Essentia Artis tárlat: az MMA ösztöndíjasai
Lélek-Tér-Kép – váci piarista diákok művei
Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Tóth J. András

A legkiválóbb fiatal Junior Prima-díjas tehetségekből álló új formáció mutatkozik be a Magyar Zene Házában április 21-én. Az MVM Classic and Club Kamarazenekar nemcsak a tagok miatt különleges: olyan zenei sokszínűség és egyedi hangzás szólal meg általuk, ami a klasszikus és a könnyű zene egyedi ötvözetét adja. A formáció illeszkedik abba a koncertsorozatba, amelyet 2024-ben hívtak életre MVM Classic and Club néven. A zenekar április 21-i koncertjén olyan tapasztalt, korábbi Junior Príma-díjas művészek is fellépnek, mint a Kossuth-díjas Balázs János zongoraművész, Baráti Kristóf hegedűművész vagy Gubik Petra színész, énekesnő. Balázs János művészeti vezetőt Tóth Zsófia kérdezi.

A Berzsián és Dideki Lázár Ervin egyik legnépszerűbb meséjeként szinte kínálta magát a bábszínház színpadára. Az előadás egy kreatív, abszurd stílusú mű, amely a szereplők jellemzően elnagyolt, színvonalas nyelvi játékokkal és fizikai lehetetlenségekkel történő világképét hangsúlyozza. A bemutató április 4-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában nagy sikert aratott. Kicsik, de nagyok is örömmel tapsoltak a történet végén: hiszen végül a jól ismert szereplők megtalálják helyüket a világukban, éppen ott és úgy, ahol és ahogyan lenniük kell. Pethő Gergővel, Berzsián megformálójával, Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Fazekas István Ámokfutó idők című történelmi drámáját mutatja be a József Attila Színház a teátrum Gaál Erzsébet Stúdiójában április 15-én. Az előadás a hortobágyi internálások, illetve kitelepítések megrendítő, színházban eddig még soha életre nem keltett történetét mutatja be, miközben örök erkölcsi kérdéseket és örök emberi értékeket tár elénk. A darabot rendező Molnár Kristófot, s az egyik főszereplőt, Márton Éva Izabellát az egyik próba alatt kértük mikrofon elé.

Jókai Mór, Bartók Béla, Kós Károly vagy Hugonnai Vilma története is megelevenedett már a Móra kiadó magyar példaképeket bemutató életrajzi sorozatában. Ezúttal id. dr. Béres Józsefről olvashatunk egy klasszikus gyermekirodalmi hagyományokra építő, humorral teli történetben. A fiú, aki egy cseppet sem adta fel című mesekönyv szerzőjét, Bodor Attilát és illusztrátorát, Káposztás Juditot, de mindenekelőtt Béres József unokáját, Regéczy-Béres Melindát, a Béres Gyógyszergyár kommunikációs igazgatóját a könyvbemutató után kérdezte Zsoldos Szilvia.

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész-házaspár által alapított Fesztivál Akadémia Budapest két programsorozatáról is hallhatnak magazinunkban.
A FAB hatodik alkalommal rendezi meg a rangos Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt, amelyre az egész világról várják a résztvevőket Budapestre június 25-dike és július 3-dika között.
A Fesztivál Akadémia egyúttal március végén útnak indította a fiatal tehetségeket inspiráló országjáró programját hegedűsök és csellisták számára. A Halász Ferenc Országjáró Tehetségkutató összesen hét városban várja a versenyzőket határon innen és túl. Következő állomáshelye április 18-án Szombathely, április 25-én pedig Győr városa lesz.
A programsorozatokról Kokas Katalin Liszt-díjas hegedűművészt, Érdemes művészt, a Zeneakadémia docensét kérdeztük. Részletek: FAB honlap

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Nincsenek mesterek és nincsenek tanítványok? Ha nem a mester-tanítvány viszony, akkor mi az, ami megteremti az autonóm művészi hang megszületésének feltételeit?
Ezt a kérdést vizsgálja a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég nyílt kiállítása, amely Klimó Károly és alkotótársai munkáin keresztül mutatja be egy közösen kialakított szemléletmód alakulását, generációkon és médiumokon átívelő továbbélését, valamint sokirányú alkotói kibontakozását. A helyszínen Szentimrei Kristóf beszélgetett az idén 90 éves festőművésszel, grafikussal.
A Párhuzamos autonómiák című tárlat május 2-ig tekinthető meg a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében, keddtől szombatig 10 és 18 óra között.

