A geszti kastély.
Szerkesztő: Sályi András

A Hagyományok Házában február 21-én egész napos konferenciát tartottak Mese 25 - Konferencia a mesemondás hagyományának továbbéltetéséről címmel a népmese-terület munkájának szakmai irányairól és eredményeiról az érdeklődő szakemberek, pedagógusok és a nagyközönség számára. A tanácskozáson előadást tartottak a Hagyományok Háza munkatársai, valamint az intézményhez kötődő mesemondó szervezetek képviselői. Az előadásokhoz kapcsolódó szakmai kerekasztal, a műhelymunkák és a filmrészletek betekintést nyújtottak a kortárs mesemondó alkalmak világába és a Hagyományok Háza sokirányú tevékenységébe, képzéseibe, amelyek keretében összekapcsolódik a kutatás és a gyakorlat, a múlt és a jelen.
A konferenciát követően Dala Sára néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoporjának munkatársával a tanácskozás témaköreiről, a szövegfolklórral kapcsolatos feladatokról beszélgettünk.
A témáról dr. Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, mesemondóval, a Hagyományok Háza szakmai főtanácsadójával folytatjuk beszélgetésünket a Kerengő március 11-én elhangzó adásában.
(fotó: https://hagyomanyokhaza.hu)

A Jogsegély elmúlt adásaiban a cselekvőképesség általános szabályaival, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással ismerkedtünk meg. Ma elsőként a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak által megtehető jognyilatkozatokkal folytatjuk Szalay Kornél Géza jogásszal.

Hogyan befolyásolja a politikát és milyen szerepe van geopolitikai hatalmi harcokban? És milyen lehetőségei, feladatai vannak Magyarországnak, ha nem akar lemaradni?

1. Gernot Blümel korábbi osztrák pénzügyminiszter ma egy mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai nemzetközi cég vezetője. A napokban az MCC Magyar-Német Intézet meghívására előadást tartott a témában Budapesten. Arról kérdeztük: hogyan hat az MI a politikára, feleslegessé válnak-e a politikusok, és miért adhat új lendületet az MI az Egyházaknak?

2. Siklósi Péter biztonság- és védelempolitikai szakembert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondja, hogyan használja a hadászat a mesterséges intelligenciát, milyen energetikai kockázatokat rejt, és mit tegyen Magyarország, ha nem akar lemaradni.

Hogyan hatnak bizonyos növényvédő szerek a szervezetünkre? Különösen a glifozát tartalmú szerek, amelyek használati engedélyét - igaz, némi korlátozással - az EU 2023-tól 10 évvel meghosszabbította. Sokat beszélünk napjainkban az egyre többeket érintő meddőség problémájáról és okairól. Ha nem is ezek a szerek a legfőbb felelősök, de valamilyen szerepük azért van, ez érdekes agráregyetemi kísérletekből is kiderült.
Az élő műsor vendége Dr. Szabó Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója, oktatója, valamint a Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesület elnöke.

Február 24-én volt négy éve annak, hogy a szomszédban háború kezdődött. Erről beszélgetünk elsőként Lesti Árpád politikai elemzővel.

A koronavírus emléke tünedezőben.
De a vírusok - ahogy időtlen idők óta - ma is velünk élnek. És folyamatosan változnak, amit az emberek szervezete is próbál nyomon követni, időtlen idők óta. Ez általában sikerül, de a történelem sokszor megmutatta, mire képesek a járványok.
Mi a helyzet ma, amikor a világ sokkal inkább átjárhatóbb, mint akár néhány évtizeddel korábban.
Vendégem Rusvai Miklós állatorvos, virológus.

"Gróf galántai Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehszlovákia, 1957. március 8.)
Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa. Élete és állásfoglalásai a szlovák–magyar viszonyban máig viták tárgya."
(Wikipedia)
Vendégem Molnár Imre történész.

A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot XXX. alkalommal adták át február 14-én, Bálint-napon, Budapesten, a Papnövelde utcai Központi Papnevelő Intézet Dísztermében. Ezt az elismerést minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító kapja, elősegítve Balassi költészetének világirodalmi elismertségét. A díjat Molnár Pál újságíró, szerkesztő alapította 1997-ben Budapesten, magyar értelmiségiek bevonásával. Most az ötvenhatodik és az ötvenhetedik irodalmár díjazására került sor.
A kardceremónián ebben az évben az egyik kardot a magyar líra élvonalába tartozó Bozók Ferenc piarista szerzetes, európai szellemiségű költő kapta, a másikat Szomi Béla szlovéniai költő, dalszövegíró, műfordító vehette át. A jubileumi kardceremóniára jelent meg Molnár Pál Balassi-kard lexikon - Az első 30 év című ismerettára, valamint Szomi Béla Adj már csendességet – Podaj ze tisono kétnyelvű verseskötete.
Molnár Pállal, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökével, a díj alapítójával, az ünnepi eseményről, a Balassi Bálint-emlékkard hazai és nemzetközi jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: Molnár Csenge Hajna, Gondola)

A mesterséges intelligencia térhódítása napjainkban. Gulyás Lászlóval, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docensével beszélgetünk.

Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét.
A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent.
Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak?
Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket?
Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak?
Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

Vendégem Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója

7 vállalás a tisztább közéletért!

Vendégem Makláry Ákos a
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke.

Vendégem Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója

7 vállalás a tisztább közéletért!

Vendégem Makláry Ákos a
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke.

Dr. Kis-Kozma Georginával, az Ifjúságkutató Intézet igazgató helyettesével beszélgetünk az elmúlt hónapok történéseiről. Elsőként: Véleménybuborékban élünk. Vagy mégsem? Az új kutatás meglehetősen árnyalja ezt a képet. A kutatás egyik célja a véleménybuborékok meglétének vizsgálata volt.