kulturális paletta

Szerkesztő: Nagy György András

Mi a közös Garas Dezsőben, Tordai Teriben, Jankovics Marcellben, Pátzay Pálban, Szabó Lőrincben vagy éppen P. Károlyi Bernátban? Az, hogy mindannyian otthon voltak, illetve otthon vannak Budán, a II. kerületben.
Két helytörténeti kötet után Élt egyszer Budán… - Pasarét, Törökvész egykori és mai nevezetes lakói címmel jelent meg tavaly év végén az a könyv, amelynek célja arcélek felvázolásán keresztül bemutatni a kerület e két városrészének páratlan kulturális örökségét. (A kötet a II. kerület több kulturális intézményében megvásárolható, vagy megrendelhető e-mailben a voltegyszerbudan@gmail.com címen.) Zsoldos Szilvia összeállítása.

Veszprém, a királynék városa a múlt emlékeinek mindig is hűséges őrzője volt. Most olyan művészeket lát vendégül, akik pályájukat Veszprémben kezdték, például Pálfy Margit színművészt. Kövesdy Zsuzsa riportja.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az 1526-ban megvívott mohácsi csata jubileumának alkalmából rendhagyó vállalkozásra szánta el magát Keresztury-Albert Zsolt, aki egy egészestés színpadi zeneművel kíván mementót állítani a fél évezrede történt tragikus eseménynek Penta Essentia – Zene az öt géniusz földjéről címmel. Az emlékév során az egész Kárpát-medencét bejáró előadásról Szentimrei Kristóf kérdezte a zeneszerzőt rádiónk stúdiójában.

A Magyar Művészeti Akadémia fő törekvései közé tartozik a kortárs alkotók és a hagyományok összekapcsolása, kutatások végzése, kulturális események szervezése, és a művészeti élet sokszínűségének bemutatása a művészeti élet szereplőinek összefogásával.
Január 20-án a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban tartotta évindító háttérbeszélgetését. A magyar kultúra napjához köthető gálaesten – aminek szintén a Vigadó adott otthont – kérte mikrofon elé Gózon Ákost, az MMA kommunikációs főosztályvezetőjét Kovács Éva Rebecca.

Nyolc hónap megfeszített munka után január 20-án újranyitotta kapuit a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár. A klasszicista teremkönyvtárat még tavaly júniusban kellett bezárni a mintegy százezer kötetet veszélyeztető kenyérbogár-fertőzés miatt, az átfogó állományvédelmi munkálatokat követően a nagyközönség is újra megcsodálhatja a nemzetközi viszonylatban is jelentős gyűjteményt. Az ünnepélyes újranyitás kapcsán Ásványi Ilonát, a Főapátsági Könyvtár igazgatóját Szentimrei Kristóf kérdezte.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kép forrása: Keresztury-Albert Zsolt saját honlapja

Bár azt pontosan tudni, mi az oka annak, hogy a számokkal ellátott karikák megjelennek egyes alkotásokon, sokszor valójában nem különül el mereven, hogy egy-egy irodalmi mű mely korosztálynak szól. Például eredetileg Petőfi Sándor sem a gyerekeknek szánta a János vitézt, mint ahogy Gárdonyi Géza sem az Egri csillagokat. A jelenleg Németországban élő Kovács Attila (akit olvasói úgy ismernek, hogy Holden Rose) azt mondja, a legfontosabb az adott csoport megszólítása, vagyis, hogy úgymond az ő nyelvükön készüljön el például egy regény. Vele beszélgetett Nagy György András.

„Olykor egy-két szó is jobban / Helyre üti a szeget,/ Mint az olyan, ki beléhord/ Földet, poklot és eget,/ S ordít, amíg elreked.” – írta intésül a poéta-társaknak Arany János. Szegeden – immár hagyományosan – 3 napos programsorozattal köszöntik a magyar kultúra napját. Ennek egyik rendezvénye költészetünk évszázadaira tekint vissza; a szervező Kiss Ernő. Őt kérdezte Tráser László.

Rövid kulturális ajánlatok az Akvarellben a Magyar Kutúra Napján. Zsoldos Szilvia válogatása.

13. alkalommal rendezik meg idén Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét. Az országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítás 2026. szeptemberében fog megnyílni a kecskeméti Czifrapalota földszinti tereiben. A Katona József Múzeum szervezésében megvalósuló tárlat idei tematikájának hívó szavai: a halál, a temető, és a síremlék. A biennálé kurátora, Gyergyádesz László művészettörténész, a múzeum osztályvezetője – akivel Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, hogyan indult a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé.

