Gável Andrással a dicsőítésről beszélgetett Krúdy Tamás és Krúdy Zsófia. 1. rész

A legtöbb nem keresztény vallásban a túlvilág csendes, sőt néma. Egyedül a keresztény mennyország az, ahol angyalok és szeráfkarok a szentekkel együtt folyamatosan zenével és énekszóval dicsőítik Istent. A zene elválaszthatatlanul hozzátartozik katolikus hitünkhöz. De vajon bármilyen zene? Vajon minden zenei műfaj alkalmas Isten dicsőítésére? Mint kezdjünk azokkal, akik szerint a rock zene a sátán műve? És a rap? És a metál? Megengedhető-e, hogy egy zene megkerülve az értelmet direktben a zsigerekre hasson? Beszélgetés Gável Andrással az Eucharist zenekar vezetőjével.

Az elmúlt időszakban több fájdalmas példa is volt arra, hogy mi történik azokkal, akikre túl hosszan és túl erősen vetül a reflektorfény. Hogyan csúszik ki észrevétlenül a talaj a lábuk alól és húzza le őket az örvény. A dicsőítés ma egy abszolút sikerműfaj, fiatalok ezreit, tízezreit szólítja meg. De hogyan tudja megoldani maga a dicsőítő, aki a színpadon áll, hogy Jézus maradjon a középpontban és ne az ő személye kerüljön oda? Nem torzítja-e eleve a színpad, a siker, a rajongás a személyiséget? Mi a különbség egy közönséges rock koncert és egy dicsőítő rock koncert között? Beszélgetés Gável András keresztény könnyűzenésszel, az Eucharist zenekar vezetőjével.
1.rész

A mulasztással elkövetett bűnöket – amikor valakin segíthettünk volna, valami jót tehettünk volna, de nem tettük meg – általában nem szoktuk olyan súlyosnak gondolni, pedig Jézus teljesen egyértelművé teszi, hogy az utolsó ítéletkor ezeket fogják számon kérni. („Mert éhes voltam és ti nem adtatok ennem …” Mt 25,31-46) De meddig terjed ebben az én felelősségem? Hogyan lehet szerencsétlen sorsokat úgy hordozni, hogy abba ne rokkanjon bele az ember? Hogyan lehet a társadalom peremére szorultak számára hitelesen képviselni az evangélium örömhírét? Példabeszédében Jézus külön kiemeli a börtönben lévők meglátogatását. De mit tehet egy hívő, egy pap a börtön különös, idegen és félelmet keltő világában?

A csíksomlyói búcsú a magyar nemzeti összetartozás legnagyobb ünnepévé nőtte ki magát. De hogyan lett azzá? Miért pont pünkösdkor kerül rá sor? Hogyan lett egy ízig-vérig katolikus és székely ünnepből az összmagyarság ünnepe? Mi az a vonzerő, ami felekezettől függetlenül idevonz minden magyarul beszélő embert, keresztényt és nem keresztényt, hívőt és nem hívőt? Mi a búcsú jövője? Nem fenyegeti-e az átpolitizálódás vagy kommercializálódás veszélye? Meg tud-e maradni olyannak, amilyen? Hogyan fér meg egymás mellett nemzeti érzület és vallásos hevület? Meddig állhat fenn egy ország, egy nemzet közösen vallott hit és vallás nélkül? Mi az igazság Babba Mária kapcsán? Beszélgetés Mohay Tamás néprajzkutatóval, A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás: történet, eredet, hagyomány című könyv szerzőjével.

