K Galéria: Kadosa Kiss József
Magyar Nemzeti Múzeum: Dolce Vita
Válogatás Fery Antal fametszeteiből
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

„A halál völgyében is velem voltál” - ezzel a címmel dolgozta fel szívbeültetésének történetét Jäger Tamás. A szerző vallja, hogy mostani életének részese lett egy ismeretlen donor és annak családja is: áldozatuk adott számára új lehetőséget. Nagy György András kérdezte őt.

Két nagyon eltérő téma ugyanattól a szerzőtől. Pünkösd előtt mutattuk be itt a Katolikus rádióban Liszkay Zoltán a Szentlélek boldog szegényeiről című kötetét. Most egy olyan munkájáról lesz szó, amely a magyar nyelv törökségi gyökereiről szól és egyszerre esszé és egy kis nyelvkönyv is. A beszélgetőtárs Liptay Katalin.

Dávid Ádám trilógiájának harmadik részét, a Doktor Szuri szülinapját ajánlja figyelmükbe Csuth Judit. A szerző Földanyó és a flórik népe című tízrészes mesejátékát néhány esztendővel ezelőtt mutatta be a Katolikus rádió.

A tánc és a népzene ünnepe lesz a 31. Duna Karnevál, melyet június 12-e és 19-e között rendeznek Budapesten. A programok között nemzetközi néptáncverseny, fiataloknak szóló megmérettetés és fesztivál, gálaműsor, flash mob, táncház és látványos karneváli felvonulás is szerepel. A fellépők között a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, valamint a Nyírség és a Balaton Táncegyüttes tagjait is láthatjuk. Vincze Andrea fesztiváligazgatóval Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, hogyan tekint vissza az indulás óta eltelt 31 évre.

Henry Blount, egy nagy múltú angol família tagjaként elhatározta, hogy egy alapjaiban más rendszer szerint működő birodalom tanulmányozásába fog. Így indult el 1634 tavaszán Velencéből, hogy az Oszmán Birodalomban majdnem egy évet eltöltve 1635 tavaszán visszaérkezzen Itáliába. Útja során saját szavai szerint kilenc királyságban fordult meg, tizenegy hónap alatt több mint hatezer mérföldet utazott, főleg szárazföldön. Az utazását természetesen könyvben örökítette meg, amely nemrég jelent meg először magyar fordításban az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában. Várkonyi Gábor történész után a kötet fordítóját, Bakonyi Zsuzsannát, az OSZK tudományos munkatársát faggatja Fazekas Gyöngyvér.

A most csütörtökön kezdődő 97. Ünnepi Könyvhét egyik újdonsága Gál Vilmos muzeológus-történész Egy áldott jó ember című családregénye. (Képünkön, fotó: IdőJel Kiadó).
A korábban történelmi regényekkel jelentkező szerző ezúttal a közelmúltba, a kádári évtizedekbe kalauzolja olvasóit, s megvilágítja, sokszor milyen rossz minták, modellek alakították szüleink, nagyszüleink életét, és egy széthullott család több szálon futó történetén keresztül késztet mindannyiunkat vélt és valós értékeink, múltunk, jelenünk s jövőnk újragondolására.
A napokban megjelenő Egy áldott jó ember című családregényt a 97. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatában most pénteken délután fél 5-kor mutatja be a könyvkiadó a Vigadó téren.

