Az elmaradt német sikertörténet -- Friedrich Merz kancellár 1 éve
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az Ünnepi Könyvhét az ország egyik legnépszerűbb ingyenes kulturális eseménye. Az idei a 97. alkalom volt a Könyvhetek történetében, melynek keretében az írókkal, az illusztrátorokkal, a könyves szakemberekkel találkozhattunk, mi olvasók, a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.
Dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum régészével a közelmúltban megjelent Budavár története - A török kor (1526-1686) kötet kapcsán arról beszélgettünk, mire utalnak az ásatások során feltárt tárgyak, kerámiák a hódító hadsereggel a Balkán felől érkező népes civil lakosság életmódjára vonatkozóan.
Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett. Míg korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mi történt Budán és Budával 1541 és 1686 között? Ezt mutatják be dr. Papp Adrienn régész és dr. Sudár Balázs történész, a Budavár története - A török kor (1526-1686) című kötetükben.
(fotó: https://www.szembenezes.hu)

Többek között a klímforgató-könyvekről Dr. Szarka László Csaba akadémikussal, geofizikus-mérnökkel beszélgetünk. Fotó(Hun- Ren.)

Kedden délután Gödöllőn, a Grassalkovich-kastélyban rendezte meg Magyar Péter miniszterelnök a Visegrádi Négyek újraindított csúcstalálkozóját, ahol a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt fogadta. Ez volt az első V4-es csúcstalálkozó azóta, hogy a Tisza Párt megnyerte az országgyűlési választásokat és Magyar Péter kormányt alakított. Az elmúlt 1–2 évben meglehetősen feszült volt a V4-ek kapcsolata. Több elemző politikai súlya jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. És a lengyel–magyar viszony közben mélypontra került.
Most mi változik, és főleg hogyan? milyen konkrét lépéseket kellene tenni, hogy erősödjön a V4 szövetség? Mely ügyekben tudna a V4 ma egységesen fellépni Brüsszelben? Nem kelene-e bővíteni…
Vendégünk Dobrowieczki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.

Életszeretetről, közösségépítésről, a nők fontos szerepéről, profi kommunikációról, az ifjúság és a nem hívők megszólításáról, valamint a keresztényekkel való őszinte és pozitív kapcsolatról...

Kép forrása: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség honlapja

Közéleti eseményekről beszélgetünk Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Gróh Gáspár, Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Szemle korábbi főszerkesztője legújabb, Nemzet és baloldal - Illyés Gyuláról című, a Nap Kiadó gondozásában megjelent könyvét az Ünnepi Könyvhéten június 12-én dedikálta érdeklődő olvasói számára.
Gróh Gáspárral a kötet esszétanulmányai kapcsán többek között arról is beszélgettünk, miért lett virtuális mesterei közül számára Illyés Gyula a legfontosabb.
(fotók: https://www. napkiado.hu, https://www.mmakiado.hu. a szerk.)

Megjelent a balatonfüredi és balatonalmádi járás építészeti topográfiája az elsők egy országos léptékű vállalkozás eredményeként megjelent kiadványok között. A műsor vendége a két szerkesztő: Galamb Zsuzsanna és Jankovics Norbert, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmuzeológusai.

1. Újfajta gondolkodás, egyfajta új imperializmus jelent meg az Egyesült Államokban, ami olyan Amerikát vizionál, amely technológiai, gazdasági és katonai fölényével vezeti a világrendet. Hátterében a világ egyik legértékesebb, ugyanakkor legvitatottabb technológiai cége a Palantir áll. Sokan az új Nagy Testvérként tartják számon, ugyanis a hatalmas, kaotikus adatmasszát kezelő vállalat szoftverei alkalmasak az állampolgárok milliárdjainak totális megfigyelésére. A cég kezdettől fogva szorosan összefonódik az amerikai állammal, fő partnere a Pentagon, a CIA, az FBI, a Palantirt 2003-ban a Szilicium völgyben megalapító Peter Thiellel szembeni aggályok azonban akkor erősödtek fel különösen, amikor Donald Trump elkötelezett támogatója lett. Tény, hogy kevesen tudják hova tenni a furcsa, messianisztikus eszméket hirdető, egyszerre progresszista és neokonzervatív milliárdost, aki -- miközben erősen hisz az egyéni szabadságban és a szabad piacban -- a modern demokráciát immár tehernek, a gyors fejlődés akadályának tartja.
Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával beszélgetünk.

2. Tetlegességig fajuló, országos tiltakozáshulám indult múlt kedden Észak-Írországban, miután egy szudáni menekült Belfastban megpróbált lefejezni egy férfit. A fővárosban megállt a tömegközlekedés, az utcákon maszkos fiatalok razziáztak, a bevándorlók lakta negyedekben pedig lakóházakat gyújtottak fel. Mi történt és milyen politikai, társadalmi tanulságai vannak az esetnek?
Szakértő: Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát 250 éve, 1776. július 4. fogadták el. Legfőbb szerző: Thomas Jefferson volt. „Jefferson elvei – mondta Abraham Lincoln – a szabad társadalom definíciói és axiómái.”
. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk