"Jó pap légy fiam!"
A fenti mondat idézet egy jezsuita szerzetes édesanyjától.
Szerkesztő: Sályi András

A mi fő kérdésünk nem az, hogy milyen a jó pap.
Erre az ismert válasz, hogy "holtig tanul".
A mi fő kérdésünk az, hogyan válhat valaki jó pappá?
Hogyan készüljön föl a papi hivatásra?
És hogyan készítsék föl a papi hivatásra azt, aki érzi a megszólítást.

Vendégem Dr. Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Központi Papnevelő Intézet rektora

fotó:
kozpontiszeminarium.org

Érdemes Ausztriában, vagy éppen Szlovákiában számlát nyitni?
Van-e igazi verseny a magyarországi bankok között, vagy hasonló kondícióval kínálják a szolgáltatásaikat?
Mit hoz a bankok számára a mesterséges intelligencia?
Mire számít a Magyar Bankszövetség az elkövetkezendő időkre?

Vendégem Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja.

fotó: inforadio.hu

Ökumenikus szertartás keretében tartottak kápolnaszentelést május 1-jén Tóth Miklós római katolikus plébános, Vargáné Győri Veronika evangélikus lelkészasszony és Zolcsák MIklós görögkatolikus parókus atya részvételével Farádon, az Áldos Panzió parkjában. A Csorna melletti farádi táj ölelésébe jól illeszkedő kápolna homlokzatán az "Összetartozunk" felirat olvasható. "Úgy érzem, ez a szó kifejezi, hogy bár sokfélék vagyunk, összeköt bennünket a magyarságunk, a hitünk, a vallásunk. Remélem, sokan betérnek majd ebbe a kis kápolnába egy imára megnyugodni, elcsendesedni."- fogalmazott az ökumenikus kápolna megálmodója és megvalósítója, dr. Németh Ferenc, a gyermekkorától Farádon élő, nyugalmazott farádi iskolaigazgató, főiskolai docens, nemzetközi borbíró.
Az ökumenikus kápolnaszentelés előtt műsorunknak interjút adott dr. Németh Ferenc és dr. Borbély Károly festőművész, a Győri Grafikai Műhely alapító tagja, Apáczai Csere János-díjas művésztanár.

Fohász

Uram!
Te, aki megengedted, hogy bolygódra leszülessek,
Te, aki felnyitottad a szemem,
aki gondolatokat ébresztettél bennem,
és hagytad, hogy önmagam legyek,
adj még erőt,
hisz tennivalóm van még rengeteg... (részlet dr. Németh Ferenc verséből)

(fotók: https://www.aldospanzio.hu, https://borbelykaroly.hu, www.preshaz.eu, Molnár Pál)

Megjelent a Brutalista építészet Magyarországon című kiadvány. A válogatott példák Magyarország egész területét lefedik, bizonyítva, hogy a brutalizmus hazánkban is széles körben elterjedt jelenség volt. A könyvben közismert ikonok váltakoznak teljesen ismeretlen, soha nem publikált különlegességekkel.A szerző Kovács Dániel művészettörténész, muzeológus. Vele beszélgetünk.( Fotó: MÉM)

A francia forradalom árnyékában, 1793 és 1796 között a köztársasági erők kegyetlen hadjáratot indítottak a hívő és királypárti Vendée ellen. Turreau tábornok „pokoli oszlopai” és a nantes-i tömeges vízbefojtások közel 200 000 áldozatot követeltek, köztük rengeteg nőt és gyermeket. Ez a véres megtorlás a mai napig a francia történelem egyik legfájóbb és legtöbbet vitatott emlékezeti tabuja.

Vendégünk: Botos Máté történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára

A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport április 17–18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán tartotta Álom a magyar lelkiségben című, XIX. Lelkiségtörténeti Konferenciáját. A konferencia előadói arra a kérdésre kerestek választ, hogyan jelenik meg az élet álomszerűsége és az álom a kora újkori lelkiségi alkotásokban, az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében, melyek az álom jelentéskörei a népi vallásosságban.
Vendégünk: Szelestei Nagy László, a HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és
Lelkiség Kutatócsoport alapító csoportvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK professor emeritusa.
(fotó: https://btk.ppke.hu)

Tanárképzés a Gellért-hegy déli oldalán egykor és ma. Horváth László egyetemi docenssel, az ELTE Eötvös Kollégium igazgatójával beszélgetünk.

"A koronavírus-járvány tömegek életét változtatta meg végérvényesen. Sok ezrekét pedig el is vette. Számtalan édesanya és édesapa vesztette életét, fiatalok százai maradtak árvák vagy félárvák. Gyermekek, akiket gyászukban segíteni, életükben támogatni kell. Ahogyan a járvány ellen az összefogás ereje segített, úgy a Covid árváit is ennek az összefogásnak kell támogatnia. A szüleik hiányával tovább élni kénytelen gyermekek és fiatalok tragédiáját megváltoztatni sajnos nem tudjuk, de kötelességünk gondoskodni róluk. Több száz sors, több száz élethelyzet, amelyek mindegyike külön-külön figyelmet követel: a cselekvésnek is ehhez a sokféleséghez kell igazodnia.
Elsősorban anyagi támogatást nyújtunk, ami lehet évente egyszeri, egyösszegű (külön kérelemre), vagy rendszeres (havi, negyedévenként folyósított), illetve évenként négyszeri kiegészítő (a fűtési, a nyári táboroztatási, az iskolakezdési és a karácsonyi időszakban). Mentális, lelki segítségnyújtással, táboroztatással, nyaraltatással, a felajánlások és az igények összekötésével is foglalkozunk. A támogatottakkal éves, felsőoktatásban tanulók esetén féléves szerződést kötünk. Segítsünk együtt, hogy ezek a gyerekek biztonságban növekedhessenek, gyarapodhassanak tovább!"- olvasható a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért honlapján.
Dr. Herczegh Anita, a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért kuratóriumi elnöke interjút adott műsorunknak az alapítvány létrehozásának május 11-én tartandó öt éves évfordulója alkalmából. Témánk: az alapítvány létrehozásának oka, tevékenységének célja, a támogatás és az adományozás módja, lehetőségei.
(fotók: https://regoczialapitvany.hu)

Az elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Kleopátra kinézte magának Júdeát. Ha vágya teljesül – ki tudja –, tán a betlehemi kisdedek sorsa is másként alakul… Tudták, hogy az egyiptomi királynő sok más nyelv mellett héberül is beszélt? És hogy Heródes etnikailag nem is volt zsidó? Ki volt az evangélium véres kezű betlehemi gyermekgyilkosa? Miért nem mert a halála után sem Betlehembe visszaköltözni a szent család? Milyen volt a történelmi Kajafás és Pilátus?
Folytatjuk 2 hete megkezdett beszélgetésünket az evangéliumi szereplők történelmi valóságáról, amelyet korábban sokan próbáltak tagadni, az utóbbi 1-2 évtized régészeti felfedezéseinek hála azonban ma már ez nem lehetséges: létezésüket, kilétüket ma már megkerülhetetlen leletek igazolják.
Vendégünk Prof. Dr. Grüll Tibor ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora.

Az elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Kleopátra kinézte magának Júdeát. Ha vágya teljesül – ki tudja –, tán a betlehemi kisdedek sorsa is másként alakul… Tudták, hogy az egyiptomi királynő sok más nyelv mellett héberül is beszélt? És hogy Heródes etnikailag nem is volt zsidó? Ki volt az evangélium véres kezű betlehemi gyermekgyilkosa? Miért nem mert a halála után sem Betlehembe visszaköltözni a szent család? Milyen volt a történelmi Kajafás és Pilátus?
Folytatjuk 2 hete megkezdett beszélgetésünket az evangéliumi szereplők történelmi valóságáról, amelyet korábban sokan próbáltak tagadni, az utóbbi 1-2 évtized régészeti felfedezéseinek hála azonban ma már ez nem lehetséges: létezésüket, kilétüket ma már megkerülhetetlen leletek igazolják.
Vendégünk Prof. Dr. Grüll Tibor ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora.

Egy éve kancellár Friedrich Merz, a május 6-ai évforduló kapcsán adott interjúkban úgy nyilatkozott, hogy az első éve sikeres volt. A németek azonban távolról sem osztják ezt a véleményét: a felmérések szerint Merz a 2.világháború utáni Németország legnépszerűtlenebb kancellárja. Hivatalba lépésekor ambíciózus célt fogalmazott meg. Németországot újra Európa vezető hatalmává teszi. A választóknak tett három legfontosabb ígérete pedig az volt, hogy fellendíti a gazdaságot, visszaszorítja a migrációt valamint megreformálja az egészségügyi, szociális és nyugdíjrendszert. Mit sikerült teljesítenie, mit és miért nem tud megvalósítani? Milyen helyzetben van most a német gazdaság? Hogyan hat mindez Magyarországra? És hogyan befolyásolja a magyar kormányváltás a két ország kapcsolatát?
Bauer Bencét, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatóját kérdezzük.