Művészbejáró

Jelentős színészi jubileummal indult el június 21-én a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja. Az idén 65 éve pályán lévő Farkas Ibolya marosvásárhelyi színésznő a versenyprogramon kívül mutatta be az Ady Endre és Léda kapcsolatáról szóló, Ady és Adél – „Lázálmok” az életünkből című monodrámát, amelyben az idős Léda alakját formálja meg, aki felidézi a költővel kapcsolatos emlékeit. Az előadást a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatták be 2023. március 4-én, Török Viola rendezésében, és Farkas Ibolya máig játssza ezt a darabot. A marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonyát a kisvárdai fesztiválon kérdeztük az előadásról, színészi pályájáról.

Egyfajta szellemi régészetnek nevezte Hoppál Mihály néprajzkutató azt a munkát, amellyel Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész új, drámai formába ülteti a népmesékből ismert történeteinket. A korábban megjelent Aranyhajú hármasok című könyv mellé most egy újabb kötet is társult, az idei könyvhétre jelent meg a szerző Boldogasszony keresztlánya című műve, amely az előzőhöz hasonlóan a népmesei hagyományokra támaszkodó, sokrétegű liturgikus dráma. Ezekről és a magyar kultúrkincs tanulságairól is beszélgetünk Toót-Holló Tamással a műsorban.

Folytatjuk a nemzetiségi színházak alkotóit bemutató sorozatunkat a Művészbejáróban, aminek külön aktualitást ad az, hogy ezen a héten tartják a Jelenlét Fesztivált a Nemzeti Színházban. A június 9-én záruló rendezvényről is kérdeztük Rusz Milánt a Magyarországi Szerb Színház vezetőjét, akivel a nemzetiségi színházak helyzetéről, küldetéséről is beszélgetünk.

Rendhagyó adásra invitáljuk Önöket a Magyar Katolikus Rádió 20 éves jubileuma alkalmaból: három bemondó kollégánk mutatkozik be a műsorban. Rádiónk bemondói közül ugyanis a „férfihangjaink” mindhárman színészek, akik ma is aktívan játszanak, szinkronizálnak, önálló esteket készítenek, s ezzel párhuzamosan végzik rádiós munkájukat. Jubileumi adásunkban most megismerhetik Lázár Csaba, Harcsik Róbert és Fülöp Tamás másik oldalát, illetve hallhatnak arról is, mit jelent nekik a rádiózás.

Új szereposztással tér vissza pünkösdkor a Margitszigeti Színházba Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperája, amely május 19-én 20 órától látható. Ebből az alkalomból hívtuk meg a Művészbejáróba Tolcsvay Lászlót, a mű zeneszerzőjét, akivel a több mint harminc éve sikerrel játszott darabról és más aktualitásokról is beszélgettünk.

Új sorozatot indítunk el a Művészbejáróban, amelyben a magyarországi kisebbségi színházak egy-egy színészét, alkotóját ismerhetik meg. Ez alkalommal Gyurity Istvánnal beszélgetünk, aki a kezdetektől fogva játszik a Pécsi Horvát Színházban. A színművészt pályafutásáról, identitásáról és a Pécsi Horvát Színház működéséről is kérdezzük.

Egy korábbi beszélgetésünkkel köszöntjük Csikos Sándort, akit április elején választottak maguk közé a Nemzet Színésze cím birtokosai. Ez annál is inkább fontos elismerés, mert egy olyan életútról beszélünk, amely nem sokszor került országos reflektorfénybe, hiszen Csikos Sándor vidéken töltötte pályafutása nagy részét, igaz, mégis páratlanul gazdag színészi pályát tudhat magáénak. Az idén 83. évében járó művész immár csaknem hatvan évet töltött a színpadon, és ebből mintegy négy évtized jutott Debrecennek. Ezalatt mintegy kétszáz szerepet játszott el, több darabot rendezett is, volt egy rövid ideig igazgató is Nyíregyházán, sok mindent kipróbált a szakmából. De nem csupán ez teszi meghatározóvá a színházi pályán, hanem az a majdnem három évtizednyi tanítás is, amelynek köszönhetően sok száz tanítványt nevelt a versek szeretetére, és akik közül csaknem százan lettek színészek vagy rendezők az évtizedek alatt.

Aknay75 címmel nyílt kiállítással köszöntötték Aknay János festőművészt születésnapja alkalmából a szentendrei MANK Galériában, a kiállítás április 28-áig látható. A Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész munkáinak keresztmetszetét ezúttal egy helyi gyűjtő házaspár válogatásán, a Varga-Balogh gyűjteményen keresztül láthatja-ismerheti meg a közönség. Az évtizedek óta Szentendrén alkotó művész a város modernista művészgenerációi közül immár a harmadikat képviseli, saját jellegzetes motívumai mellett képein tetten érhető a szentendrei elődökhöz való kapcsolódás is. „Aknaynál – saját eszköztárába illesztve – ugyanúgy megtalálhatók a sikátoros utcák, a lépcsők, a dülöngélő házak, a templomtorony, az ablak, a kapu, a kereszt, a korpusz, az ikon, mint a nagy elődöknél, és az angyalszárny motívum, ami talán egyik legjellegzetesebb példája festészetének" – emelte ki Rockenbauer Zoltán művészettörténész az idén 75 éves alkotó születésnapi tárlatának megnyitóján. A születésnap és a kiállítás apropóján beszélgettünk Aknay Jánossal életútjáról, festészetéről szentendrei műtermében.

Költészet – hit – Kárpátalja. Ez a három meghatározó pillére Lőrincz P. Gabriella világának. A József Attila-díjas költő 1982-ben született Beregszászon. Első verseit 2008-ban közölte az Együtt folyóirat. 2009-ben jelent meg az első önálló kötete, Karcok címmel. Az utóbbi években már Magyarországon él, a Nógrád vármegyei Szandán telepedett le, úgy érezte, a nyelvtörvény után nincs maradása, no és azért sem, mert kisebbik fia már katonakorú. Legutóbbi kötetében, a Történetek az árnyékból című válogatás prózáiban a háború hétköznapi morzsáit szedte össze. Erről is beszélgetünk vele, de szót ejtünk a gyerekkoráról, pályakezdéséről, a szülőföldhöz való kötődéséről is.