FolkulTúra a Vigadóban,
Iparművészeti vásár és kiállítás a PIM-ben,
Nemes Nagy Ágnes: Két semmi közt
szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Március 5-én, a Pesti Vigadóban rendezik meg a Magyar Művészeti Akadémia által életre hívott Essentia Artis nevű programsorozat és kiállítás következő nagyszabású eseményét. A FolkulTúra címet viselő egésznapos rendezvény a hagyomány és a kortárs művészet találkozását állítja középpontba, bemutatva, miként él tovább népi kultúránk a mai alkotók munkáiban. A részletekről Józsa Judit keramikus művésznőt, az Essentia Artis egyik kurátorát Kovács Éva Rebecca kérdezte.

Idén is iparművészeti vásárral és egy hozzá kapcsolódó kiállítással indul a tavasz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Március 7-én és 8-án a Független Iparművészeti Kortárs Szalon (FIKSZ) immár kilencedik alkalommal rendezi meg az év legnagyobb iparművészeti vásárát, ahol nemcsak tökéletes ajándékra lelhetnek a látogatók, hanem lehetőség nyílik a meghitt, inspiratív hangolódásra és a szellemi, lelki töltekezésre is. A közel száz iparművész alkotásait felvonultató, díjmentesen látogatható rendezvény kapcsán Alt Andrea ékszer- és műtárgy szakértőt, a FIKSZ alapítóját Szentimrei Kristóf kérdezte.

104 évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő költője és esszéistája, Nemes Nagy Ágnes. Ebből az alkalomból jelent meg a szerző életműsorozatában „Két semmi közt” címmel hátrahagyott prózai írásainak gyűjteménye, amelyben száznál is több műve kapott helyet, és melyek közül tizenkilenc most jelenik meg először. Kemény Arankával, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával, a kötet társszerkesztőjével Fülöp Tamás beszélget.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: Józsa Judit

Ha Salvador Dalí, akkor szürrealista festészet. Kevesen tudják, hogy a spanyol alkotó egy egészen más ágazatban is letette a névjegyét. Például 55 évvel ezelőtt rajzokban rögzítette elképzeléseit a jövő divatjáról. A debreceni MODEM galériában rendezett kiállítás most ezeket a műveket veti össze a 2000-es években született magyar kreációkkal. Az Időmimikri című tárlat ( május 24-ig látogatható) kurátorával, Horváth Judittal, a budapesti Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetőjével Nagy György András beszélgetett.

Bajuszmustrából valószínűleg többet rendeznek Magyarországon, mint ahány kategóriában indulni lehet a versenyen, pedig a szakértők elég sok formát és kialakítási módot számon tartanak. Néhány ilyen szóba is kerül Kövesdy Zsuzsa összeállításában.

A cigányzenét kulturális örökségünk egyik legértékesebb gyöngyszemének tartja a budapesti Operettszínház főigazgatója. Kiss-B. Attilával az ősbemutatók, azaz a saját darabok sorát gyarapító Dankó Pista apropóján beszélgetett Ungvári Judit. (Premier március 26-án az MVM Dome-ban.)

Hogyan működnek a liturgikus kórusok? Milyen műveket szólaltatnak meg? Mely zenei szerveződéséket nevezhetjük egyáltalán liturgikus kórusoknak? És miben lenne érdemes támogatni a munkájukat? Ehhez hasonló kérdések mentén készül átfogó felmérés a magyar nyelvterületen működő liturgikus kórusok tevékenységéről. A Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz, vagyis a MAKEZA elnevezésű projekt szakmai szervezetek közreműködésével nyáron indult el a Magyar Művészeti Akadémia Módszertani Kutatóintézetének szervezésében. A kezdeményezésről Tóth Zsófia beszélgetett a terület szakértőivel: Windhager Ákossal, a MAKEZA vezető kutatójával, és Nemes Márkkal, a MAKEZA szerkesztőbizottsági tagjával. A második rész következik.

Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi forrása, beleértve a mű autográf partitúráját és játszópéldányait, digitálisan elérhetővé vált az Országos Széchényi Könyvtárban. A projekt szakmai együttműködés keretében valósult meg, és hozzáférhetővé tette a klasszikus magyar zenei örökség alapanyagait. A digitalizálás lehetővé teszi kutatásokat, oktatást és a mű értelmezését a jövő generációk számára. Az elvégzett munkáról és a jövőben tervezett munkáról beszélget Fazekas Gyöngyvér Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával. Előtte azonban elsőként Laskai Annát, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetőjét kérdezi a kutatásról.

(kép: MNMKK OSZK)

Február 28-tól kezdve két és fél hónapon át lesz látogatható az Essentia Artis kiállítás a Pesti Vigadó 6. emeleti kiállítótereiben. A Magyar Művészeti Akadémia 2025-ben végzett ösztöndíjasai azonban nemcsak itt, hanem a kiállításhoz kapcsolódó további negyven programon és öt tematikus napon is bemutatják az ösztöndíjprogram három éve alatt született alkotásaikat. Így a tavaszi eseménysorozat keretében bemutatkoznak az építészet, a film- és fotóművészet, az irodalom, az ipar- és tervezőművészet, a képzőművészet, a népművészet, a színház, a zene és a művészetelmélet területén tevékenykedő ötven év alatti alkotók.
Zsoldos Szilvia riportja Csáji László Koppánnyal, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóntézetének (MMA MMKI) igazgatójával.
Részletek a www.essentiaartis.com oldalon.

Az MMA ösztöndíjasai után a fiatalabb, gimnazista alkotók munkáiról szólunk.
A Váci Egyházművészeti Gyűjteménybe kalauzoljuk önöket, ahol a múlt pénteken új időszaki kiállítás nyílt Lélek-Tér-Kép – Piarista diákok térkompozíciói címmel.
Az egykori Nagypréposti palota épületében működő intézményben a megnyitón készítettünk összeállítást, melyben az elhangzás sorrendjében mikrofon elé kértük Koncz Kinga múzeumigazgatót, Győrffy-Kovács Adrienn művésztanárt, a harminc kiállító diák közül Urbán Lucát, Makai Boglárkát, Őri-Kiss Elődöt és Téglás Annát, valamint Marton Zsolt megyéspüspököt.

Magazinunk végén Kultúrmorzsák rovatunkkal jelentkezünk, benne ezúttal is a közeljövő programkinálatából válogatunk.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Vannak életek, amelyek nem csupán a történelem lapjaira íródnak fel, hanem a szívünkben is nyomot hagynak. A Romzsa Tódor című film egy ilyen életet állít elénk – egy görögkatolikus püspökét, aki a legnagyobb sötétségben is Krisztus világosságát választotta.
Mit jelent ma eljátszani egy vértanú sorsát? Hogyan lehet közel kerülni egy olyan ember belső világához, akinek a hite erősebb volt a félelemnél? Erről beszélgetünk a film főszereplőivel. Vendégünk a stúdióban Kakasy Dóra, a női főszereplő, valamint telefonon csatlakozott hozzánk Dér Zsolt, aki Romzsa Tódor alakját formálja meg a filmben. A beszélgetést Kovács Éva Rebecca készítette.

Tavaly október 23-án mutatták be Nemes Jeles László Oscar-díjra nevezett filmjét, az Árva című alkotást. Az 1957-ben Budapesten játszódó film a rendező családtörténetét dolgozza fel, a Kiscelli Múzeum pedig arra vállalkozott, hogy egy kiállítással adjon betekintést a kulisszák mögé, valamint korhű képpel szolgáljon a városról és lakóiról, akik még alig tértek magukhoz az ’56-os harcok óta.
A történelem torkában alcímet viselő, még április 12-ig látható tárlatról Szentimrei Kristóf kérdezte a helyszínen Dr. Perényi Rolandot, a múzeum igazgatóját.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben filmfesztivált, művészeti vásárt, kiállítást, könyvbemutatót, valamint egy gyerekeknek és szüleiknek szóló zenei programot ajánl a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotók: a Romzsa Tódor című filmből (forrás: Bokorfilm)

Két új bemutatóra is készül a 2018-ban létrejött Hangszínház. Az „Óvja Isten Angliát” egy történelmi jelenetfüzér, amelyet az egyik alapító Rák Kati születésnapján mutatnak be. A másik darab az első magyar operadíva regényes életéről szól. Nagy György András vendége a Katolikus rádió stúdiójában a sokoldalú színésznő, valamint férje és alapítótársa, Czető Bernát László író, dramaturg volt. (lásd képünket!) A premierek pontos időpontja: február 21., illetve március 27. A helyszín azonos: Budapesten, az I. kerületben, a Jókai Anna Szalon.

Négy nő. Ugyanennyi különböző sors, jellem, és életút. Mindez egy estébe, egy előadásba sűrítve. A szerző-rendező és egyben az egyik szereplő Facskó Marica, aki már kisgyermekként beleszeretett a színházba. A darab címe egy szójáték, ami csak írásban érvényesül igazán – de meg- és kifejtése elhangzik Kovács Éva Rebecca felvételén. A darabot Budapesten láthatják február 19-én a FÉM független színház és kávézóban, március 8-án pedig az RS9-ben, a Vallai kertben.

Finn filmnapok; a múlt század képei; Citadella-történet – avagy rövid kulturális ajánlatok következnek Zsoldos Szilviától.

Hogyan működnek a liturgikus kórusok? Milyen műveket szólaltatnak meg? Mely zenei szerveződéséket nevezhetjük egyáltalán liturgikus kórusnak? És miben lenne érdemes támogatni a munkájukat? Ehhez hasonló kérdések mentén készül átfogó felmérés a magyar nyelvterületen működő liturgikus kórusok tevékenységéről. A Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz, vagyis a MAKEZA elnevezésű projekt szakmai szervezetek közreműködésével nyáron indult el. A kezdeményezésről Tóth Zsófia beszélgetett a terület szakértőivel.

Mit jelent ma tisztának lenni – és mit jelentett egykor? A Szabad szappanozni című kiállítás erre az egyszerűnek tűnő, mégis összetett kérdésre keresi a választ a hagyományőrzés és a kortárs gondolkodás metszéspontjában. A tárlat a Hagyományok Háza falai között, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményére és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak friss szemléletére építve jött létre, és a Nagy Lajos teremben várja a látogatókat. Fazekas Gyöngyvért Keszeg Anna, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense és a kiállítás társkurátora vezette körben az apró, de izgalmas térben.

A könyvek, a szövegek és akár a zenei anyagokhoz kapcsolódó papíron megőrzött anyagok részét képezik a kulturális hagyományunk értékeinek. Ám ezeket nem mindig könnyű kézhez kapni, különösen akkor nem, ha csupán egyetlen féltve őrzött példány létezik belőlük. Ilyenkor pedig nagyon is hasznosnak bizonyulhat a modern technika, hogy a világháló segítségét felhasználva szinte bárhol elérhetővé váljék az, ami eddig esetleg csak a kutatóknak volt elérhető. Hogy mi a digitális könyvtárak dolga és mi dolga a digitalizációval az Országos Széchényi Könyvtárnak, arról Fazekas Gyöngyvér kérdezte Rózsa Dávidot, a nemzeti könyvtár főigazgatóját.

Fabók Mancsi Bábszínháza legutóbb múlt vasárnap adta elő a Mikszáth Kálmán novellából írt előadását. A nagy palóc mesemondónak az utánozhatatlan humorával elénk tárt misztikus története, A fekete kakas című darab legközelebb február 27-én Budán, a Klebelsberg Kastélyban lesz látható.
Fabók Mariann színésznőt és bábművészt a pályájáról és a nagysikerű Mikszáth-adaptációjáról kérdeztük.

A Szerencsés realista – az Avemar története című könyv egyszerre tudományos krónika, emberi dráma és inspiráló memoár is, amelynek főszereplője Hidvégi Máté biokémikus, a kémiai tudományok doktora, a fermentált búzacsíra-kivonat feltalálója. A könyv az ő útját kíséri végig az első lépéstől a küzdelmeken át az elismerésig. Zsoldos Szilvia riportja.

