A Tessedik Sámuel Múzeum és filiái Szarvason
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

A Lamberg és a Szécsen család története mellett hallhatunk többek között az 1848-es móri csatáról, az 1810-es földrengésről, a környék szénbányászatának emlékeiről, és Wekerle Sándorról a város szülöttéről, aki hazánk első polgári származású miniszterelnöke volt.
A kastély kertjét sétautak hálózzák be, fái alatt kerti tó, madárház, szabadtéri színpad várja a kikapcsolódni vágyókat. Itt áll a sváb Tájház is melyben az egykori betelepülők mindennapjait, használati tárgyait tekinthetjük meg.

Utunkat Ófaluban kezdjük, ahol megnézzük a minaretet, felsétálunk a kastélydombra, majd a Duna partján húzódó Beliczai-szigeten zárjuk barangolásunkat. A látvány és megállópontnál felidézzük a település történetéhez kapcsolódó eseményeket.
Különleges növény és állatvilágra, izgalmas geológiai formákra, ezzel párhuzamosan csodálatos látványt és kilátást nyújtó területre bukkan az ember, ha felkeresi az érdi Fundoklia völgyet.
A helyi jelentőségű természetvédelmi területen több állomásos tanösvény mutatja be a felszínén élő száraz gyepek és erdős részek élővilágát.

Néhány héttel ezelőtti műsorunkban, a Szarvasi Arborétumban és a Körösvölgyi Állatparkban jártunk. A két népszerű helyszín elsősorban a természeti értékek tárháza, bemutatóhelye.
Érdemes több időt tölteni a belvárosban is. Vízparti sétányok, hangulatos utcák, műemlékek, köztéri alkotások, számos épített örökség, várja az alföldi városba látogatókat
Ilyen többek között hazánk egyetlen működőképes szárazmalma, a csodás környezetben lévő Ruzsikcsay Alkotóház, a Tessedik Sámuel Múzeum barokk épülete és a néhány éve teljesen megújult gyűjteménye. Ezekről lesz szó mai Messzelátónkban.

Utazási műsorunkban szó lesz város vasutas múltjáról, látványos gyűjteményeiről, egy, a környék turisztikai pontjait bemutató céges élményprogram lehetőségéről, a bunker szabadulószobáról, a dombóvári sportélet jelenéről és a város híres sportolóiról.
Emléktárgyak és történetek a sínek és a vasúti csomópont múltjából.
Sportolók és sportkörök: hogyan készülnek a településen Buzánszky Jenő születésének 100. és halálának 10. évfordulójára?

Hédervárra a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna ölelésében található községbe látogatunk. Épített szakrális örökségek elemek, köztéri alkotások, növényritkaságok, egy látványos kastély épület, kerékpár és vízi útvonalak teszik vonzóvá a hangulatos szigetközi települést. Az értékekkel való ismerkedést egy sétaútvonalra is fel lehet fűzni, a látványpontok viszonylag közel vannak egymáshoz.
Ilyen többek között a Boldogasszony kápolna, a Szent Mihály templom, a Khuen-Héderváry kastély és parkja. Érdekes formájú, történeteket hordozó fák, emlékhelyek, különleges köztéri szobor alkotások is várják a községbe látogatókat.

Különleges turisztikai attrakció várja a makóiakat és a városban hosszabb-rövidebb időt eltölteni vágyókat. Az Igazgyöngyök útja egy, a város szakrális emlékekeit felfűző tematikus útvonal. Megismerhetők Makó vallás-, hely- és kultúrtörténeti emlékei, a történelmi egyházak templomai, újonnan létrehozott élménypontok, de a húsvét előtti elcsendesedő időszakban testi-lelki feltöltődést is nyújthat a több órás és több km-es barangolás.
A helyszínek egymástól viszonylag távol vannak, így érdemes rászánni az időt, részletekben vagy kerékpárral felkeresni a 13 állomást.
Műsorunkban Szikszai Zsuzsanna néprajzkutató-muzeológussal, a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatójával járjuk be az útvonalat.

A tanösvényt 2023-ban avatták fel. A hat állomásos, táblákkal és interaktív játék elemekkel kiegészített útvonalat végig járva, kirajzolódik előttünk a Duna menti település múltja.
A séta bármelyik ponton elkezdhető, mindegyik helyszín -egymástól függetlenül- a sváb gyökerekhez kötődik.
Kiemelt téma pl. a helyi lótartás, a lóversenyek, vagy a kullérok tevékenysége; kellemes pont a Tájház és Kernstok Károly festőművész egykori villája, annak kertje; a táblákon olvashatunk a sváb esküvői és szüreti szokásokról-ételekről, és a város máig meghatározó ipari múltjának kezdeteiről is.

Vésztőtől 3 km-re, a Holt Sebes-Körös és egy lecsatolt patkó alakú ága mentén helyezkedik el a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. Az itt található, közel 10 m magas mágori halom, az Alföld legnagyobb kiterjedésű, emberi tevékenységgel létrehozott településhalma.
Kettőnek tűnik, de valamikor összefüggő dombként emelkedett ki a vidék síkjából.
Az egyik belsejében pincemúzeum van, s a domb tetején a Csolt nemzetség monostorának rekonstruált falai között sétálhatunk. A másik domb belsejében in situ régészeti szelvény tekinthető meg.
A területen tematikus tanösvényt alakítottak ki az ártéri erdők, a mocsarak, a Holt Sebes Körös élővilága és a pákászok életének bemutatására.
A közel 15 hektáros természetvédelmi területen találjuk a népi írók szoborparkját is.

Idén 170 éves a fóti Szeplőtelen fogantatás templom. Messzelátónk első felében bejárjuk az épület szakrális tereit és az altemplomot.
Ezt követően a település Tájház együtteséről, különleges gyöngyös koszorú gyűjteményéről, a település esküvői szokásairól és a januárban átadott közösségi kiállító egységéről lesz szó.