Művészbejáró

Egyre több szerepben látható a Nemzeti Színházban Szilágyi Ágota, akit többek között a Bánk bánban, a GRANE - Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadásban, a King Lear Show-ban is láthat a közönség. A szatmárnémeti születésű színésznő játszott Temesváron, Újvidéken, a Maladype Színházban, és mintegy másfél éve a tagja a Nemzeti társulatának, ahol – mint mondja – kitűnően érzi magát. Most éppen egy egészen különleges produkcióban kapott szerepet, amit a belga képzőművész és színházi alkotó, Jan Fabre állított színpadra a teátrumban. A Vér vagyok című középkori tündérmeséről, korábbi szerepeiről és eddigi pályájáról is beszélgetünk Szilágyi Ágotával, a Nemzeti Színház színésznőjével.

Művészbejárónkban folytatjuk kisebbségi színházi alkotókat bemutató sorozatunkat. Az apropót ehhez most az szolgáltatja, hogy egy egészen rendkívüli előadás született a Nemzeti Színházban, ahol 2024 október 12-én mutatták be a Gorkij Makar Csudra című elbeszélése és az abból készült, A cigánytábor az égbe megy című, 1976-os film története nyomán létrejött színházi előadást, az Esthajnalt. A Szarka Tamás zenéjével játszott cigányballada a Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz és a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia közös előadása zajos sikerrel mutatkozott be a közönség előtt. A produkció egyik fontos szereplőjét, Danilót Nyári Oszkár alakítja, aki immár csaknem negyedszázaddal ezelőtt megalapította a Karaván Színházat, amelynek művészei szintén szerepelnek a koprodukciós előadásban. Műsorunkban Nyári Oszkárral készült beszélgetésünk második részét hallják, a színművészt a most bemutatott előadásról és a Karaván Színházról is kérdezzük.

Író, költő műsorvezető és kulturális forradalmár – weboldalán így aposztrofálja magát Viola Szandra. Már az első ifjúsági regényével bekerült a legjobb tíz közé az év könyve szavazáson 2023 év végén. Az alkotó tavaly a könyvhétre jelentette meg A világfa kilenc ága című ifjúsági regényét, amelyben a magyar mitológiából merített fantasy-elemek fűszerezik a főszereplő fiatal lány, Hajnal fejlődéstörténetét. Most jelent meg a második kötet, A hetedik Égbolt címen, amelyben tovább folytatja Hajnal négykötetesre tervezett történetét. Viola Szandra magyar–pedagógia szakon diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kommunikációt és filozófiát is tanult. Írt már színházi- és táncszínházi kritikákat, recenziókat, esszéket, interjúkat és tanulmányokat különböző lapokban, ezeken kívül költészetet népszerűsítő programok szervezésében is részt vett. A szépirodalmi írást versekkel kezdte, 2008-ban jelent meg a Léleksztriptíz és 2014-ben a Testreszabás című kötete, 2021-ben napvilágot látott a Használt fényforrások versgyűjtemény is. A Covid időszakában vágott bele a prózaírásba, és rögtön sikeresen: A világfa kilenc ága szerencsésen debütált. Most pedig már a második kötetet is kézbe vehetik az olvasók. A Művészbejárónkban Viola Szandrával beszélgetünk.

Óvodapedagógusnak készült, mert eleinte nem gondolta, hogy színész lehet belőle. Hosszas keresgélés után mégis rátalált az útjára Polyák Anita, a kárpátaljai nagyborzsovai születésű színművészhallgató, aki most végez a Kaposvári Egyetemen. Játszik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban és a budapesti Nemzeti Színházban is. Az első nagyobb szerepe a beregszászi társulattal a Tóték Ágikája volt, amit Orosz Melindától vett át az immár 20 éve játszott előadásban. A Nemzeti Színházban is látható Háztűznézőben Agafja Tyihonovnát formálta meg, az alakításért megkapta a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó Teplánszky Kata-díjat a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján. A Nemzeti Színházban több más szerepe mellett a King Lear Show-ban Cordeliát alakítja. Pályára kerüléséről, szerepeiről és a szülőföld fontosságáról is beszélgetünk a fiatal színésznővel.

Az időnek és az emberi beavatkozásnak köszönhetően roncsolt óriásplakátokból készít úgynevezett dekollázsokat Géczi János. Munkáiból október 6-áig látható kiállítás a Műcsarnokban. Géczi János az utolsó polihisztorok egyike – írják a tárlat ismertetőjében. A biológusként végzett, művelődéstörténészként és antropológusként is jegyzett alkotót a szélesebb közönség elsősorban íróként, költőként tartja számon, de a képzőművészeti-vizuális nyelvvel való kísérletezése (kezdetben a szépirodalommal szorosan összefonódva, idővel magának önálló érvényt szerezve) is több évtizedre nyúlik vissza. Géczi Jánossal a Feltakarás című kiállítás apropóján beszélgetünk nem mindennapi pályájáról, sokrétű alkotói tevékenységéről.

Bátorságról, önvizsgálatról, eszmékről és realitásokról, a magyar történelem örök tanulságairól is elgondolkodhat a közönség Szilágyi Andor most készülő filmje alapján, amelynek forgatása a nyár kezdetén fejeződött be. A Művészbejáró adásában a Széchenyi és az éjszakai látogató című alkotásról hallhatnak, a szereplőket, Szalma Tamást és Rátóti Zoltánt, valamint az író-rendezőt a forgatás utolsó napján kérdeztük.