Nényei Pál nagy sikerű Az irodalom visszavág sorozatának legújabb kötete a korábbiaktól eltérően nem egy korszak, hanem egyetlen személy, József Attila életművével foglalkozik. Ezt kísérli meg a poros, tankönyvízű magyarázatok helyett tapintható közelségbe, a modern olvasó számára is elfogadható értelmezésbe helyezni. A kötet az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek programján is bemutatkozott és ott beszélgetett a szerzővel Fazekas Gyöngyvér.

A Szépművészeti Múzeum Manierista szemmel – Grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből című időszaki kiállítása március közepéig várja a látogatókat.
Georg Baselitz (1938, Deutschbaselitz) német művész neve világszerte ismert monumentális festményeiről és szobrairól, egyedi látásmódú grafikáiról. Kevésbé köztudott azonban, hogy a mester szenvedélyes műgyűjtő, méghozzá igen határozott ízléssel megáldva: kizárólag manierista grafikákat kutat fel és vásárol több mint hatvan éve. Mára ő tudhatja magáénak a világ egyik legjelentősebb manierista grafikai gyűjteményét.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó, a világ 25 országában működő 27
magyar kulturális intézet – 2021 óta mindegyik Liszt Intézet néven – arra törekszik, hogy
értékeinket nemzetközi szinten megismertesse, a magyarság jó hírét eljuttassa szerte a
világba, valamint, hogy ápolja és építse a határon inneni és túli magyarság kulturális
kapcsolatait. A Helsinki Liszt Intézet munkatársaival Finnországban Zsoldos Szilvia készített riportot.

Az S4 Közösségi és Kulturális Központban működő Kolta Galériában Pataky Zsolt Balogh Rudolf-díjas fotográfus munkásságának állítottak emléket Utak, utazások címmel.
A tárlat az egy éve elhunyt dokumentarista alkotónak elsősorban a mexikói és a tibeti felvételit vonultatja fel, de több budapesti kép is helyet kapott a falakon, például az a sorozat is, ami Teréz anya látogatásáról készült.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az Új Nemzeti Kamara Színház nagy változások és vállalások előtt áll. Az intézmény a 2026-os évtől Vasvári Pál Kamaraszínház néven működik tovább, január 23-án pedig új bemutatóra készül A szabadság fáklyái – In memoriam Vasvári Pál címmel a Csili Művelődési Központban. A névváltoztatásról és az ősbemutatóról Pelsőczy László igazgatóval, valamint a darabot író és rendező Lénárt Lászlóval Kovács Éva Rebecca beszélgetett a színházi próba szünetében.

Anton Carl Fischer Magyarországon született német szerző volt, aki Fischer Károly Antal néven számos, a magyar ősiséget kutató tanulmányt, könyvet írt. A szkíta-szarmata nevek és szavak magyarázata a magyar nyelvből című könyvét 1917-ben adta ki Berlinben, amely bő száz éven át csak németül volt olvasható.
Január 20-án, Boldog Özséb napján a két kötetes munka magyarra fordított változatát mutatják be Budapesten, a Pozsonyi úti református templomban, ahol egy előadásra is sor kerül Mandics György író, költő, írástörténész részvételével, akit Szentimrei Kristóf kérdezett telefonon.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben irodalmi estet, kiállításokat, valamint két zenei programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

„Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölte le durva kézzel a szép mese hímporát, csodálatos /…/ muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen különbözik minden eddigi operettzenétől” – így írt a korabeli sajtó a János vitéz 1904-es ősbemutatójáról. A darab korokon átívelő siker lett. Most a Debreceni Csokonai Színház tűzi műsorára január 16-án. Nagy György András Kukorica Jancsi egyik megformálójával, az operaszínpadokról is ismert Boncsér Gergellyel beszélgetett.

Hogy valóban Dosztojevszkij mondta-e azt, „Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő” – valószínűleg örökre kérdés marad. Tény viszont a mondat igazsága, vagyis, hogy a novella realizmusa és groteszk látásmódja óriási hatást gyakorolt az irodalomra. Az RS9 Színház most a mai néző számára kívánta élővé és aktuálissá tenni az író világát. A darab legközelebb január 18-án, vasárnap látható az RS9 Színházban. A következő időpont február 14. Az alkotókat, Széles László színművészt és Lábán Katalin rendezőt Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

A Rozsdalovag története január 17-én folytatódik a Budapesti Operettszínházban. Valóban egy sorozatról van szó. A családi mesemusical főszereplőjének életébe hol Fránya Frida csöppen bele, hol pedig egy kísértet. De persze nem kell megijedni. A rendező a Kossuth-díjas Bozsik Yvett. Beszélgetőtára pedig Ungvári Judit.

Magyarország legfontosabb illusztrációs események, a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztiválnak a törzs kiállítása a Pesti Vigadóban várja az érdeklődőket január közepéig. A több, mint 500 tablón látható tárlaton az illusztráció minden ágának lenyűgöző kavalkádja tárul a látogató elé. A kiállítás részeként a kortárs katalán illusztrátorok munkáiból láthatunk friss válogatást. Révész Emese művészettörténésszel, a Billufeszt egyik főszervezőjével, a kiállítás kurátorával Tóth Zsófia beszélget.

Agócs Péter klasszika-filológus, a University College London Görög és Latin Tanszékének oktatója, a Palladion Műhely taga. Fő kutatási területei: antik líra, görög-római esztétikák, antik írásbeliség és társadalmi emlékezet, ógörög művészet és mitológia. Pindaros győzelmi ódáit elemző monográfiájában az éneklés poétikája, a kulturális emlékezet és az ókori görög énekkultúra metszéspontjában vizsgálja a szövegeket. A szerzőt a könyvbemutatón Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

Mi a közös Garas Dezsőben, Tordai Teriben, Jankovics Marcellben, Pátzay Pálban, Szabó Lőrincben vagy éppen P. Károlyi Bernátban? Az, hogy mindannyian otthon voltak, illetve otthon vannak Budán, a II. kerületben.
Két helytörténeti kötet után Élt egyszer Budán… - Pasarét, Törökvész egykori és mai nevezetes lakói címmel jelent meg tavaly év végén az a könyv, amelynek célja arcélek felvázolásán keresztül bemutatni a kerület e két városrészének páratlan kulturális örökségét. (A kötet a II. kerület több kulturális intézményében megvásárolható, vagy megrendelhető e-mailben a voltegyszerbudan@gmail.com címen.) Zsoldos Szilvia összeállítása.

Veszprém, a királynék városa a múlt emlékeinek mindig is hűséges őrzője volt. Most olyan művészeket lát vendégül, akik pályájukat Veszprémben kezdték, például Pálfy Margit színművészt. Kövesdy Zsuzsa riportja.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A négy évszak cím hallatán bizonyára sokunknak jut eszébe Antonio Vivaldi hegedűciklusa. 300 évvel e jeles mű megírása után egy magyar és egy kínai zeneszerző két azonos című műve csendül fel a Zeneakadémia nagytermében február 2-án. A két kortárs alkotás nem csupán az olasz mester művét tekinti forrásnak, hanem Csajkovszkij 150 éve írott, Az évszakok című zongorakötetét is. A magyar négy évszakot Stefán Péter kárpátaljai származású zeneszerző írta, vele beszélgetett Tóth Zsófia.

Aki a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt a múlt héten, az két tanulmánykötetet ismerhetett meg. A kettős könyvbemutató során a Petőfi születésének bicentenáriuma alkalmából Debrecenben rendezett tudományos konferencia nyomán kibontakozó újabb Petőfi-kutatások eredményeit állították a középpontba. A bemutatott tanulmánykötetek Petőfi életművének és életrajzának irodalomtörténeti és kultusztörténeti kérdéseit vizsgálják, különös figyelemmel az emlékezet, a vizuális reprezentáció és a helyi (debreceni) kontextusok szerepére. A két kiadvány szerkesztőivel, Bényei Péterrel és Fazakas Gergely Tamással beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.

A négy évszak cím hallatán bizonyára sokunknak jut eszébe Antonio Vivaldi hegedűciklusa. 300 évvel e jeles mű megírása után egy magyar és egy kínai zeneszerző két azonos című műve csendül fel a Zeneakadémia nagytermében február 2-án. A két kortárs alkotás nem csupán az olasz mester művét tekinti forrásnak, hanem Csajkovszkij 150 éve írott, Az évszakok című zongorakötetét is. A magyar négy évszakot Stefán Péter kárpátaljai származású zeneszerző írta, vele beszélgetett Tóth Zsófia.

Aki a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt a múlt héten, az két tanulmánykötetet ismerhetett meg. A kettős könyvbemutató során a Petőfi születésének bicentenáriuma alkalmából Debrecenben rendezett tudományos konferencia nyomán kibontakozó újabb Petőfi-kutatások eredményeit állították a középpontba. A bemutatott tanulmánykötetek Petőfi életművének és életrajzának irodalomtörténeti és kultusztörténeti kérdéseit vizsgálják, különös figyelemmel az emlékezet, a vizuális reprezentáció és a helyi (debreceni) kontextusok szerepére. A két kiadvány szerkesztőivel, Bényei Péterrel és Fazakas Gergely Tamással beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.