A Bibliában leírt rendkívüli jelenségekre bizonyságot adó Holt-tengeri geológiai kutatásokról II.
Szerkesztő: Tóth János András

Beszélgetőtársunk: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila.

A mai Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger mélyén a földrengések nyomait vizsgáló geológusok számos különös jelenségre adnak magyarázatot. A tó – melyet a Biblia a Puszta tengerének is nevez élettelen, sivár környezete miatt –, a Jordán folyó vonalában húzódó, szeizmikusan rendkívül aktív törésvonala miatt került a kutatók figyelmének központjába. Ugyanis itt van tektonikai szempontból a Vörös-tenger és az Akabai (vagy Elati) -öböl folytatásaként, az afrikai és arábiai kontinentális litoszféra lemezek transzform lemezhatára.
Hogy milyen csodás jelenségekre ad magyarázatot ez, arról beszélgetünk már 4 héttel ezelőtti, előző műsorunkban, de nem értünk a végére, nem jutott idő a Biblia egyik legrejtélyesebb történetére, a Szodoma és Gomorra pusztulására.
A mai Látóhatárban ennek a történetnek eredünk a nyomába, az egyik legrégebbi szeizmit réteg kutatása alapján.

Zenei szerkesztő: Cs. Nagy Tamás

Képünkön: A bibliai földrengések nyomai a Holt-tenger mélyén / Vörös Attila ábrája

Beszélgetőtársunk: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila

A mai Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger mélyén a földrengések nyomait vizsgáló geológusok számos különös jelenségre adnak magyarázatot. A tó – melyet a Biblia a Puszta tengerének is nevez élettelen, sivár környezete miatt –, a Jordán folyó vonalában húzódó, szeizmikusan rendkívül aktív törésvonala miatt került a kutatók figyelmének központjába. Ugyanis itt van tektonikai szempontból a Vörös-tenger és az Akabai (vagy Elati) -öböl folytatásaként, az afrikai és arábiai kontinentális litoszféra lemezek transzform lemezhatára.
Hogy milyen csodás jelenségekre ad magyarázatot ez, arról beszélgetünk mai műsorunkban, s nem is érünk a végére, hanem folytatjuk a Látóhatár következő epizódjában, négy hét múlva, 2025. január 16-án, pénteken este 6 óra 4 perctől. Akkor majd a Biblia egyik legrejtélyesebb története, a Szodoma és Gomorra pusztulása lesz a témánk, mégpedig az egyik legrégebbi szeizmit réteg kutatása alapján.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Képünkön: A bibliai földrengések nyomai a Holt-tenger mélyén / Vörös Attila ábrája

Beszélgetőtársunk az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Ő lesz a négyhetente jelentkező periodikánk következő két adásának is a vendége, a következő két alkalommal majd a Holt-tengeri törésvonal mentén leírt bibliai történetekről lesz szó.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

A Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918) Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV. című kötet bemutatójára a Központi Szeminárium dísztermében került sor október 8-án.
A Szirtes Zsófia, Tusor Péter és Rupert Klieber által szerkesztett lexikon bemutatásában a szerkesztőkön kívül a püspöki kar részéről Martos Levente Balázs segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora és Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Központi Szeminárium korábbi rektora is részt vállalt. A bő nyolcszáz oldalas kötetet továbbá Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja és Csorba László, a Római Magyar Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója méltatta.
Műsorunkban Marton Zsolt váci megyéspüspököt és Tusor Péter professzort,
a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító-vezetőjét hallhatják közvetlen a kötetbemutató után készült felvételünkről.

A kötet pdf formátumban itt tölthető le: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2444/1/CST_I-7_Puspoklexikon_1804-1918-c.pdf

Képünkön a Központi Szeminárium dísztermében a kötet előadói, fotók: MKR és Magyar Kurír

A 19. Ars Sacra Fesztivál keretében nyították meg a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban Aknay János Kossuth-díjas festőművésznek, a Nemzet Művészének kiállítását.
Az eseményen az október 4-ig megtekinthető tárlat kapcsán Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspököt, a kiállító művész fiát, Aknay Csaba fotóművészt, valamint a kiállítást a Szent Korona Galériában megrendező Smohay András művészettörténész, múzeumigazgatót, és az egyik alkotótársat, Pirk László Munkácsy Mihály-díjas festőt kértük mikrofon elé.

Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye