Messzelátó

- Hogyan került fel Miskolc ún. kakas templomának tornyába az Eszter harang?
- Miért nem tudták beolvasztani a háború idején és kiért, milyen időpontokban szólal meg a megszokott harangozási renden kívül?
- Mi a története és mikor folyik a víz az Avas hegy lábánál kialakított Jézus-kútjából?
Erdő palota, virágóra, Árpád szent fája, Minorita templom és a platánsor alatt meghúzódó zárdakápolna.
Emlékek, látványpontok, jól és kevésbé ismert eldugott értékek Miskolc belvárosában,
Messzelátónk mai adásában Kupcsik Sarolta, a miskolci Tourinform iroda vezetője kalauzol.

Külső megjelenését tekintve egyik hazai bazilikánkat idézi a bagimajori Szent Imre kápolna.
Mögötte halastórendszer húzódik, gazdag halállománnyal és madárvilággal.
Az út túloldalán kúria épület, benne turisztikai központ és helytörténeti gyűjtemény található.
És végül, de nem utolsó sorban a település éke, egy kunhalom tetején álló, és a tájképet már távolról meghatározó szélmalom.
Messzelátónk mai adásában Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe, a Kengyel községhez tartozó Bagimajorba látogatunk.

- 400 éves kocsányos tölgy egy 200 éves angolkertben
- Táncoló jégtündérek a Cuha-patak partján
- Tonna és mázsa a jégkorszaki óriásai
- Elmélyülés, feltöltődés a természet katedrálisában.
Messzelátónk mai adásában a Zirci Ciszterci Apátság arborétumába és a Bakonyi Természet Tudományi Múzeumba látogatunk.

Történetek, anekdoták a magyar nemzeti opera megteremtőjének életéből. A gyulai Erkel Ferenc Emlékházba látogatunk.
Milyen természetes formák és képződmények ékesítik a budai várbarlang mennyezetét és falait?
Ürgék és bivalyok jól megférnek egymás mellett a kápolnapusztai bivalyrezervátum területén.

Zirc, hazánk legmagasabban fekvő városa Veszprém vármegyében található. Méltán kapta a Bakony fővárosa elnevezést, számos kiránduló és turistaút halad át itt, szeli a vidéket, köti össze a régió településeit, értékeit. Részben ez indokolta a Bakonyi Turisztikai Charta létrehozását melyről műsorunkban is hallhatnak majd, de bejárjuk a Regulyversumot, szó lesz Reguly Antal utazásairól, kutatásairól, a tárlat egységeiről, melyet 2022-ben az év kiállítása címmel ismertek el.

Látszólag egyutcás település. Már a fő út is dimbes-dombos területen halad, s az innen kiágazó utcák többsége a hegyoldalba vezet felfelé. A község számos látványosságot rejt.
Források, erdei tanösvények, helytörténeti gyűjtemény, több mint 50, hegyoldalba vájt borospince, borászati kiállítás és kőzettár is van. S ha nyáron érkezünk, helyi hagyományra épülő fesztivál és nyár esti komolyzenei rendezvények részesei is lehetünk.
Messzelátónkban Szurdokpüspöki értékeivel ismerkedünk.

1989. március 1-én, 35 éve, hogy városi rangot kapott Martfű. A Tisza parti települést és az itt élők mindennapjait évtizedekig meghatározta hazánk egyik kiemelkedő könnyűipari létesítménye, a Cikta cipőgyár.
Ez sajnos már a múlté. A település ugyan megtartotta ipari arculatát, hiszen ma is vannak gyárak és üzemegységek Martfűn, de ezzel párhuzamosan, jó érzékkel, kiegészítették, felépítették a város turisztikai kínálatát is.
A termálvízkincsre gyógyászati központot, az ipari múlt emlékeire helytörténeti gyűjteményt, a táj és a hangulatos belváros megismeréséhez városi sétákat, kerékpáros programokat kínálak az érkezőnek.
A közlekedési csomópontoknál jó állapotú térkép táblák, fényképes tájékoztatók segítik a település és a látnivalók iránt érdeklődőket.
A város zöld szíve a Szent István tér, ennek kialakításáért Martfű 2000-ben Hild János érmet kapott.
Itt található a városháza, számos köztéri szoboralkotás, a parkban tórendszer, sétautakkal szabdalt zöld felületek, a település katolikus és református templomai is.
Páratlan szépségű a folyó part is, itt van ugyanis a Tisza hazai szakaszának legnagyobb kanyarulata.

Sakk történeti gyűjtemény, Kő Pál Emlékkiállítás, Ökoturisztikai központ, tóparti tanösvény és madármegfigyelő állomás. Megújuló kúriák, strandfürdő, szálláshelyek és élmény pontok.
A települést szinte körbe öleli a Hevesi Füves Puszták tájvédelmi körzet, így a városi látnivalók mellett a természet is vonzó kirándulási célpontokkal kecsegtet.

Mátészalka a fény városa, s nemcsak amiatt, mert hazánkban harmadik helyen áll a napsütéses órák tekintetében (Szeged és Pécs után) hanem mert itt indult el elsőként a vidéki villamos közvilágítás 1888-ban.
Ez a meghatározó esemény és a szabolcsi város filmtörténeti emlékei is erősítették annak a néhány éve zárul turisztikai projektnek a megszületését, melyben számos helyszín kapott vendégfogadó és élménypont feladatot.
A Kossuth utcában sétálva, installációk nyújtanak ismertetőt a fény életünket behálózó szerepéről, a Szalkai-Schwarz házban fény és technikatörténeti múzeum, játék és babagyűjtemény található, de itt rendezték be a Tony Curtis életmű tárlatot is.
A nyári Fényes napok rendezvénysorozaton tematikus programokkal, filmvetítésekkel várják az ékezőket.
Ismerkedjünk egy kicsit részletesebben ezzel a hangulatos, rendezett, számos köztéri alkotást rejtő szabolcsi településsel, Mátészalkával.

Megismerkedünk a dombtetőn álló Deszka templom történetével, szó lesz az görögkeleti ortodox templom ikonjairól, majd felmászunk az Avas hegy oldalában álló gótikus református templom tetőzete alá, hogy megcsodáljuk az egykori ácsok máig lenyűgöző famunkáit.
Kupcsik Saroltát a Miskolci Tourinform iroda vezetője kalauzol.

Megismerkedünk a dombtetőn álló Deszka templom történetével, szó lesz az görögkeleti ortodox templom ikonjairól, majd felmászunk az Avas hegy oldalában álló gótikus református templom tetőzete alá, hogy megcsodáljuk az egykori ácsok máig lenyűgöző famunkáit.
Kupcsik Saroltát a Miskolci Tourinform iroda vezetője kalauzol.