Évszázadok Öröksége
Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Dr. Nánay Mihállyal, az NKE Óbudai Árpád Gimnázium igazgatójával, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete elnökével, a történelemoktatás feladatairól, a tudásátadás módszereiről, a diákoknak szervezett tanulmányi kirándulásokról, versenyekről, valamint a Kosáry Domokos Történelemverseny 2026 feladatairól és a Nemzeti Mózeum patinás falai között tartott döntőjéről beszélgetünk. Az NKE Óbudai Árpád Gimnázium honlapjának címoldalán olvasható Szent-Györgyi Albert idézet szerint: "Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája."
(fotó: http://www.arpadgimnazium.hu, https://tortenelemoktatok.hu)

Megjelent az Évszázadok Öröksége című könyv, amely feltárja a magyar műemlékvédelem 150 évét. A könyv két szerkesztőjével, F. Dóczi Erika és Kovács Gergely művészettörténészekkel beszélgetünk.

Csak hogy értsük: a szójelentése a következő.
influence = befolyásol
Vendégem ifj. Birher Nándor, azaz Nándor Royale

fotó:
youTube

Egy új tudományos felfedezés visz közelebb a jelenségek megértéséhez.
Vendégem Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója.

fotó:
YouTube
google

Horváth Krisztina látszerész, optometrista, kontaktológus a nyári szemvédelem legfontosabb teendőiről tájékoztatja hallgatóinkat. A szemet óvni kell a közvetlen napfénytől, a klíma okozta szárazságtól, ezért fontos a 100% UV-szűrést biztosító napszemüveg viselése, a szem hidratálása a kiszáradás megelőzésére. Műsorunkban többek között arra a kérdésre keresünk választ, hogyan segítheti szemünk védelmét a megfelelően kiválasztott napszemüveg, és mit tehetünk a kisgyermekek, valamint a babák szemének védelme érdekében nyáron.
(fotók:https://www.facebook.com/share/18pUri73xB/

Ellátások, juttatások 2026. Az online kiadványról beszélgetünk dr. Kereki Judittal, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatójával.

Egy éve kancellár Friedrich Merz, a május 6-ai évforduló kapcsán adott interjúkban úgy nyilatkozott, hogy az első éve sikeres volt. A németek azonban távolról sem osztják ezt a véleményét: a felmérések szerint Merz a 2.világháború utáni Németország legnépszerűtlenebb kancellárja. Hivatalba lépésekor ambíciózus célt fogalmazott meg. Németországot újra Európa vezető hatalmává teszi. A választóknak tett három legfontosabb ígérete pedig az volt, hogy fellendíti a gazdaságot, visszaszorítja a migrációt valamint megreformálja az egészségügyi, szociális és nyugdíjrendszert. Mit sikerült teljesítenie, mit és miért nem tud megvalósítani? Milyen helyzetben van most a német gazdaság? Hogyan hat mindez Magyarországra? És hogyan befolyásolja a magyar kormányváltás a két ország kapcsolatát?
Bauer Bencét, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatóját kérdezzük.

Kleopátra kinézte magának Júdeát. Ha vágya teljesül – ki tudja –, tán a betlehemi kisdedek sorsa is másként alakul… Tudták, hogy az egyiptomi királynő sok más nyelv mellett héberül is beszélt? És hogy Heródes etnikailag nem is volt zsidó? Ki volt az evangélium véres kezű betlehemi gyermekgyilkosa? Miért nem mert a halála után sem Betlehembe visszaköltözni a szent család? Milyen volt a történelmi Kajafás és Pilátus?
Folytatjuk 2 hete megkezdett beszélgetésünket az evangéliumi szereplők történelmi valóságáról, amelyet korábban sokan próbáltak tagadni, az utóbbi 1-2 évtized régészeti felfedezéseinek hála azonban ma már ez nem lehetséges: létezésüket, kilétüket ma már megkerülhetetlen leletek igazolják.
Vendégünk Prof. Dr. Grüll Tibor ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora.

Az elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A mi fő kérdésünk nem az, hogy milyen a jó pap.
Erre az ismert válasz, hogy "holtig tanul".
A mi fő kérdésünk az, hogyan válhat valaki jó pappá?
Hogyan készüljön föl a papi hivatásra?
És hogyan készítsék föl a papi hivatásra azt, aki érzi a megszólítást.

Vendégem Dr. Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke, a Központi Papnevelő Intézet rektora

fotó:
kozpontiszeminarium.org

Vendégünk Trembeczky Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Vendégünk Trembeczky Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

A Rubicon est témája Isonzó volt. 1915. májusi hadba lépése után Olaszország minden erejét összeszedve egyetlen frontszakaszon próbálta áttörni az osztrák–magyar hadsereg védővonalát az Isonzó folyó mentén, hogy aztán a hátországba betörve kiüsse a Monarchiát a háborúból. Pontosan 109 évvel ezelőtt, a X. isonzói csata során az olaszok minden korábbinál nagyobb erőket vetettek be, azonban támadásaik hatalmas áldozatok árán is csak csekély területi nyereségekkel jártak. Az extrém földrajzi viszonyok és a Monarchia hadseregének helytállása keresztülhúzta az olaszok számításait, sőt, 1917-ben jelentős német segítséget igénybe véve Caporettónál sikerült áttörni az olaszok védővonalát, így a frontvonal több mint két évnyi öldöklő küzdelem után elmozdult. A kortársak közül többen is földi pokolként hivatkoztak az Isonzó vidékére, ami számos nemzet fiainak – köztük több tízezer magyarnak – végső nyughelyévé vált. A meghívott szakértő Dr. Juhász Balázs történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense volt. Vele beszélgetünk.

„Amikor nagyon fáradt leszel, érted üzen az erdő,"- írta Márai. Engem is sokszor hív az erdő, a közeli és távoli tájak mezői. Vajon az erdők tényleg hívnak? Vagy csak mi gondoljuk, hogy szeretik, ha bevetjük magunkat rengetegükbe? Sokszor tűnődöm ezen, keresem a választ a levelek susogásában, az ágreccsenésben, a méltóságos koronák árnyában. Talán nem csak én vagyok így ezzel..."- olvasható Halmos Monika természetgyógyász, aranydiplomás gasztronómus, az ehető virágok szakértőjének a honlapján. Mai műsorunkban a Vadon nőtt étterem - kalandozás a vadnövény-gasztronómiában című, a Hagyományok Háza Szabadegyeteme keretében május 7-én tartott előadása témaköreiről beszélgetünk.
(fotók: Magyar Katolikus Rádió Szekeres Zsombor, https://halmosmonika.hu és a szerk.)

A Rubicon est témája Isonzó volt. 1915. májusi hadba lépése után Olaszország minden erejét összeszedve egyetlen frontszakaszon próbálta áttörni az osztrák–magyar hadsereg védővonalát az Isonzó folyó mentén, hogy aztán a hátországba betörve kiüsse a Monarchiát a háborúból. Pontosan 109 évvel ezelőtt, a X. isonzói csata során az olaszok minden korábbinál nagyobb erőket vetettek be, azonban támadásaik hatalmas áldozatok árán is csak csekély területi nyereségekkel jártak. Az extrém földrajzi viszonyok és a Monarchia hadseregének helytállása keresztülhúzta az olaszok számításait, sőt, 1917-ben jelentős német segítséget igénybe véve Caporettónál sikerült áttörni az olaszok védővonalát, így a frontvonal több mint két évnyi öldöklő küzdelem után elmozdult. A kortársak közül többen is földi pokolként hivatkoztak az Isonzó vidékére, ami számos nemzet fiainak – köztük több tízezer magyarnak – végső nyughelyévé vált. A meghívott szakértő Dr. Juhász Balázs történész, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense volt. Vele beszélgetünk.