János vitéz Debrecenben
A Köpönyeg Budapesten
A Rozsdalovag az Operettben
Szerkesztő: Nagy György András

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

„Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölte le durva kézzel a szép mese hímporát, csodálatos /…/ muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen különbözik minden eddigi operettzenétől” – így írt a korabeli sajtó a János vitéz 1904-es ősbemutatójáról. A darab korokon átívelő siker lett. Most a Debreceni Csokonai Színház tűzi műsorára január 16-án. Nagy György András Kukorica Jancsi egyik megformálójával, az operaszínpadokról is ismert Boncsér Gergellyel beszélgetett.

Hogy valóban Dosztojevszkij mondta-e azt, „Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” – valószínűleg örökre kérdés marad. Tény viszont a mondat igazsága, vagyis, hogy a novella realizmusa és groteszk látásmódja óriási hatást gyakorolt az irodalomra. Az RS9 Színház most a mai néző számára kívánta élővé és aktuálissá tenni az író világát. A darab legközelebb január 18-án, vasárnap látható az RS9 Színházban. A következő időpont február 14. Az alkotókat, Széles László színművészt és Lábán Katalin rendezőt Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

A Rozsdalovag története január 17-én folytatódik a Budapesti Operettszínházban. Valóban egy sorozatról van szó. A családi mesemusical főszereplőjének életébe hol Fránya Frida csöppen bele, hol pedig egy kísértet. De persze nem kell megijedni. A rendező a Kossuth-díjas Bozsik Yvett. Beszélgetőtára pedig Ungvári Judit.

Magyarország legfontosabb illusztrációs események, a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztiválnak a törzs kiállítása a Pesti Vigadóban várja az érdeklődőket január közepéig. A több, mint 500 tablón látható tárlaton az illusztráció minden ágának lenyűgöző kavalkádja tárul a látogató elé. A kiállítás részeként a kortárs katalán illusztrátorok munkáiból láthatunk friss válogatást. Révész Emese művészettörténésszel, a Billufeszt egyik főszervezőjével, a kiállítás kurátorával Tóth Zsófia beszélget.

Agócs Péter klasszika-filológus, a University College London Görög és Latin Tanszékének oktatója, a Palladion Műhely taga. Fő kutatási területei: antik líra, görög-római esztétikák, antik írásbeliség és társadalmi emlékezet, ógörög művészet és mitológia. Pindaros győzelmi ódáit elemző monográfiájában az éneklés poétikája, a kulturális emlékezet és az ókori görög énekkultúra metszéspontjában vizsgálja a szövegeket. A szerzőt a könyvbemutatón Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

A Fénykép: Dormán László című dokumentumfilm budapesti bemutatója január 16-án, most pénteken este 6-kor kezdődik az Astoria szomszédságában, a Semmelweis u. 4. szám alatt, a Háló S4 Közösségi és Kulturális Központban. A vetítés meghívott vendégei a film rendezője, Herczeg Zsolt, a stáb tagjai és maga a 81 éves főszereplő.
Az immár több rangos díjat nyert mozgókép a délvidéki magyar fotográfia és újságírás egyik legmeghatározóbb alakjának életét és pályafutását idézi meg. A legendás fotóriporter és újságíró, aki jópár évtizeden át volt tanúja és krónikása a délvidéki magyarság történetének, érzékeny szociofotóival, művészportréival és jazzfotóival szerzett ismertséget.
A Fénykép: Dormán László című filmben archív felvételek, fekete-fehér fényképek és a jelenben forgatott felvételek fonódnak össze. A filmben a főszereplő saját narrációja kíséri végig a nézőt azokon a helyszíneken és életszakaszokon, amelyek meghatározóak voltak számára, szülőfalujától a szórvány magyar vidékeken át egészen a kilencvenes évek háborús időszakáig. A film lírai, mégis dokumentarista módon idézi fel a délvidéki magyarság közelmúltját.
Az 1993-ban családjával Magyarországra költözött fotóriporter-újságíróval beszélgettünk pályájáról, evvel a felvétellel ajánljuk a film pénteki bemutatóját.

Júlia – párbeszéd a szerelemről. Másfél éve tűzte műsorára Visky András monodrámáját a Pécsi Nemzeti Színház. Szerdahelyi Csongor a legutóbbi előadást követően beszélgetett a színház örökös tagjával, Füsti Molnár Éva színművésszel.

Fotó: Dormán László önarcképe

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

„Lám csak, hát voltak nekünk élményeink...” címmel vándor fotókiállításon mutatják be Cseh Tamás hatvanas-hetvenes évekbeli, piros útlevéllel megtett utazásait. Tavaly nyáron az Ördögkatlan Fesztiválon láthatta a közönség, január 22-től, a művész születésnapjától pedig a Kőbányai Kulturális Központ ad otthont a tárlatnak. A Cseh Tamás Archívum munkatársát, Gergely-Kosza Zágont Szerdahelyi Csongor kérdezte.

2009 óta minden évben megrendezik a ferencesek jótékonysági koncertjét, amely ezúttal is a Gyöngyösön és Karácsondon működő Autista Segítő Központ gondozottjait és programjait kívánja támogatni. A január 22-i hangverseny Assisi Szent Ferenc halálának 800. évfordulójához kapcsolódik, ebből az alkalomból pedig először lép a Zeneakadémia színpadára a FRATRES Ferences Kórus és Zenekar, melynek egyik tagjával, Kruppa Lajos testvérrel Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Két nagy sikerű koncert után ismét színpadra állnak a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium kórusai, idén a ferences testvérekkel, hogy a rend fenntartásában működő Autista Segítő Központot támogassák. A zeneakadémiai nagykoncert nyilvános főpróbája január 17-én, szombaton délután 5 órakor lesz az iskola aulájában, ahová várnak minden érdeklődőt (Budapest, II. kerület, Ady Endre utca 3.). Ennek kapcsán kérdezte Sirákné Kemény Kingát, az Énekes Iskola egyik tanárát és Mráz Mónit, a szülői munkaközösség vezetőjét, szervezőt Zsoldos Szilvia.
A nyilvános főpróbán való részvételhez előzetes regisztráció szükséges a ferencesek.hu oldalon vagy az iskola honlapján keresztül. A 3000 forintos adományokat a belépéskor adománydobozban gyűjtik, de további támogatásokat is örömmel fogadnak az autista felnőttek és gyermekek számára.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kép forrása: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ honlapja (korosi.org)

Egy erdélyi fejedelem, aki lengyel király volt. Egy lengyel tábornok, aki pedig magyar szabadsághős lett. Valószínűleg mindenkinek beugranak a nevek. Sokkal több információt gyűjtött össze hosszú évek alatt a két nép kapcsolatáról Okos Márton. Az Erdélyben található lengyel emlékhelyeket bemutató kötet most különleges kétnyelvű kiadásban látott napvilágot. A fordító, Joanna Urbanska Nagy György András vendége volt a Katolikus rádió stúdiójában.

„Munkásságom fő hajtóerői az érzelmeim, történeteim, elgondolkodásaim, keresgéléseim” - így ír magáról Farkas Noémi képzőművész, aki öt éve települt haza Kanadából. „Ugyanaz csak más…” című tárlata most a Vadász István vezette Gogol 9 Galériában tekinthető meg, Budapesten a VIII. kerületben, január 16-ig. Az alkotóval a helyszínen beszélgetett Kovács Éva Rebecca.

Nem pusztán hadtörténeti bemutatóra, hanem egy ötezer évet átívelő szellemi kalandozásra hívta az olvasót Kovács Olivér korábbi kötete, a „Kard regénye”. A Mátyás Király múzeum történésze – aki egyébként sokat tesz a tudomány népszerűsítéséért – már egy ideje készül a folytatásra. A fő téma ezúttal a páncél lesz. A szerzőt Nagy György András kérdezte.

Orbán György zeneszerző művei szólalnak meg az Erdődy Kamarazenekar újévi koncertjén a Zeneakadémia Solti termében január 8-án este 7 órakor. A zenekar művészeti vezetője, Szefcsik Zsolt számára dedikált első hegedűverseny mellett olyan mű is megszólal majd, amely kimondottan az Erdődy Kamarazenekar számára íródott, emellett pedig a koncerten megidézik a közelmúltban elhunyt Déri András karmester, orgonaművész és zeneszerző emlékét is. Szefcsik Zsolttal Tóth Zsófia beszélgetett.

December 12-én két hatalmas daru emelte be a Fővárosi Nagycirkusz előtti térre azt a 136 éves magyar gyártású gőzmozdonyt, ami egyidős az intézménnyel. A látványos esemény egyik célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a január 7-e és 12-e között megrendezendő 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, amikor néhány napra Budapest a cirkuszvilág fővárosává válik, valamint a magyar kultúra értékeire, a tudás és az innováció fontosságára. A mozdonyemelés után először Schneller Domonkost, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatóját, majd Fekete Pétert, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatóját kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia.

Elsőként a Móra Könyvkiadó különleges meseválogatásáról szólunk, ebben kortárs magyar szerzőink egy-egy olyan történetet dolgoztak fel, amelyek a tanulás értékét mutatják meg a világ minden táján. Az Iskola a táskámban című kötet után megismerhetik a Békéscsabai Jókai Színház január elsejétől kinevezett új igazgatójának, Herczeg T. Tamásnak a terveit. Végül arról hallhatnak, hogy 2026-ban első alkalommal rendezi meg háromnapos hegedűfesztiválját a Concerto Budapest.

Az élet kegyetlen fintora, hogy vannak olyan művészek, akiknek több száz évet kell várni arra, hogy elismertek legyenek.
William Blake igazi polihisztor volt a maga korában, aki az angol romantikus költészet fáklyahordozója volt. Irodalmi munkásságát a 20. században fedezték fel, és ekkor került az őt megillető helyre. Festőként, grafikusként, zenészként a mai napig erőteljesen hatnak művei, és ihleti meg továbbgondolásra a művészeket, így a tatabányai Kortárs Galéria alkotóit is.
2025 novemberében nyílt meg a „Sem magasság, sem mélység…” – In Memoriam William Blake című kiállítás Budapesten, a Ráday utcában található Bibliamúzeumban Szabó László szobrászművész kiállításával együtt, akinek munkái szintén február 28-ig tekinthetők meg.
Kovács Éva Rebecca beszélgetőtársa Timár Gabriella Ulla múzeumvezető, református lelkész volt, aki bővebben mesélt a kiállítások létrejöttéről és jelenkori fontosságukról.

Móricz Zsigmond páratlan élet- és élményanyagából, fényes fantáziájából és igazságvágyából született történetei igazgyöngyökként ragyognak a magyar meseirodalom remekművei közt. Ezekben a lelket mélyen megérintő művekben az író hűen ábrázolja a korabeli hétköznapi életet, de a múltba, a történelembe ágyazott eseményeket is, sőt megcsillantja bennük a természettel összhangban élő, az állatszereplőkbe, az élettelen világba emberi lelket lehelő teremtő erejét és humoros, játékos énjét is. Illés Andreával, az Igazszóló mesekönyv című kötet (Scolar Kiadó) szerkesztőjével Fülöp Tamás beszélgetett.

Január 24-én a magyar kultúra napja alkalmából rendhagyó zenei rendezvényre kerül sor a Magyar Zene Házában, ahol az Eszterhéj Műhely saját zenekara mutatja be első lemezét Világjáró gyerekdalok címmel, amely Kelet-Közép-Európa zenei világán kalauzolja keresztül a családokat Morvaországtól a Kárpát-medencén át a Balkánig. Hogy mi vezetett a bemutatkozó album létrejöttéhez, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf a szervezet két alapító tagját, Karát Esztert és Fekete Krisztiánt.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kép: In Memoriam William Blake című kiállítás (Bibliamúzeum)

Az Új Nemzeti Kamara Színház nagy változások és vállalások előtt áll. Az intézmény a 2026-os évtől Vasvári Pál Kamaraszínház néven működik tovább, január 23-án pedig új bemutatóra készül „A szabadság fáklyái – In memoriam Vasvári Pál” címmel a Csili Művelődési Központban. A névváltoztatásról és az ősbemutatóról Pelsőczy László igazgatóval, valamint a darabot író és rendező Lénárt Lászlóval Kovács Éva Rebecca beszélgetett a színházi próba szünetében.

Anton Carl Fischer Magyarországon született német szerző volt, aki Fischer Károly Antal néven számos, a magyar ősiséget kutató tanulmányt, könyvet írt. „A szkíta-szarmata nevek és szavak magyarázata a magyar nyelvből” című könyvét 1917-ben adta ki Berlinben, amely bő száz éven át csak németül volt olvasható.
Január 20-án, Boldog Özséb napján a két kötetes munka magyarra fordított változatát mutatják be Budapesten, a Pozsonyi úti református templomban, ahol egy előadásra is sor kerül Mandics György író, költő, írástörténész részvételével, akit Szentimrei Kristóf kérdezett telefonon.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben irodalmi estet, kiállításokat, valamint két zenei programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Az Új Nemzeti Kamara Színház nagy változások és vállalások előtt áll. Az intézmény a 2026-os évtől Vasvári Pál Kamaraszínház néven működik tovább, január 23-án pedig új bemutatóra készül „A szabadság fáklyái – In memoriam Vasvári Pál” címmel a Csili Művelődési Központban. A névváltoztatásról és az ősbemutatóról Pelsőczy László igazgatóval, valamint a darabot író és rendező Lénárt Lászlóval Kovács Éva Rebecca beszélgetett a színházi próba szünetében.

Anton Carl Fischer Magyarországon született német szerző volt, aki Fischer Károly Antal néven számos, a magyar ősiséget kutató tanulmányt, könyvet írt. „A szkíta-szarmata nevek és szavak magyarázata a magyar nyelvből” című könyvét 1917-ben adta ki Berlinben, amely bő száz éven át csak németül volt olvasható.
Január 20-án, Boldog Özséb napján a két kötetes munka magyarra fordított változatát mutatják be Budapesten, a Pozsonyi úti református templomban, ahol egy előadásra is sor kerül Mandics György író, költő, írástörténész részvételével, akit Szentimrei Kristóf kérdezett telefonon.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben irodalmi estet, kiállításokat, valamint két zenei programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona