Kerengő

A természet ízeit csak azok élvezhetik, akik nyitottak az apró csodákra, akik ízlelőbimbói nem kényelmesedtek el az ipar által előállított termékektől. Akik fogékonyak a zöld erdő jelenlétére, táplálékot és örömet nyernek belőle. - olvashatjuk Halmos Monika aranydiplomás gasztronómus, az ehető virágok szakértője honlapján. Monika számos könyvével, előadásaival, közösségi tanulással, receptekkel segíti az ehető virágok és vadnövények megismerését, felhasználását. Legutóbb, június 28-án Virágkonyha címmel - desszerttányér készítő műhelymunkát tartott Mányon, a Szent Ferenc Tanyaóvoda és Kertműhelyben.
A mányi Szent Ferenc Tanyaóvoda és Kertműhely célja az ökológiai szemléletformálás, egy gyakorlati, megoldásorientált teremtés- és környezetvédelmi szemlélet meghonosítása. "Célunk, hogy a gyermekek és családjaik a természet közelségét megtapasztalva megismerjék és ezáltal megtanulják tisztelni és szeretni az őket körülvevő környezetet, hogy azt felnőttként védeni is tudják."- olvasható küldetésnyilatkozatukban.
Halmos Monikával a környezettudatos, természetközeli nevelés fontosságáról beszélgetünk, és telefonon kapcsoljuk Kékesi Ágota tájépítészt, a mányi Szent Ferenc Tanyaóvoda és Kertműhely egyik alapítóját.
(fotók: https://www.szftanyaovi.hu és Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)

A délszláv háború kitörésekor, 1991-ben jött Magyarországra Andrási Attila, az Udvari Kamaraszínház igazgatója, rendező és író. Vele beszélgetünk múltról, jelenről.

1. Könnyitsünk a gazdaságon. Euthanáziát mindenkinek. Sok idős fél, szerzetesrendek fontolgatják az ország elhagyását ... A francia nemzetgyűlés július 15-én véglegesen döntött a törvényről, amely alanyi jogként teszi lehetővé halálba "segítést" a súlyos betegek számára. A jobboldali szenátus eddig elutasította a tervezetet, aggódva a társadalmi hatások és az intézményi elkiismereti szabadság hiánya miatt.

2. Hivatalosan is bejelentette indulását a jövő tavaszi francia elnökválasztáson Marine Le Pen, a franciák jelenleg legnépszerűbb jelöltje. Bírósági eljárás zajlik ellene, és sokáig úgy látszott: egyszerűen hatóságilag eltiltják az indulástól. Most másodfokon kimondták: na jó, mégis indulhat: döntsék el a franciák az urnáknál...

Fejérdy Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a szakértőnk.

Dr. Agócs Gergely néprajzkutató-népzenésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársával, az észak-kaukázusi türk népek kőrében végzett több mint két évtizedes kutatásainak céljáról, eredményeiről a Magyarságkutató Intézet Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című kiadványában megjelent "A Kaukázus szérújében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól" című tanulmánya kapcsán július 1-jén beszélgettünk.
A tanulmány mottója egy Kodály Zoltán-idézet, mely szerint: "Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a votják, cseremisz fogja, másikat Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem ide-oda hányódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazfold? Feladatnak elég volna újabb ezer évre."
Dr. Agócs Gergely tanulmányában kiemeli: "A Kaukázus északi előtere a magyar népzenekutatók és folkloristák számára olyan gazdagon megrakott szérűnek számít, ahol az elmúlt korok bőséggel felhalmozták a számunkra fölöttébb izgalmas összefüggéseket rejtő értékeket."
(fotók: https://mki.gov.hu)

A sportpolitikáról Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk.

Miért?
Nem jött viz a csapból.
Nagyjából hat órán át tartott ez az állapot, de felvillantotta, hogyan viselné a társadalom a víz nélküliséget.
Mintha a magyar lakosság még nem akarná tudomásul venni, hogy változtatni kell a régi beidegződéseken.
Témánk a viz, a vízgazdálkodás.
Vendégem SZILVÁCSKU Miklós Zsolt tájépítész [Vízválasztó mozgalom]

Akkor már az agyam is műanyag?
Erről természetesen nincs szó, de a mikroműanyagok lerakódhatnak az agyszövetben is, mint ahogy a májban, a vesében, a herékben és akár a méhlepényben is.
Elősegíthetik az érelmeszesedést, a trombózist. Felboríthatják a hormon rendszert, és akár terméketlenség okozói is lehetnek.
Félni nem kell tőlük, de talán érdemes a kockázatokat csökkenteni.