Április 16-án, 19:30-kor a Budai Vár szívében álló Mátyás-templom ad otthont annak a koncertnek, ahol a zene és a spiritualitás találkozik. Az est egyik főszereplője Kéméndi Tamás harmonikaművész, aki hangszerének különleges, sokszínű hangzásával már számos alkalommal szólította meg a közönség szívét.
A Filharmónia Magyarország szervezésében megvalósuló hangversenyen az orgona és a harmonika találkozása kerül a középpontba, hiszen a művész a világhírű orgonistával, Martin Bakerrel lép színpadra. Kéméndi Tamást telefonon érte el Kovács Éva Rebecca, és kérdezte őt személyes indíttatásáról, valamint a különlegesnek ígérkező koncertről.

Egy koncert, ahol a klasszikus, a jazz és a népzene összeér. Április 24-én, 19 órakor különleges zenei utazásra hívja a közönséget az Anima Musicae Kamarazenekar, amely ezúttal átlépi a klasszikus zene határait, és megmutatja, hogyan fér meg egy térben Liszt szenvedélye, Bartók ereje és a jazz szabadsága.
Az Animánia névre keresztelt koncert a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban lesz, ahol G. Horváth Lászlót, a zenekar művészeti vezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte az izgalmas kihívásról.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotók a Párhuzamos autonómiák c. kiállításról:
- Klimó Károly: A tenger visszhangja (2017)
- Klimó Károly: Strukturált fények (2020)
- Navratil Judit: Days of Late Periods (2023)

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és-versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt szerte az országban.

Mai kulturális palettánk során különleges műsorral várjuk Önöket: a Magyar Katolikus Rádió munkatársaival beszélgettem irodalomról, könyvekről, versekről.

Vendégeim Pozsgai Nóra, Jámbor Balázs, Csuth Judit, Kovács Éva Rebecca, Lázár Csaba.

A Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon a legfrissebb vers- és prózamegjelenésekkel találkozhatnak az irodalomrajongók a Bartók Tavasz keretében, a Müpával közös szervezésben április 9. és 11. között a a margitszigeti Kristály Színtéren. “Tizenöt évvel ezelőtt a Margó Irodalmi Fesztivállal bizonyítani akartuk, hogy az irodalom és az olvasás lehet közösségi élmény. Azóta fesztiválokat szervezünk, elindítottuk a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, több ezer középiskolásnak tartottunk már rendhagyó irodalomórákat. Bármi történik a világban, mi a Margón ugyanazt csináljuk a kezdetektől: ünnepeljük a kortárs magyar irodalmat! – fogalmazott Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója, aki interjút adott nekünk.

"Nemzetünk fájdalma és hitvallása" címmel tudományos konferenciát rendeztek a Nemzeti Múzeumban a Székely Himnusz és a Magyar Hiszekegy történetéről. A Székely Himnusz mindössze 8 sor, amely zenekísérettel 105 éve fájdalmas emlékeket ébreszt bennünk, magyarokban. A szöveg írója Csanády György, a Magyar Rádió egykori főrendezője, zenéjét Mihalik Kálmán orvos, egyetemi tanársegéd szerezte. Mindketten hazájukból, Erdélyből elűzött magyarok. A vers megírását a hazából való kényszerű menekülés, az otthonból való kiűzetés váltotta ki, hiszen Magyarország az elorzott országrészek nélkül nem ugyanaz, ami volt. Csonkamagyarország befogadta a románok által elűzött rengeteg fiát, de az elrabolt Erdély maradt a szülőhaza, a gyermek-és ifjúkor színtere, mely mélyen bevésődik az emlékezetbe. Ezért született meg az egymás támogatására, megsegítésére született SZEFHE (Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete) keretében a Székely Himnusz. A konferencia 2 résztvevőjével, Deák-Sárosi László költővel, filmszakemberrel és Mező Gábor újságíróval, íróval, a kommunista múlt kutatójával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.

Operett sorozatunk folytatásában Ungvári Judit interjúját hallgathatják meg a sokoldalú fiatal tehetséggel, Bartus Bercivel, aki legutóbb Ady Endrét alakította az Operettszínház Dankó Pistáról szóló nagyprodukciójában és aki az idén végez a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt zenés színművész osztályában.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: Kováts Zsófia

A transzparencia szépsége: az akvarell – ezzel címmel nyílt meg a budapesti K Galéria legújabb időszaki kiállítása, melyen négy kortárs alkotó munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Hermann Zsófia, Nádas Alexandra, Pethő Anikó és Takáts Márton egyaránt az akvarell technikájának alkalmazásával érnek el egyedi hatást: az áttetsző, légies könnyedség a kifejező erő spontaneitását és az intuitív alkotásmód szabadságát képviseli. A tárlat kurátorát, Garami Gréta művészettörténészt Tóth Zsófia kérdezi.

