Világújság

India és Pakisztán ismét a háború szélére sodródott, miután egy véres merénylet nyomán Újdelhi katonai csapásokat mért a Kasmír térségében található pakisztáni célpontokra. Az orosz–ukrán háború árnyékában a világ figyelme egy újabb, háborúval fenyegető válságra irányul: India és Pakisztán viszonya ismét puskaporos hordóvá vált. Az indiai rakétatámadást azután hajtották végre, miután április 22-én egy fegyveresekből álló csoport támadt egy Kasmír indiai ellenőrzése alatti részén lévő üdülővárosra. A merényletben 26 civil vesztette életét.

Mindkét ország jelentős atomarzenállal rendelkezik: Indiának 172 atomtöltete van, míg Pakisztánnak 170. India a terrortámadás után értesítette Iszlámábádot, hogy felfüggesztik a két ország között kötött Indus Vízegyezményt, ami a Pakisztánnak létfontosságú Indus folyó vízellátását biztosítja.

India és Pakisztán 1947-ben vált külön, miután a Brit Birodalom feladta ékkövét, Brit Indiát. Muszlimok sokasága vándorolt a muzulmán Pakisztánba, míg hinduk tömegei Indiába. A világrendszer-átrendeződés hatására újraéledő, eddig szunnyadó konfliktusról Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen béketárgyalásokat javasolt Ukrajnának a háború lezárása érdekében. A tárgyalások alapját a 2022-ben elvetett, úgynevezett „isztambuli közlemény” adná, amelyet a háború korai szakaszában dolgoztak ki, valamint a jelenlegi realitások – nevezetesen, hogy Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzése alá vonná.

A 2022-es tárgyalások Fehéroroszországban kezdődtek, majd Isztambulban folytatódtak. Az ott körvonalazott tervezet Ukrajna semlegességét írta elő, amelyért cserébe nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól és más nemzetektől. Ukrajna vállalta volna, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, valamint ideiglenes nukleáris semlegességet fogadott volna el, cserébe olyan biztonsági garanciákban részesült volna, amelyek elvben köteleznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit arra, hogy katonailag reagáljanak egy újabb orosz agresszió esetén.
Ezen garanciák azonban aggodalmat váltottak ki a nyugati országokból, mivel egy jövőbeni orosz-ukrán konfliktusban közvetlen katonai részvételre kötelezhették volna őket.

Egy amerikai kongresszusi delegáció a közelmúltban Damaszkuszba látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson Ahmad al-Sharaa szíriai elnökkel az országra kivetett szankciók feloldásáról és Irán szíriai befolyásáról. Szíria a napokban hivatalos levélben válaszolt az Egyesült Államok követeléseire, melyek teljesítése esetén Washington részleges szankciókönnyítést helyezett kilátásba.

Szíria leszögezi: sem Izraelt, sem más országokat nem fognak fenyegetni, és már létrehoztak egy külön bizottságot a palesztin frakciók tevékenységének felügyeletére. Szíria azt is vállalja, hogy fokozza az együttműködést az Iszlám Állam elleni harcban, megnyit egy összekötő irodát az eltűnt amerikai újságíró, Austin Tice felkutatására, valamint erősíti a kapcsolatot a nemzetközi vegyifegyver-ellenőrző szervezetekkel.
A szíriai Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) kormányzásának működőképessége azon múlik, hogy mennyire tudja kordában tartani, mérsékelni a különböző iszlamista csoportok befolyását.

A Trump-kormányzat de facto szabad kezet adott Izraelnek a Gázai övezetben. Folytatódnak a harcok, és új status quót szeretne kialakítani a Netanjahu-kormányzat a Gázai övezetben: Izrael közvetlenül osztaná el a nemzetközi segélyeket Gázában. Ezzel ellehetetlenítené a Hamász még megmaradt klientúrájának támogatását.

Megbeszélést folytatott szombaton Pietro Parolin bíboros–vatikáni államtitkárral és az azóta elhunyt Ferenc pápával is találkozott J. D. Vance amerikai alelnök, aki a húsvéti ünnepeket családjával a Vatikánban töltötte. A Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság jogi elismerése mellett további területi engedményeket és az Oroszország elleni szankciók feloldását is kilátásba helyezte Donald Trump amerikai elnök, ha Moszkva véget vet a háborúnak.
Dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

Tízezer amerikai katona kivonását tervezi Kelet-Európából Donald Trump amerikai elnök. A terv leginkább a Lengyelországban és Romániában állomásozó amerikai kontingenst érintheti, azokat, akiket Joe Biden döntése alapján az orosz invázió után telepítettek a NATO keleti szárnyára.

A Reuters szerint Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja azt mondta Donald Trumpnak, hogy a négy megszállt ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területének – orosz „tulajdonba adása" lenne a leggyorsabb módja a tűzszünet elérésének.
Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk

Közvetlen tárgyalásra készül Iránnal az Egyesült Államok, és nem lehet atomfegyvere Iránnak, erről beszélt Donald Trump amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel hétfőn Washingtonban.
2015-ben Barack Obama megállapodást kötött Iránnal, amelynek értelmében a perzsa állam korlátozza nukleáris tevékenységét, és engedélyezi a nemzetközi ellenőrök belépését az országba. Cserébe Iránnak a gazdaságát megbénító szankciók alóli mentességet ajánlottak. 2018-ban Trump egyoldalúan kivonta az Egyesült Államokat a megállapodásból. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ezt követően arra figyelmeztetett, hogy Teherán nagy dúsított uránkészleteket halmozott fel, amelyeket atombombák készítésére lehet felhasználni.

Miként érinti a Washington és Teherán közötti, Irán nukleáris tevékenységére vonatkozó megállapodás az orosz–ukrán konfliktus rendezésének kérdését? Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetünk.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a konzervatív pártszövetség támogatottsága 29-ről közel 25 százalékra zuhant, míg a migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) 24 százalékos történelmi csúcson áll. A február 23-án tartott Bundestag-választásokon a Friedrich Merz vezette CDU/CSU a szavazatok 28,6 százalékával nyert, míg az AfD – Alice Weidel és Tino Chrupalla társelnökök vezetésével – 20,8 százalékot ért el.

Nagy valószínűséggel CDU–SPD-koalíció alakul, Friedrich Merz (CDU) vezetésével. Bár a szélsőjobboldali párt várhatóan nem lesz része a kormánykoalíciónak, az előző kormányban helyet kapó Szociáldemokraták (SPD) és Zöldek veresége és az AfD történelmi eredménye azt jelzi, hogy megtört a hagyományos politikai elit hegemóniája Németországban.
Dócza Edith-tel, a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének vezető elemzőjével beszélgettünk.

Moszkva és Washington hétfőn a szaúd-arábiai Rijádban megállapodott abban, hogy biztosítják a biztonságos hajózás feltételeit a Fekete-tengeren, tűzszünetet kötnek, és nem vetnek be kereskedelmi hajókat katonai céllal. Oroszország abba is beleegyezett, hogy megkezdjék az ukrajnai és oroszországi energetikai létesítmények elleni csapások tilalmának végrehajtását. Ukrajna szintén elfogadta ezt a két alapelvet. A békekikényszerítés és a békefenntartás béketámogató műveleteiről és a Vatikán békediplomáciában betöltött jelentőségéről Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatta Donald Trump amerikai elnök javaslatát, amely szerint Oroszország és Ukrajna harminc napig tartózkodna az energetikai infrastruktúra elleni csapásoktól. Az amerikai és az orosz elnök március 18-ai telefonos tárgyalásának eredményéről Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.