Tatabánya - Szerencs
Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

Ha cukor, kiemelve ezek közül a kockacukrot, akkor Petőháza; ha csoki, akkor természetesen Szerencs, ami meghatározta egykor a hazai kínálatot.
Ma már egyáltalán nem, vagy csak részben működnek az üzemek, ám történetüket, emlékeiket mindkét városban őrzik, láthatóvá teszik az érdeklődők számára.
Mit neveznek kampánynak a cukorgyártás folyamatában? Mi volt a mészkemence feladata, mi a melasz és milyen íze van nyersen a cukorrépának?
Csokoládék megjelenése és eltűnése; hogy néz ki és mekkora egy kakaóbab? Szerencsen az édes évek kiállításon az ikonikus csokoládék mellett, gyártörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.

Műsorunkban a közelmúltban megnyitott „Karácsony 100 év tükrében” című időszaki kiállításról és a térség településeinek közös turisztikai kezdeményezéséről, a kínálati elemek bővíthetőségéről lesz szó.

December 6-a Szent Miklós püspök ünnepe.
Az ünnep apropóján ma, Fertőszentmiklósra hívom önöket. A település a Fertő-táj kapuja, egyben gazdag történelmi és szakrális örökség őrzője.
Elsőként a Szent Miklós templomot nézzük meg, innen a Házaspárok útján felsétálunk egészen az Agg-hegy tetején álló fénykeresztig.
Útvonalra fűzhető szakrális pontjai közül felkeressük a Szent Donát és a Szeredi kápolnát, szó lesz a város legendás köztéri keresztjeiről, melyek a mindennapokban is megállásra, elmélyülésre, imára késztetik az arra járókat.

A település Bács Kiskun vármegyében, a fővárostól 90, Kalocsától 20 km-re található. Közúton nagyon jól megközelíthető, de egyre több kerékpáros és gyalogos zarándok is áthalad, vagy megpihen a településen. Gyűjteményei, a Kiskunsági Nemzeti Park szikes pusztáin vezető túraútvonalai, a Duna part hangulatos sétányai, ízlelőpontjai, és a közelmúltban átadott német nemzetiségi tanösvénye; segíthetik a Hartára érkező látogatók élményteli kikapcsolódását.

Jelenleg is tart a veszprémi várnegyed szakrális tereinek, épületeinek felújítása. Ezzel párhuzamosan vezetett várséták keretében látogatható több épület; köztük az Érseki Palota egy része, a Szent Mihály főszékesegyház és annak altemploma, a Gizella és a Szent György kápolna.
A közelmúltban két új szoboralkotással is gazdagodott a várnegyed. Varga Ferenc Munkácsi-díjas szobrászművész alkotásait a főszékesegyházban és a Nagyszeminárium kertjében tekinthetik meg az érdeklődők.

Van egy hegy a Kisalföld peremén, amely különleges formájával már messziről magára irányítja a tekintetet. Magányos tanúhegy, amely évezredek óta őrzi a föld mélyének titkait. Oldalait szőlőtőkék hosszú sora teszi festőivé, kanyargós ösvényei mentén a szakrális múlt lenyomataival találkozhat a kiránduló. Ez a Somló.
Ismerkedünk a hegy vulkanikus eredetével, amely különleges karaktert ad az itt készült boroknak; szó lesz a Szent István kilátóról, kápolnákról, képes oszlopfülkékről és felkeressük hazánk egyetlen épségben megmaradt taposó kútját.
Ellátogatunk Dobára az Erdődi kastély parkjába, majd Somlószőlősre ahol a Zichy család emlékeit őrzik.

A Vértes lankái között megbújó Csákberény környékét vadregényes túraútvonalak hálózzák be; A több mint 4 km hosszú Panoráma tanösvény végig erdős környezetben kanyarog; a gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum a vadászat történetén keresztül mesél a táj és az ember kapcsolatáról. A község Tájházban, a régi paraszti élet mindennapjai elevenednek meg, felidézve a közösség múltját, hagyományait. Messzelátónkban Csákberény értékeivel ismerkedünk.

A Szent Mihály templom előteréből indulva végig kísérjük a rend hazai működésének történetét, változásait, jeles alakjait. Szó lesz többek között a csornai hun diadémról, a díszkönyvtár néhány érdekes darabjáról, a Szent Norbert udvar paradicsomi kialakításáról. Az apátsági templomban hallhatnak a Rábaközi szerecsen Mária képről, a csornai búcsúról és a néhány éve ismét felélesztett Vendel napi vízszentelés hagyományáról.
Kísérőm Horváth Ákos Pál testvér lesz.

Kovács Jenő órásmester a 70-es évek óta gyűjtötte az órákat, az általa létrehozott múzeum 2009-ben került a jelenlegi épületbe, mely Székesfehérvár belvárosának egyik rejtett zugában, a Kossuth udvarban található.
Külső falán harangok, egy különleges toronyóra, mely zenei kísérettel vonultatja fel a magyar múlt legendás alakjait. Boltíves termeiben a 17. századi toronyóra szerkezet éppúgy helyet kap, mint a faliórák, a kandallóórák, az utazó és ébresztő órák, az ékszerekké váló zseb és karórák, de van itt homok, kép és egy falra festett napóra is.
A gyűjtemény különleges darabjai között Kovács András órás segít eligazodni.

A városban született Orlai Petrics Soma, a történeti festészet jeles alakja; barátsága Petőfi Sándorral nemcsak a művészet, hanem az emberi kapcsolatok erejéről is szólt. A két alkotó sorsa itt fonódott össze, és a város ma is őrzi emléküket. Érdemes végig sétálni a főutcán, melyet páfrányfenyő fasorpár szegélyez, parkok, szökőkutak frissítenek. Megcsodálni a város épített örökségét, a szép homlokzatú polgári épületeket, a templomokat, a kastélyt mely ma, múzeumnak ad otthont.
A Békés vármegyei település határában folyik a Kettős-Körös; természeti értékei, partján található ipartörténeti pontja, hídja, és az egykori tanyasi iskolák emlékhelyei: kirándulási helyszínek lehetnek. Messzelátónkban ezeket látogatjuk meg.

Ha cukor, kiemelve ezek közül a kockacukrot, akkor Petőháza; ha csoki, akkor természetesen Szerencs, ami meghatározta egykor a hazai kínálatot.
Ma már egyáltalán nem, vagy csak részben működnek az üzemek, ám történetüket, emlékeiket mindkét városban őrzik, láthatóvá teszik az érdeklődők számára.
Mit neveznek kampánynak a cukorgyártás folyamatában? Mi volt a mészkemence feladata, mi a melasz és milyen íze van nyersen a cukorrépának?
Csokoládék megjelenése és eltűnése; hogy néz ki és mekkora egy kakaóbab? Szerencsen az édes évek kiállításon az ikonikus csokoládék mellett, gyártörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.

Az idei év utolsó Messzelátójában szó lesz a Tatabányai Múzeum "Metamorfózis" című állandó kiállításáról és az intézményben január közepéig megtekinthető, "A monarchia fürdőélete az emléktárgykultusz tükrében" elnevezésű időszaki tárlatról.
Ezt követően ellátogatunk Szerencsre, ahol betekintést nyerhetünk az ország legnagyobb képes levelezőlap gyűjteményébe.

Az idei év utolsó Messzelátójában szó lesz a Tatabányai Múzeum "Metamorfózis" című állandó kiállításáról és az intézményben január közepéig megtekinthető, "A monarchia fürdőélete az emléktárgykultusz tükrében" elnevezésű időszaki tárlatról.
Ezt követően ellátogatunk Szerencsre, ahol betekintést nyerhetünk az ország legnagyobb képes levelezőlap gyűjteményébe.