Vendégem Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója.

A Máltai Szeretetszolgálat a katolikus egyház több mint 900 éve működő segítő szervezetéhez, a Szuverén Máltai Lovagrendhez tartozik. A Rend a világ 120 országában végez karitatív tevékenységet, küldetése minden földrészen ugyanaz: a hit védelme és a rászorulók szolgálata.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989-ben alakult, az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete. Munkája és tevékenységi köre az elmúlt évtizedekben a sokszorosára növekedett.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának, a Máltai Tanulmányoknak június 29-én jelent meg legújabb lapszáma Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről címmel.
Romhányi Tamással, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével munkájukról, a komplex szociális támogatásról, a szociális tevékenység mellett kialakított egészségügyi szolgálatról, az önkéntesség jelentőségéről, valamint nemzetközi tevékenységükről beszélgetünk.

(fotók: https://www.maltai.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkban két női szentről beszélgetünk. Az őket ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.

250. születésnapját ünnepelte Július 4-én az Amerikai Egyesült Államok. 1776-ban ezen a napon írták alá az alapító atyák a Függetlenségi Nyilatkozatot. Miért pont akkor, és mi állt benne? XIV. Leó pápa ebből az alkalomból átvehette az amerikai Szabadság érdemérmet. A pápa köszöntő levelében kifejtette hogy két és fél évszázadon át amerikaiak nemzedékei dolgoztak együtt a szabadság, az egyenlőség, a boldogság keresése, az igazságosság és a demokratikus önkormányzás eszméinek továbbvitelén. Hogyan ünnepeltek ma az amerikaiak, mennyire sikerül ma együtt dolgozni a pápa által is felidézett eszmékért?
Vendégünk Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, akit ezúttal történészi minőségében is kérdezünk, az akkori és a mai összefüggésekről.

Kinek jobb a helyzete: aki “egyke”, vagy akinek van testvére. Esetleg több testvére is. Ki lesz a domináns szereplő?
Mennyire meghatározó mindez a felnőtt korra?
Hogyan alakulnak a viszonyok azokban a családokban, ahol elváltak a szülők, aztán újra nősültek, vagy újra férjhez mentek?
Miért alakulhat ki “testvérháború”?
Vendégem Hammer Zsuzsanna, klinikai szakpszichológus.

fotó:
kapcsolatcentrum

Ki emlékszik az atlanti centrumra? A diadalmas felfedezések utáni Európára? Ahol a győztes felfedezők aztán kirabolták a fél világot?

Ma? Győz a Távol-Kelet, dübörög a kínai gazdaság, az Egyesült Államok pedig kétségbeesetten igyekszik őrizni a hegemóniát.
Európa? Mintha önsorsrontó stratégiát követne?
Ahol azért a korábbi gazdagok még igyekeznek mindent kisrófolni a lenézett kelet-európaiakból?
Merre tart a világ?
Merre tartson Magyarország? Létezik jó stratégia?

Vendégem Csath Magdolna közgazdász.

Kinek jobb a helyzete: aki “egyke”, vagy akinek van testvére. Esetleg több testvére is. Ki lesz a domináns szereplő?
Mennyire meghatározó mindez a felnőtt korra?
Hogyan alakulnak a viszonyok azokban a családokban, ahol elváltak a szülők, aztán újra nősültek, vagy újra férjhez mentek?
Miért alakulhat ki “testvérháború”?
Vendégem Hammer Zsuzsanna, klinikai szakpszichológus.

fotó:
kapcsolatcentrum

Ki emlékszik az atlanti centrumra? A diadalmas felfedezések utáni Európára? Ahol a győztes felfedezők aztán kirabolták a fél világot?

Ma? Győz a Távol-Kelet, dübörög a kínai gazdaság, az Egyesült Államok pedig kétségbeesetten igyekszik őrizni a hegemóniát.
Európa? Mintha önsorsrontó stratégiát követne?
Ahol azért a korábbi gazdagok még igyekeznek mindent kisrófolni a lenézett kelet-európaiakból?
Merre tart a világ?
Merre tartson Magyarország? Létezik jó stratégia?

Vendégem Csath Magdolna közgazdász.

Hadifoglyok, dezertőrök – Magyar katonák az olasz hátországban (1915 és 1920 között címmel írt könyvet Juhász Balázs, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense.Vele beszélgetünk.