Különböző műfajok között teremt hidat a hagyományosan nyár elején jelentkező MVM Classic And Club koncertsorozat. A MOMKult szabadtéri színpadán ezúttal a latin szenvedélyé és swingé lesz a főszerep. A június 10-ei koncerten a Swing à la Django kitűnő formációja, valamint a hazai zenés színpadok két meghatározó művésze, Fischl Mónika és Dolhai Attila lép fel. Filmzenék, klasszikus jazz darabok, ismert slágerek swinges feldolgozásai, valamint popzenei és latin ritmusok egyaránt megszólalnak majd. A koncertről Fischl Mónika Kossuth- és Liszt-díjas énekesnőt, a Budapesti Operettszínház művészét Tóth Zsófia kérdezte.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A világvégevárás éppúgy jellemző volt az első évezred végén, 1500 körül és a 20–21. század fordulóján is, a korszakhatárokhoz közeledve ugyanis mindig felerősödött az emberekben a végső pusztulástól való félelem.
Az Apokalipszis az Újszövetséget lezáró Jelenések könyvének görög címe, és szó szerint kinyilatkoztatást jelent. János látomásainak szövege a középkor óta számos művészt megihletett. Ennek apropóján nyílt meg a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének kiállítása, amelynek középpontjában a jelenéseket bemutató apokalipszisciklusok állnak.
A több mint fél évezred műalkotásait felvonultató tárlatot Szentimrei Kristóf járta be Bodnár Szilvia művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával.

A divatfotó vajon csak ruhákról szól? Vagy sokkal inkább arról, hogyan látjuk önmagunkat és egymást a városban, a közösségeinkben, a mindennapjainkban?
A Kiscelli Múzeum májusban nyílt időszaki kiállítása közel ötven magyar fotográfus munkáin keresztül mutatja meg, hogy az öltözködés, a test és a stílus miként válik az identitás és a társadalmi változások lenyomatává.
Ahogy a kiállítás egyik ismertetője fogalmaz: „a divatfotók nemcsak a divatipar termékei, hanem komplex kulturális dokumentumok is.” E gondolat mentén beszélgetett telefonos formában Kovács Éva Rebecca a tárlat egyik kurátorával, Szarka Klára fotótörténésszel.

Mi lenne, ha Trianont meg nem történtté tehetnénk? Ezzel a kérdéssel játszik el Dobos János, írói álnevén John P. Drummer regénye, amely a történelmi sci-fi műfajában vált bestsellerré a magyar olvasók körében. Hogy milyen indíttatás vezette a szerzőt a nagysikerű könyv megírásához, először erről kérdezte őt Szentimrei Kristóf rádiónk stúdiójában.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

2013. szeptember 28-án ünnepélyes programmal megnyílt a Nagy Gáspár Emlékház Bérbaltaváron, a Rákóczi Ferenc u. 33. sz. alatt. A költő bérbaltavári szülőházának emlékházzá avatása széleskörű támogatás eredményeként valósulhatott meg, méltó emléket állítva a szerző életének és munkásságának. A felújított házban a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai rendezték be a „Valaki ír a kezeddel” című kiállítást, mely a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával valósult meg. A kiállítás forgatókönyvét az Alapítvány kurátorai írták. A ház belső berendezésének felújítását a Savaria Múzeum restaurátorai végezték el.

Nagy Gáspár: Isten költeménye

A vége felé járva
rendelt ösvényeiden
néha utadon

túl ámulatokon
és túl már hívságokon is!
hirtelen rájössz
vagy csöndben belátod:

Isten hatalmas verse
a teremtett Világ.

De azért mind jobban érdekel
hogy ebben a nagy versben
akár csak egyetlen betű hurkában is
ott van-e a te grafitporod?

S ha nincs?

A Világ akkor is hatalmas
örökkévaló és tökéletes költemény!

Bár nap mint nap te is
csak tökéletlen
és felületes olvasója vagy…

Fotó: Nagy Gáspár Emlékház (Farkas János, Petrik Béla és Szőts Dávid) - http://nagygaspar.hu/alapitvany/nagy-gaspar-emlekhaz/

A Rákóczi-várkastély a szlovákiai Borsiban található, közvetlenül a magyar határ és Sátoraljaújhely szomszédságában. Ez az épület a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő gyöngyszeme, amelynek legfőbb történelmi jelentősége, hogy 1676-ban itt született II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A „Rákóczi három születése” kiállításon multimédiás és interaktív eszközökkel, VR virtuális valósággal mutatja be a fejedelem életét és a szabadságharc korát. A kiegészítő programok között helyett kapott a történelmi falak között egy szabadulószoba, ezen kívül szálloda, hagyományos ételeket kínáló étterem, borkóstoló és ajándékbolt is megtalálható.

