A világ legrégebbi puskaporos hordója: Kasmír - három atomhatalom huzakodik érte
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vélemények:
Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.
14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.
Túl sokat a tananyag.
Túl kevés a tananyag.
Túl sok a házi feladat.
Túl kevés a házi feladat.
Rosszak a tanárok.
Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.
Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője.

Vélemények:
Harmadik elemista, de még mindig nem tud olvasni.
14 éves, de nem tud végigülni egy tanórát.
Túl sok a tananyag.
Túl kevés a tananyag.
Túl sok a házi feladat.
Túl kevés a házi feladat.
Rosszak a tanárok.
Rosszak a diákok.

És egy tovább, és így tovább.
Vendégem Setényi János, a Tanuláskutató Intézet vezetője.

Az Ünnepi Könyvhét az ország egyik legnépszerűbb ingyenes kulturális eseménye. Az idei a 97. alkalom volt a Könyvhetek történetében, melynek keretében az írókkal, az illusztrátorokkal, a könyves szakemberekkel találkozhattunk, mi olvasók, a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.
Dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum régészével a közelmúltban megjelent Budavár története - A török kor (1526-1686) kötet kapcsán arról beszélgettünk, mire utalnak az ásatások során feltárt tárgyak, kerámiák a hódító hadsereggel a Balkán felől érkező népes civil lakosság életmódjára vonatkozóan.
Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett. Míg korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mi történt Budán és Budával 1541 és 1686 között? Ezt mutatják be dr. Papp Adrienn régész és dr. Sudár Balázs történész, a Budavár története - A török kor (1526-1686) című kötetükben.
(fotó: https://www.szembenezes.hu)

Többek között a klímforgató-könyvekről Dr. Szarka László Csaba akadémikussal, geofizikus-mérnökkel beszélgetünk. Fotó(Hun- Ren.)

Kedden délután Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban rendezte meg Magyar Péter miniszterelnök a Visegrádi Négyek újraindított csúcstalálkozóját, ahol a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt fogadta. Ez volt az első V4-es csúcstalálkozó azóta, hogy a Tisza Párt megnyerte az országgyűlési választásokat és Magyar Péter kormányt alakított. Az elmúlt 1–2 évben meglehetősen feszült volt a V4-ek kapcsolata. Több elemző politikai súlya jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. És a lengyel–magyar viszony közben mélypontra került.
Most mi változik, és főleg hogyan? milyen konkrét lépéseket kellene tenni, hogy erősödjön a V4 szövetség? Mely ügyekben tudna a V4 ma egységesen fellépni Brüsszelben? Nem kelene-e bővíteni…
Vendégünk Dobrowieczki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

Életszeretetről, közösségépítésről, a nők fontos szerepéről, profi kommunikációról, az ifjúság és a nem hívők megszólításáról, valamint a keresztényekkel való őszinte és pozitív kapcsolatról...

Kép forrása: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség honlapja

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Gróh Gáspár, Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Szemle korábbi főszerkesztője legújabb, Nemzet és baloldal - Illyés Gyuláról című, a Nap Kiadó gondozásában megjelent könyvét az Ünnepi Könyvhéten június 12-én dedikálta érdeklődő olvasói számára.
Gróh Gáspárral a kötet esszétanulmányai kapcsán többek között arról is beszélgettünk, miért lett virtuális mesterei közül számára Illyés Gyula a legfontosabb.
(fotók: https://www. napkiado.hu, https://www.mmakiado.hu. a szerk.)

Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát 250 éve, 1776. július 4. fogadták el. Legfőbb szerző: Thomas Jefferson volt. „Jefferson elvei – mondta Abraham Lincoln – a szabad társadalom definíciói és axiómái.”
. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a nyári hőség veszélyeiről, a gyógyszerszedés helyes módjáról, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos néhány fontos alapszabályról, a folyadékpótlás fontosságáról, a véradás jelentőségéről, a prevenció, az egészséges életmód és az egészségvédelem kérdéseiről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió)

Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát 250 éve, 1776. július 4. fogadták el. Legfőbb szerző: Thomas Jefferson volt. „Jefferson elvei – mondta Abraham Lincoln – a szabad társadalom definíciói és axiómái.”
. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk

Dr. Birinyi Péterrel, a budapesti Mikszáth Gyógyszertár gyógyszertárvezető szakgyógyszerészével, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete elnökével, a nyári hőség veszélyeiről, a gyógyszerszedés helyes módjáról, a gyógyszerszedéssel kapcsolatos néhány fontos alapszabályról, a folyadékpótlás fontosságáról, a véradás jelentőségéről, a prevenció, az egészséges életmód és az egészségvédelem kérdéseiről beszélgetünk.
(fotó: Polcz Péter, Magyar Katolikus Rádió)

Vannak a világon olyan területek, ahol örökké konfliktus van, és ahol mintha egyszerűen képtelenség volna békét teremteni. Ilyen a Közel-Kelet, természetesen, amiről napjainkban sok szó esik. De kevesen tudják, hogy van egy másik és hasonlóan régi puskaporos hordó is, amely ha lehet még a Közel-Keletnél is veszélyesebb. A kasmír konfliktus a modern történelem egyik leghosszabb ideje, immár 80 éve tartó területi vitája. És mivel három atomhatalmat is érint – Indiát, Pakisztánt és Kínát --, joggal nevezhetjük az egyik legveszélyesebbnek is. A helyzet ma is rendkívül feszült, a nemzetközi elemzések a világ egyik legkritikusabb eszkalációs zónájaként tartják számon Kasmírt.

Vendégünk Dr. Wilhelm Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatója.