Művészbejáró

Író, költő műsorvezető és kulturális forradalmár – weboldalán így aposztrofálja magát Viola Szandra. Már az első ifjúsági regényével bekerült a legjobb tíz közé az év könyve szavazáson 2023 év végén. Az alkotó tavaly a könyvhétre jelentette meg A világfa kilenc ága című ifjúsági regényét, amelyben a magyar mitológiából merített fantasy-elemek fűszerezik a főszereplő fiatal lány, Hajnal fejlődéstörténetét. Most jelent meg a második kötet, A hetedik Égbolt címen, amelyben tovább folytatja Hajnal négykötetesre tervezett történetét. Viola Szandra magyar–pedagógia szakon diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kommunikációt és filozófiát is tanult. Írt már színházi- és táncszínházi kritikákat, recenziókat, esszéket, interjúkat és tanulmányokat különböző lapokban, ezeken kívül költészetet népszerűsítő programok szervezésében is részt vett. A szépirodalmi írást versekkel kezdte, 2008-ban jelent meg a Léleksztriptíz és 2014-ben a Testreszabás című kötete, 2021-ben napvilágot látott a Használt fényforrások versgyűjtemény is. A Covid időszakában vágott bele a prózaírásba, és rögtön sikeresen: A világfa kilenc ága szerencsésen debütált. Most pedig már a második kötetet is kézbe vehetik az olvasók. A Művészbejárónkban Viola Szandrával beszélgetünk.

Óvodapedagógusnak készült, mert eleinte nem gondolta, hogy színész lehet belőle. Hosszas keresgélés után mégis rátalált az útjára Polyák Anita, a kárpátaljai nagyborzsovai születésű színművészhallgató, aki most végez a Kaposvári Egyetemen. Játszik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban és a budapesti Nemzeti Színházban is. Az első nagyobb szerepe a beregszászi társulattal a Tóték Ágikája volt, amit Orosz Melindától vett át az immár 20 éve játszott előadásban. A Nemzeti Színházban is látható Háztűznézőben Agafja Tyihonovnát formálta meg, az alakításért megkapta a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó Teplánszky Kata-díjat a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján. A Nemzeti Színházban több más szerepe mellett a King Lear Show-ban Cordeliát alakítja. Pályára kerüléséről, szerepeiről és a szülőföld fontosságáról is beszélgetünk a fiatal színésznővel.

Az időnek és az emberi beavatkozásnak köszönhetően roncsolt óriásplakátokból készít úgynevezett dekollázsokat Géczi János. Munkáiból október 6-áig látható kiállítás a Műcsarnokban. Géczi János az utolsó polihisztorok egyike – írják a tárlat ismertetőjében. A biológusként végzett, művelődéstörténészként és antropológusként is jegyzett alkotót a szélesebb közönség elsősorban íróként, költőként tartja számon, de a képzőművészeti-vizuális nyelvvel való kísérletezése (kezdetben a szépirodalommal szorosan összefonódva, idővel magának önálló érvényt szerezve) is több évtizedre nyúlik vissza. Géczi Jánossal a Feltakarás című kiállítás apropóján beszélgetünk nem mindennapi pályájáról, sokrétű alkotói tevékenységéről.

Bátorságról, önvizsgálatról, eszmékről és realitásokról, a magyar történelem örök tanulságairól is elgondolkodhat a közönség Szilágyi Andor most készülő filmje alapján, amelynek forgatása a nyár kezdetén fejeződött be. A Művészbejáró adásában a Széchenyi és az éjszakai látogató című alkotásról hallhatnak, a szereplőket, Szalma Tamást és Rátóti Zoltánt, valamint az író-rendezőt a forgatás utolsó napján kérdeztük.

Jelentős színészi jubileummal indult el június 21-én a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja. Az idén 65 éve pályán lévő Farkas Ibolya marosvásárhelyi színésznő a versenyprogramon kívül mutatta be az Ady Endre és Léda kapcsolatáról szóló, Ady és Adél – „Lázálmok” az életünkből című monodrámát, amelyben az idős Léda alakját formálja meg, aki felidézi a költővel kapcsolatos emlékeit. Az előadást a marosvásárhelyi Spectrum Színházban mutatták be 2023. március 4-én, Török Viola rendezésében, és Farkas Ibolya máig játssza ezt a darabot. A marosvásárhelyi színjátszás nagyasszonyát a kisvárdai fesztiválon kérdeztük az előadásról, színészi pályájáról.

Egyfajta szellemi régészetnek nevezte Hoppál Mihály néprajzkutató azt a munkát, amellyel Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész új, drámai formába ülteti a népmesékből ismert történeteinket. A korábban megjelent Aranyhajú hármasok című könyv mellé most egy újabb kötet is társult, az idei könyvhétre jelent meg a szerző Boldogasszony keresztlánya című műve, amely az előzőhöz hasonlóan a népmesei hagyományokra támaszkodó, sokrétegű liturgikus dráma. Ezekről és a magyar kultúrkincs tanulságairól is beszélgetünk Toót-Holló Tamással a műsorban.

Folytatjuk a nemzetiségi színházak alkotóit bemutató sorozatunkat a Művészbejáróban, aminek külön aktualitást ad az, hogy ezen a héten tartják a Jelenlét Fesztivált a Nemzeti Színházban. A június 9-én záruló rendezvényről is kérdeztük Rusz Milánt a Magyarországi Szerb Színház vezetőjét, akivel a nemzetiségi színházak helyzetéről, küldetéséről is beszélgetünk.