Immár huszonötödik éve jelenik meg a Magyar Napló antológiája, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. Ehhez kapcsolódóan a Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvényét, a Versmaratont. Társszervezőként a Magyar Katolikus Rádió idén is bekapcsolódik a költészet ünneplésébe. Erről és Az év versei antológia szerkesztéséről is beszélget Iancu Laura, József Attila-díjas költővel Fazekas Gyöngyvér.

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 2025-ben jelentett meg azt a konferenciakötetét, amely a szovjet fogságban elkövetett művészi és emberi szenvedések történetét mutatja be. A mű a kényszerű munkaerőként fogva tartott művészek életéről szól, hangsúlyozva az alkotói szabadság fontosságát az államellenes nyomás alatt. Innen a cím: Az alkotók szabadsága. Művészek szovjet fogságban. Kiss Dávid és Kovács Emőke közösen dolgozott a könyv kiadásán, mellettük pedig az alapítvány részéről Nagyné Pintér Jolán írta a kötet előszavát. Kovács Emőkével és Pintér Jolánnal Fazekas Gyöngyvér beszélget a művészet szerepéről, művészi kiállásról és a csend szerepéről is.

A kávéhoz évszázadok óta mindannyian kapcsolódunk valamiképpen. Kávéházaink, presszóink története pedig társadalomtörténetünket is megrajzolja.
A Fő a kávé címmel a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjtemény felújított kiállítóterében nyílt tárlat a kávézás kultúrtörténeti, gasztronómiai és technikatörténeti hátterét mutatja be korunk emberének is izgalmas, interaktív módon.
Beszélgetőtársunk Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.

Káldi György négyszáz éve, 1626-ban adta ki a latin Vulgáta alapján készített teljes bibliafordítását, amelynek korszerűsített változata a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ma is forgalomban lévő Szentírása.
Az első magyar katolikus bibliafordítás jelentőségéről Benyik György szentírástudóst Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A zománcművészet több mint fél évszázados múltra tekint vissza Kecskeméten, ahová a világ minden tájáról érkeztek művészek, sajátos szakmai ismeretekkel. Az első kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepet 1975-ben rendezték meg, az elmúlt ötven év alatt pedig korunk leggazdagabb zománcművészeti gyűjteménye született meg az itt készült művekből.
Ezt a kivételes nemzetközi anyagot mutatja be Budapesten a Vigadó Galéria időszaki tárlata (április 26-ig), ahol Hollósy Katalin zománcművészt, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely egykori művészeti vezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

A Nemzetközi Kerámia Stúdió 1978-ban jött létre Kecskeméten, a kulturálisan és ideológiailag elszigeteltnek érezhető magyar művészek kezdeményezésére. A szabadságvágy és a nemzetközi művészek melletti munkavágy vezetett a központ megalapításához Probstner János jóvoltából, aki 2011-ig volt a Stúdió igazgatója.
A helyszínen Sütő Erika porcelántervező művésszel, a Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetőjével Fülöp Tamás készített interjút.

A kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény Magyarország legnagyobb hangszermúzeuma. Megtalálhatók benne a népi, a klasszikus, a kísérleti és a teljesen egyedi hangszerek is, melyek nagy része ma is megszólaltatható, így sokat közülük a látogatók is kézbe foghatnak, kipróbálhatnak.
A hangszerek csodás világába, egyúttal az emberi kultúra sokszínűségébe Szilágyi Áronnal, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjével pillantott be Zsoldos Szilvia.
A múzeum egész évben, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket Kecskeméten, a Rákóczi úti Hírös Város Turisztikai Központban. A látogatás előtt érdemes a hangszergyujtemeny.hu oldalon körülnézni, és előre bejelentkezni, hiszen itt mindenki személyre szabott tárlatvezetést kap.


Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Képek:
- Leskowsky Hangszergyűjtemény
- Nemzetközi Kerámia Stúdió
- Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény (kiállítás a Vigadóban)

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

A kecskeméti városnap műsoraival 2026. április 6-án bemutatjuk az Alföld egyik legjelentősebb városát, ahol éppen ezen a napon indul Rádiónk földfelszíni sugárzása a 95,3 MHz-es frekvencián.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.