Zarándoklatok a balti országokban
Szerkesztő: Krúdy Tamás és Krúdy Zsófia

Észtek, lettek, litvánok – a balti népeket egy kalap alá szoktuk venni, pedig nagyon eltérő módon éltek és fejlődtek. Már csak hitüket tekintve is, hiszen a litvánok szinte teljes egészében katolikusok, a lettek inkább protestánsok, az észtek pedig a poszt-szovjet időkre lényegében elvallástalanodtak. A litván identitás meghatározó eleme a katolicizmus, ami azért is meglepő, mert ez volt az az ország, amelyik a legtovább volt pogány Európában: csak a 14. század legvégén tértek át a kereszténységre. Akkor pedig Moszkva helyett Rómát választották, ami miatt rengeteget szenvedtek az évszázadok során. Viszont ennek köszönhetik, hogy ma népként és országként léteznek. Kevesen tudják, de az Isteni irgalmasság eredeti kegyképe, amit Szent Fausztina nővér instrukciói alapján festettek, és amiről sokáig azt hitték, hogy elveszett, a vilniusi Szentháromság-templomban található. Beszélgetés Kuzmányi István diakónussal, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztőjével, aki egyedüliként szervez zarándoklatokat a balti országokba.
2. rész