Messzelátó

Messzelátónkban a Velencei tó fölé magasodó, 160 m magas Mészeg-hegy oldalában elterülő Pákozdi Pagonyba látogatunk.
Bár a terület két attrakciója nem egyszerre valósult meg, mára szinte teljesen egybeforrott, és kiegészíti egymást az óriáskert és az erdei környezetben létrehozott vadaspark.
Kacskaringós sétautak, erdészeti tanösvény, kilátók és élménypontok segítik a látogatókat a terület állat és növényvilágának megfigyelésében, megismerésében.
Testközelből láthatjuk a szikaszarvasokat, emukat, vadpulykákat s némi szerencsével csíkos hátú vadmalacokat is.
A területet Kovács Norberttel a Pákozd Sukorói Arborétum és Vadaspark vezető helyettesével járjuk be.

- Milyen igényekkel és kompetenciákkal utaznak az idősebb korosztály képviselői?
- Mit jelent a szenior turizmus itthon és a nagyvilágban?
- Hogyan célszerű fejleszteni az erre a szegmensre irányuló kínálati lehetőségeket?
A témáról dr Zsarnóczky Martint a Kodolányi János Egyetem docensét kérdezem.
- Közép Európa felfedezése zarándokutakon, kegyhelyek és szakrális emlékek érintésével - megalakult a Mária Út Európai Hálózatának Szövetsége
Dr Szabó Tamással a Magyarországi Mária út Egyesület elnökével beszélgetünk.

A kertet 1902-ben kísérleti céllal hozták létre, érdekes mód az ország egyik legszárazabb helyén a Gödöllői Dombság lankái között s telepítették be olyan fenyőfélékkel, melyeket később az alföld fásítására szántak.
Sokáig kutatási és génmegőrzési feladatokat látott el, végül 1989-ben megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt is.
Az Gödöllői Erdészeti Arborétum történetéről, jelenlegi kínálatáról, természetbarát fejlesztési lehetőségeiről is beszélgetünk terepi sétánk közben Sunyálné Csizmadia Andreával a Pilisi parkerdő Zrt park-kezelési előadójával és Mészáros Péterrel a parkerdő szóvivőjével.

- 25 éve, a felújítást követően nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély. Idén az ünnepi év kapcsán alkotó pályázatokkal és programokkal is várják majd az érdeklődőket.
- Hogyan változhatnak az utazási célok és desztinációk a járvány lecsengése és az újra nyitás után? Felmérés, mely az autóhasználati szokásokra is kitért.

- Séta a Nyakas hegyre, a Szent Norbert tanösvényen keresztül
- Orfű és környéke egy sikeres TDM modell
- Mi a feladatuk a természetvédelmi őröknek?
- Milyen módszerrel művelik a kert bizonyos részeit a Budai Arborétumban?

- Megújul a Lajos forrás, a Visegrádi hegység egyik közkedvelt kiránduló pontja
- Vasúti korszerűsítési munkálatok zajlanak a Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonalán
- Virágok és a visszaköszönő természet – tavaszi séta a szecesszió jegyében.
ezekről hallhatnak mai összeállításunkban.

- Szabadtéri hajóskanzen a neszmélyi Szent Ilona öbölben
- Tabán - régen a halászok, vargák, tímárok lakóhelye, ma Szolnok egyik Zagyva parti gyöngyszeme.
néhány kirándulási tipp, melyet a nyitás után részletesebben, belső tereiben is, addig pedig egy-egy kellemes tavaszi séta gyanánt kívülről élvezhetünk, csodálhatunk.

„Fontos láncszem vagyok a gépezetben” - ezzel a címmel indítottak városismereti képzés sorozatot Gyulán a településen dolgozó turisztikai szolgáltatók munkatársai számára.
A szálláshelyek mellett a várfürdő és a kiállítóhelyek 130 munkatársa használja a kényszerű leállás idejét, a térség és a város vonzerőivel kapcsolatos ismereteik bővítésére.
Mindemellett saját egyéni szerepük erősítésére, értékelésére, hiszen egy jól informált, naprakész ismeretekkel rendelkező házigazda, szolgáltató, nagyban hozzájárulhat a vendégélmény növeléshez.
A képzés fontosságáról és részleteiről Komoróczki Alizt a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvetetőjét kérdezem.

- Buzsák élő hagyományai: hímzés, faragás, népviselet.
- Christkindl Spiel, karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban.
- Így kell járni...” – az élményalapú népi játék és néptánc oktatásának pedagógiai módszere.
Új elemekkel gazdagodott tavaly a hazai szellemi kulturális örökség jegyzéke.
És egy farsang végi örökség elem a Heves megyei Novajon máig élő hagyomány a "Remélés".

- Lóczy Lajos és az oknyomozó geográfia,
- Chonoky Jenő, aki akvarelljeivel is a földrajztudományt népszerűsítette,
- a karsztvidék szerelmese Láng Sándor és a múzeum szervező Petényi Salamon János.
Földrajzi felfedezők, kutatók, barlangászok, muzeológusok. Munkájukkal – a tudományos tevékenységeik mellett, vagy azzal párhuzamosan - időnként közvetlenül is hozzájárulnak egy-egy földrajzi régió későbbi látogathatóságához, az ott lévő természeti szépségek feltárásához és a turisták hiteles tájékoztatásához.