https://www.borsikastely.eu/

Hagyományosan a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) környékén emlékezik meg a trianoni békeszerződésről az összetartozást és a nemzeti identitást erősítő gálaestekkel a Budapesti Operettszínház A színház repertoárjában az elmúlt években olyan saját darabok és nagyszabású gálák szerepeltek, mint az „És mégis élünk!” gálaest vagy a Cári Tibor és Dolhai Attila által jegyzett Szétszakítottak című musical. Ebben az évben is felcsendülnek a jól ismert dallamok, köztük az „És mégis élünk!”, az István a király részlete vagy a Rákóczi induló a Homonnay Zsolt rendezte gálán, de a nézők megismerhetik Szomor György most készülő, Mohács című művének részleteit is.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Már fél évszázada a szép és helyes magyar kiejtés művelése a célja a Péchy Blanka színművész alapította Beszélni nehéz rádióműsornak, valamint utódjának, a Szóról – szóval műsornak, melyet rádiónk fogadott be 2007-ben. Azóta – mondhatni – a műsor egyik szíve-lelke, szerkesztője Kerekes Barnabás Bonis Bona életműdíjas és Eötvös József-díjas pedagógus, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese. Az ötvenéves műsor jubileumi rendezvénye után először őt kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia. A tanár úr után az ő egykori tanítványát, a műsor hűséges hallgatóját, Solymosi Mónikát, valamint Kanyár Erika magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, irodalmárt is hallhatják majd.

A Szóról – szóval című rádióműsorban három jeles nyelvész felváltva tart „kiselőadásokat” a szakterületükről: Gerstner Károly és H. Tóth Tibor tanár urak, valamint Bencédy József halála után Eőry Vilma tanárnő. A műsor 50. születésnapjának köszöntésére készült el az a kis könyv, melyben a három nyelvész nyelvműveléssel, nyelvtörténettel, a nyelv helyes használatával kapcsolatos írása kerül az olvasók elé. Ezek mindegyike elhangzott a rádióműsorban is. A három nyelvész-szerző közül kettővel ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

Mai műsorunkban szólunk az S4 Közösségi és Kulturális Központba került zongoráról, illetve az S4 programjairól, benne elsősorban a Zeneszerzők testközelben című sorozat következő alkalmáról, melyet ezúttal is Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész tart Beethoven, az ember címmel.

Továbbá Szerdahelyi Csongor riportját hallgathatják meg, melyben a Barabás Villában május 19-én bemutatott Édes szép zöld fáim – Jókai Mór a Svábhegyen című kötetről beszélget a könyv szerkesztőjével és egyik szerzőjével, Földváry Gergely történésszel, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az előzményt is figyelembe véve fél évszázados jubileumát ünnepli a Katolikus Rádió anyanyelvápoló műsora: a Szóról – szóval. Március 3-án volt 50 éve, hogy elindult a Magyar Rádióban a legendás „Beszélni nehéz!”. Ennek az 1976-ban indított műsornak a szellemi örököseként talált otthonra a Magyar Katolikus Rádió 2004-es indulását követően Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsanna szerkesztésében a „Szóról – szóval”.
A műsor készítői azóta is hűek maradtak az alapításkori célokhoz: az adás az általános beszédkultúra fejlesztését, a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés és a pontos hangsúlyozás jelentőségének hirdetését szolgálja, vagyis az anyanyelv ápolását tűzte ki feladatául. A jeles évforduló ünneplésére a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor, ahol Kovács Zsuzsannával, a „Szóról – szóval” társszerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút.

