúlt korok bőséggel felhalmozták a számunkra fölöttébb izgalmas összefüggéseket rejtő értékeket."
(fotók: https://mki.gov.hu)

A sportpolitikáról Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk.

Dr. Agócs Gergely néprajzkutató-népzenésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársával, az észak-kaukázusi türk népek kőrében végzett több mint két évtizedes kutatásainak céljáról, eredményeiről a Magyarságkutató Intézet Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című kiadványában megjelent "A Kaukázus szérújében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól" című tanulmánya kapcsán július 1-jén beszélgettünk.
A tanulmány mottója egy Kodály Zoltán-idézet, mely szerint: "Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazfold? Feladatnak elég volna újabb ezer évre."
Dr. Agócs Gergely tanulmányában kiemeli: "A Kaukázus északi előtere a magyar népzenekutatók és folkloristák számára olyan gazdagon megrakott szérűnek számít, ahol az elmúlt korok bőséggel felhalmozták a számunkra fölöttébb izgalmas összefüggéseket rejtő értékeket."
(fotók: https://mki.gov.hu)

1. Könnyitsünk a gazdaságon. Euthanáziát mindenkinek. Sok idős fél, szerzetesrendek fontolgatják az ország elhagyását ... A francia nemzetgyűlés július 15-én véglegesen döntött a törvényről, amely alanyi jogként teszi lehetővé halálba "segítést" a súlyos betegek számára. A jobboldali szenátus eddig elutasította a tervezetet, aggódva a társadalmi hatások és az intézményi elkiismereti szabadság hiánya miatt.

2. Hivatalosan is bejelentette indulását a jövő tavaszi francia elnökválasztáson Marine Le Pen, a franciák jelenleg legnépszerűbb jelöltje. Bírósági eljárás zajlik ellene, és sokáig úgy látszott: egyszerűen hatóságilag eltiltják az indulástól. Most másodfokon kimondták: na jó, mégis indulhat: döntsék el a franciák az urnáknál...

Fejérdy Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a szakértőnk.