Szüntelenül imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek – erre hív Jézus, ami nem csak egy kegyes óhaj, amit képletesen kér, mert lehetetlen teljesíteni, hanem szó szerint érti. A sátán ugyanis „térdelőrajtban” várja, hogy abbahagyjuk az imádságot, és abban a pillanatban támad. A rózsafüzér az egyik legjobb eszköz arra, hogy az ember önmagát, „szent erőszakkal” Isten jelenlétébe helyezve, kivonja a gonosz befolyása alól. A mennyországban folyamatos szeretet dialógus van Istennel, ezt lehet begyakorolni a rózsafüzérrel. De vajon mennyit ér az imádság, ha elkalandozik az ember figyelme? És minden imádság ugyanúgy működik? Létezik jobb vagy kevésbé jó „minőségű” imádság? Nem lehet, hogy minden meditációs módszer inkább gátja, semmint elősegítője az imának, mert Isten kegyelme helyett a módszer, és végső soron én kerülök a középpontba? A modern ember elsorvasztotta az érzékét és a vágyát a mennyország iránt, de aki akarja, újraélesztheti.

Aquinói Szent Tamás a mai napig meghatározó alakja a katolikus teológiának, nélküle az Egyház ma nem lenne az, ami. Ehhez képest hajlamosak vagyunk alapvetően félreérteni őt. Szent Tamás az erkölcsteológiáját az ember boldogságvágyával kezdi, ám későbbi évszázadok ezt alaposan eltorzították, és ma sokak fejében él az a kép, hogy Tamás a bűnbeesésre, a bűnökre és a kárhozatra helyezi a hangsúlyt. Pedig a valóságban Tamás sokkal többet foglalkozik az erényekkel, mint a bűnökkel. Amíg a modern pszichológia atyja Sigmund Freud valóban azt nézte, hogy milyen mélyre tud az ember süllyedni, addig Aquinói Szent Tamás azt, hogy milyen magasra tud emelkedni, hogy az Isten segítségével mennyire jóvá tudja magát kinőni. Szabó Ráhel domonkosrendi szerzetesnő arra is ad módszert, hogy laikusként miként lehet a legjobban megközelíteni az időnként meglehetősen nehéz és bonyolult tamási szövegeket.

A mai ember nem szeret engedelmeskedni. Sem a tekintélynek, sem a feletteseinek, sem a házastársának, de az Egyháznak és Istennek sem. Pedig az engedelmesség Istennek arról szól, hogy Ő jobban tudja, hogy én ki vagyok, és ha hallgatok Rá, akkor teljesebben ki fog tudni bontakozni, aki valójában vagyok. Ha én akarom magamat megvalósítani, abból garantáltan torzulás lesz. Az engedelmességhez viszont alázat kell. Önmagát senki nem tudja alázatossá tenni, azt csak mások által tanulhatjuk meg.

Folytatjuk a múlt héten megkezdett beszélgetést.

Azt ígérték neki, hogy egy 6000 éves tudás segítségével, az univerzum energiáit felhasználva, önmagát és másokat is meggyógyíthat, és még csak a hitét sem kell közben elhagynia, nyugodtan kérheti ezt az energiát Jézustól vagy akitől akarja. Az abszolút jószándék vitte rá Sipos Anikót arra, hogy apró lépésenként, egyre mélyebbre hatoljon be a New Age ezotériába, amiről kezdetben úgy tűnt, hogy működik. A gyógyulás azonban csak látszólagos volt, Anikó egyre rosszabbul érezte magát, míg végül a teljes kétségbeesés szélére jutva kérte Istent, hogy mentse meg őt.

Azt ígérték neki, hogy egy 6000 éves tudás segítségével, az univerzum energiáit felhasználva, önmagát és másokat is meggyógyíthat, és még csak a hitét sem kell közben elhagynia, nyugodtan kérheti ezt az energiát Jézustól vagy akitől akarja. Az abszolút jószándék vitte rá Sipos Anikót arra, hogy apró lépésenként, egyre mélyebbre hatoljon be a New Age ezotériába, amiről kezdetben úgy tűnt, hogy működik. A gyógyulás azonban csak látszólagos volt, Anikó egyre rosszabbul érezte magát, míg végül a teljes kétségbeesés szélére jutva kérte Istent, hogy mentse meg őt.

A beszélgetést a jövő héten folytatjuk.