Kovács Katitól Lakatos Mónika FolkTrióján át Pál István Szalonna és Bandájáig koncertekkel, gyermek- és családi programokkal, budai vársétákkal, mozival és táncházzal várja idén is a látogatókat a VárkertFeszt. A június 6-án és 7-én megvalósuló programsorozatot immár harmadik alkalommal rendezik meg, a hétvégi nyitányt követően pedig elindulnak a rendszeres nyári programok is a Várkert Bazárban.
A beharangozó sajtótájékoztatón Zsoldos Szilvia járt, aki elsőként Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét kérdezte, majd Mujahid Zoltán énekest, Végh Mátyást, vagyis DJ Methát, valamint Pál István Szalonnát kérte mikrofon elé.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben a nyár első heteire ajánl programokat a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

„bőrömön ország süt át” – ezzel a címmel nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban az a kiállítás, amelynek fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nemcsak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.
Az október végéig látható tárlat bemutatja Nagy László képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, mindemellett pedig a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata is kiemelt szerepet kap. Bartal Máriával, a kiállítás kurátorával Szentimrei Kristóf járta be az izgalmas és sokszínű anyagot.
Június 20-án a Múzeumok Éjszakája alkalmából több program is kapcsolódik a tárlathoz, amelyekről szintén bővebben olvashatnak a pim.hu weboldalon.

Olyan kiváló művészek tanultak itt, mint Gáti Oszkár, Trokán Péter, Lázár Kati vagy Hámori Ildikó, de a névsor még hosszan folytatható. Ami összeköti őket, az a szellemiség és az a szakmai tudás, amelyet Bodnár Sándor, Simon Zoltán és Tatár Eszter alapoztak meg. Munkájukat később olyan neves oktatók vitték tovább, mint Csernus Mariann, Ivánka Csaba, Béres Ilona, Szélyes Imre és számos elismert mesterségtanár.
De hol zajlott ez a magas színvonalú képzés? A válasz minden színházkedvelő számára ismerősen cseng: a Nemzeti Stúdióban, amely idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az intézmény alapítója, Bodnár Sándor pedig ebben az évben lenne 100 éves. E kettős jubileum apropóján Kovács Éva Rebecca olyan egykori növendékekkel beszélgetett, akik azóta a magyar színházi élet meghatározó alakjaivá váltak: Pregitzer Fruzsina színművésszel és Bóka László színháztörténésszel.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben az előttünk álló hét programkínálatából válogat a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

„bőrömön ország süt át” – ezzel a címmel nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban az a kiállítás, amelynek fókuszában Nagy László kevésbé ismert oldala áll, hiszen nemcsak költőként, hanem képzőművészként, grafikusként és képszerkesztőként is komoly elismerés övezte.
Az október végéig látható tárlat bemutatja Nagy László képzőművészeti alkotásait, könyvillusztrációit, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységét, mindemellett pedig a kortárs képzőművészekkel való kapcsolata is kiemelt szerepet kap. Bartal Máriával, a kiállítás kurátorával Szentimrei Kristóf járta be az izgalmas és sokszínű anyagot.
Június 20-án a Múzeumok Éjszakája alkalmából több program is kapcsolódik a tárlathoz, amelyekről szintén bővebben olvashatnak a pim.hu weboldalon.

Olyan kiváló művészek tanultak itt, mint Gáti Oszkár, Trokán Péter, Lázár Kati vagy Hámori Ildikó, de a névsor még hosszan folytatható. Ami összeköti őket, az a szellemiség és az a szakmai tudás, amelyet Bodnár Sándor, Simon Zoltán és Tatár Eszter alapoztak meg. Munkájukat később olyan neves oktatók vitték tovább, mint Csernus Mariann, Ivánka Csaba, Béres Ilona, Szélyes Imre és számos elismert mesterségtanár.
De hol zajlott ez a magas színvonalú képzés? A válasz minden színházkedvelő számára ismerősen cseng: a Nemzeti Stúdióban, amely idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az intézmény alapítója, Bodnár Sándor pedig ebben az évben lenne 100 éves. E kettős jubileum apropóján Kovács Éva Rebecca olyan egykori növendékekkel beszélgetett, akik azóta a magyar színházi élet meghatározó alakjaivá váltak: Pregitzer Fruzsina színművésszel és Bóka László színháztörténésszel.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben az előttünk álló hét programkínálatából válogat a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila