Szerkesztő: Zsoldos Szilvia

Melyik lehet a filmforgatások egyik legizgalmasabb pillanata? Hát az, amikor elhangzik a rendező szájából, hogy Felvétel! Ez a felszólítás egyszerre jelzi a mozgóképek világának kezdetét és a fényképezőgép exponálását is. Nem véletlenül lett ez a címe a Mai Manó Házban látható kiállításnak is, ami így egyszerre utal a 125 éves magyar filmgyártásra és a vele szoros kapcsolatban álló fotográfiára. A ház első emeletén hét ikonikus magyar film stand- és werkfotói idézik meg a mozi emlékezetes korszakait, a második emeleten pedig a magyar standfotós szakma előtt tisztelegnek, mely egyidős a magyar filmmel. Felvillantva a magyar filmfotósok páratlanul gazdag életművét.

A standfotók eredetileg a közönség csalogatására készültek, mára azonban a filmtörténet és a fotóművészet közös kincseivé váltak. Egyetlen jól komponált fotó képes egy teljes film atmoszféráját összesűríteni: drámát, érzelmet és történetet foglalni egyetlen pillanatba. A werkfotók pedig a kulisszák mögé engednek betekintést, feltárva a mozgókép születésének láthatatlan, mégis esszenciális mozzanatait.

A kiállítás megtekinthető 2026. augusztus 23-ig.

Fotó: MKR/ZSSZ

Szinte ember nélküli városi tájakat látunk a késő Kádár-korszak időszakából. Az akkori Budapest egy sajátos arcát. A korszakról, az abban alkotó fotográfusokról, lehetőségeikről Zsoldos Emese művészettörténésszel beszélgettünk a Kiscelli Múzeum amúgy városból kirepítő miliőjében a Városi táj 1974-1989: Progresszív fotók Budapestről címet viselő kiállítás kapcsán. A tárlat még június 30-ig megtekinthető.

A zenei szerkesztő, Varga Ramona.

Fotók: MKR/Zs.Sz.

Ma René Burri sváci fotóművészről és munkásságáról ejtünk szót. Utópia elnevezésű tárlata a 10., jubileumi Budapest FotóFesztivál nyitókiállításaként a Műcsarnokkal együttműködve valósult meg. A képeket még 2004-ben, maga a művész válogatta össze, és az anyag az építészet előtti tisztelgéseként is felfogható. Burri ugyanis egyéni szemléletű művészi felvételeken örökítette meg a modernizmus számos jelképpé vált épületét.
1955-ben, 22 évesen csatlakozott a Magnum Fotóügynökséghez. Hat évtizedes fotózsurnaliszta karrierje során a világ számos helyét bejárta, utazásai során ötkilónyi repülőjegyet és tizenhat útlevelet használt el. A Műcsarnok-beli fotókiállításának kurátora Tulipán Zsuzsanna, ő kalauzol el Burri képei között.

Az emberi alkotás és rombolás képeit, melyek egyfajta keserédes tüneményként tudósítanak az elmúlt század metamorfózisáról, még június 28-áig megtekinthetik a Műcsarnokban. Kapcsolódó programként május 30-án Ritoók Pál művészettörténész, június 7-én Branczik Márta művészettörténész, június 11-én pedig Kaiser Ottó fotográfus tart tárlatvezetést a kiállításban. A Múzeumok Éjszakáján pedig többek között Tulipán Zsuzsannával járhatják körbe a kiállítást.

Fotó: MKR/ZSZ

A Varázslatos Magyarország természetfotó pályázatára olyan fotósok is neveznek, akiket a világ élvonalába sorolnak, és olyan fiatalok is, akik még csak bontogatják szárnyaikat. Az év természetfotósa pályázatot minden évben megrendezik, amikor a fotósok másfél hónapon keresztül pályázhatnak és elnyerhetik az „Az év természetfotósa”, az „Az év ifjú természetfotósa” és az „Az év természetfotója” címet. Ezúttal a tavalyi év ifjú természetfotósával, a balmazújvárosi, de Debrecenben tanuló Király Árpáddal beszélgetünk a természetről, a madarászásról és fényképeiről, melyeknek a címe is sokat elárul: Landolás, Feszült tekintet, Bankaebéd, Pusztai vihar, Hőzöngés, vagy éppen Trónra lépés.
Képeit a naturArt honlapján és vándorkiállítások keretében tekinthetik meg. Időpontok és helyszínek: Nyíregyháza – Váci Mihály Kulturális Központ: 2026.04.22. – 2026.05.20.
Budapest – Magyar Nemzeti Múzeum: 2026.05.20. – 2026.06.22.
Kecskemét – Hírös Agóra: 2026.06.22. – 2026.08.03.
Budapest – Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: 2026.08.03. – 2026.08.17.
Kőszeg – Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont: 2026.08.17. – 2026.08.28.
Budapest – Klebelsberg Kultúrkúria: 2026.08.28. – 2026.09.28.

Fotók: Király Árpád

Először Féner Tamás Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész Magánvaló címet viselő tárlatáról hallhatnak, mely az Artphoto Galériában nyílt március elején. A fotóművész már sok műfajban kipróbálta magát: a sajtófotó, a szociofotó és a portré-, illetve városfotózás területén is nagy utat járt be. Mindegyik műfaj más-más kompozíciós feltételekhez van kötve, konstruktív szerkezetes gondolkodása azonban mindegyikben fellelhető. Legújabb képeiről, erről a színpompás és formagazdag sorozatról először Féner Tamást, majd a Haász István festőművészt kérdeztük.
A kiállítás a Bartók Béla úti Artphoto Galériában április 2-ig látható a Magánvaló, Ding an Sich címmel. Az Országos Széchényi Könyvtárban pedig március 31-ig nézhető meg az „Írom vers, ahogy jön” elnevezésű tárlata.

Az ifjú fotós pedig Simándiné Papp Johanna, akinek kiállítását a Magyar Bajusz Társaság ismételt bemutatkozása alkalmából március 15-én láthatta a Bálnában az ünnepi kiállításokat látogató közönség. A fényképész hölgy a bajszukat nem csupán növesztő, hanem egész életükben büszkén viselő urak ellesett pillanatait osztotta meg fényképein keresztül az érdeklődőkkel. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt.


Féner Tamás és Haász István az Artphoto Galériában
Fotó: MKR/Zs. Sz.

Fotó: Simándiné Papp Johanna

Életének 95. évében február 6-án elhunyt Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, akit a fotográfia nagyasszonyaként is szoktak emlegetni. Aki számtalan konfliktust is felvállalva mindig azon munkálkodott, hogy a sajtóban ne másodrendű szerepe legyen a fotográfiának. Keleti Éva balerinának készült, de fizikai adottságai miatt egyre inkább a fényképezés felé fordult. Viszont számos, mára legendássá vált fotográfiája született az Operaház balettegyüttesének, vagy a Győri és a Pécsi Balettnek az előadásain.
Mai műsorunkban Keleti Évára emlékezünk, aki a színházi fényképezésben iskolát teremtett. Ezen fotóinak legtöbbje arról a színpadi eseményről szól, amelyen készült, de némelyik mára a magyar fotótörténet része lett. A Színházi adattárban őrzött felvételeinek száma meghaladja a háromezret.

Keleti Éva csaknem 30 évnyi szünet után, 2019-ben újra fotózni kezdett, immár modern eszközökkel, felkeresve régi kedves modelljeinek egy részét, de több tucatnyian akkor álltak először kamerája elé. Hat évtizedes életművét Élet/Kép címmel a Műcsarnok retrospektív kiállításon mutatta be nagy sikerrel, és itt gyakran egymás mellé kerültek modelljeinek, köztük a kor legnevesebb színművészeinek régi és új képei. Legutóbb 2025-ben Szubjektív címmel nyílt kiállítása a pár évvel korábban készített színészportréiból a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában.

A február elején elhunyt fotográfusra most Zanati Zsófia beszélgetésével emlékezünk, amit 85. születésnapja alkalmából 2016 augusztusában készített Keleti Évával. A zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa volt.

„Olyat szeretnék megmutatni, ami a megszokottól eltérő” – vallja Litauszki Tibor természetfotós, aki tavaly év végén vehette át Az év természetfotósa rangos elismerést. A 2025-ös évtől kezdve a Varázslatos Magyarország egy kézbe fogta az ország két legrangosabb természetfotó pályázatát, A magyar természetfotó nagydíjat és Az év természetfotósa megmérettetést. A szakmai zsűriben az ország három legelismertebb természetfotósa mellett helyet foglalt többek között Gundel Takács Gábor újságíró, Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója és Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetője is. A különböző kategóriák díjait a Magyar Természettudományi Múzeumban adták át novemberben.
A közel 3000 pályaműből kiválasztott legszebb 124 természetfotó február 1-jéig, azaz még most vasárnapig 10 és 18 óra között ingyenesen megtekinthető a Városliget Látogatóközpontban, a Néprajzi Múzeum épületében. Később az ország több pontján is látható lesz vándorkiállítás formájában.