Farsang utolsó napján még egy szokatlan táncos élménybeszámoló is helyet kap műsorunkban: idősebbek is elkezdhetik jeligére szenior örömtáncosok szólnak nyugdíjas éveik aktivitásáról. Szerdahelyi Csongor összeállítása.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Nyulász Péter íróval beszélgetünk idén 10 éves, gyerekeknek szóló BerGer Szimat Szolgálat című népszerű sorozatáról, majd a Katolikus Szeretetszolgálat online közösségi teréről, a Uspace-ről hallhatnak, végül Egri Erzsébet Táj és ikon – egy jelenlét képei című ingyenes keszthelyi kiállítását ajánljuk.

Nyulász Péter íróval beszélgetünk idén 10 éves, gyerekeknek szóló BerGer Szimat Szolgálat című népszerű sorozatáról, majd a Katolikus Szeretetszolgálat online közösségi teréről, a Uspace-ről hallhatnak, végül Egri Erzsébet Táj és ikon – egy jelenlét képei című ingyenes keszthelyi kiállítását ajánljuk.

Tóth Menyhért miskei származású festőművész munkáiból látható időszaki kiállítás Kecskeméten a Katona József Múzeumban. A Magyar Kultúra Napján január végén megnyílt tárlat két részre oszlik: Tóth Menyhért alkotásai mellett a múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményének eddig nem látott darabjai is várják az érdeklődőket. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője, a kiállítás kurátora Tóth Zsófiának mesélt a kettős táraltról, és arról is, hogy bár miskei festőművészként tartjuk számon az 1980-ban elhunyt Tóth Menyhértet, akinek hagyatékát Kecskeméten gondozzák, a valódi születési helye azonban nem ez a község volt.

A felújított Citadellát várhatóan tavasszal adják át a nagyközönségnek. Ezt megelőzően a Várkert Bazárban húsz tablófelületen ismerhetjük meg a Citadella és a Gellért-hegy múltját és megújuló jelenét az Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története című, képes szabadtéri kiállítás keretében. Az évszázadokon átívelő tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Először Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, majd Kiss Henrietta történészt kérdezte a kiállítás kapcsán Zsoldos Szilvia.

A Tulipán és Zsálya című kiállítás a növények kulturális jelentőségét mutatja be, különös tekintettel a hagyományos kézművességre, kerámiákra, textíliákra és népviseleti darabokra. A témák között szerepelnek a kertek, korok és évszakok is, amelyeket vizuális és művészi formában jelenítenek meg. A Hagyományok Házának tárlata hangsúlyozza a természeti és művészi összefüggéseket, miközben a látogatók élvezhetik a gyönyörű tárgyakat, illatokat és a kert hangjait is. A kiállítás egyik társkurátorával Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér

Tóth Menyhért miskei származású festőművész munkáiból látható időszaki kiállítás Kecskeméten a Katona József Múzeumban. A Magyar Kultúra Napján január végén megnyílt tárlat két részre oszlik: Tóth Menyhért alkotásai mellett a múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményének eddig nem látott darabjai is várják az érdeklődőket. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője, a kiállítás kurátora Tóth Zsófiának mesélt a kettős táraltról, és arról is, hogy bár miskei festőművészként tartjuk számon az 1980-ban elhunyt Tóth Menyhértet, akinek hagyatékát Kecskeméten gondozzák, a valódi születési helye azonban nem ez a község volt.

A felújított Citadellát várhatóan tavasszal adják át a nagyközönségnek. Ezt megelőzően a Várkert Bazárban húsz tablófelületen ismerhetjük meg a Citadella és a Gellért-hegy múltját és megújuló jelenét az Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története című, képes szabadtéri kiállítás keretében. Az évszázadokon átívelő tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Először Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, majd Kiss Henrietta történészt kérdezte a kiállítás kapcsán Zsoldos Szilvia.

A Tulipán és Zsálya című kiállítás a növények kulturális jelentőségét mutatja be, különös tekintettel a hagyományos kézművességre, kerámiákra, textíliákra és népviseleti darabokra. A témák között szerepelnek a kertek, korok és évszakok is, amelyeket vizuális és művészi formában jelenítenek meg. A Hagyományok Házának tárlata hangsúlyozza a természeti és művészi összefüggéseket, miközben a látogatók élvezhetik a gyönyörű tárgyakat, illatokat és a kert hangjait is. A kiállítás egyik társkurátorával Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér