Petz Ernővel, a paksi atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával beszélgetünk.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Ünnepre készül a Tokaji Borvidék. 2025. május 24-25-én a monoki Sarlós Boldogasszony plébánia és a Szent Orbán 1771 Egyesület szervezésében ismét megrendezésre kerül a Tokaji Szent Orbán Zarándoklat. A szőlő, a bor, a szőlészek, borászok, kádárok védőszentjének Monokon őrzött csontereklyéje bejárja Tokaj-Hegyalját, és a zarándokok együtt kérik Szent Orbán áldását a borvidéken élő emberekre, munkájukra, földjeikre.
Több, mint 250 éve, 1771 óta a Tokaj-hegyaljai Monok településen őrzik a III. században élt Szent Orbán vértanú földi maradványait. Ekkor adományozta az ereklyét XIV. Kelemen pápa Andrássy István grófnak, Monok főurának, hogy legyen égi patrónusa a grófi családnak, és biztosítsa a bőséges szőlőtermést a vidék számára. A főúr monoki kastélyában kápolnát építtetett az ereklyének, amely a történelem során a monoki Sarlós Boldogasszony templomba került. Az ereklyét az elmúlt esztendőben Ternyák Csaba egri érsek felújíttatta, és a templom szentélyében helyezték el.
2013 óta évente, Szent Orbán ünnepéhez (május 25.) kötődően a borvidék településeinek bevonásával tartanak zarándoklatot a Szent tiszteletére. 2023-ban megalakult a Szent Orbán 1771 Egyesület, melynek feladata a monoki Sarlós Boldogasszony plébániával együttműködve Szent Orbán kultuszának erősítése, terjesztése a tokaji térségben.
A Tokaji Szent Orbán Zarándoklatról Béres Klárával, a Béres Alapítvány elnökével, a Szent Orbán 1771 Egyesület alapító-elnökével beszélgetünk.
(fotók: https://www.beres.hu)

A közélet elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A történelmi időkben a kastélyok egyben egy gazdaság központját is jelentették. A kastélyt tulajdonló család jelentős földterületekkel rendelkezett. A birtok tartotta el a kastélyt, de a kapcsolat fordítva is fennállt.
Az idők elmúltával ez a kapcsolat megváltozott, de a kastély ott maradt...
Magyarországon a létező szocializmus időszakában a kommunista ideológia szerint nem a kastélyok megmentése volt a legfontosabb szempont. Sőt.
Tisza Kálmán és Tisza István meghatározó politikusai voltak a dualizmus időszakának. A ő családjuk birtokolta egykor a kastélyt, melynek állapota a 21. század elejére igen leromlott.
Geszt a történelmi Magyarországnak majdnem a közepén található, Budapesttől közúton 250 kilométerre.
Trianon után a határ alig 5 km.
A kastély helyreállítása közel egy éve fejeződött be. A nagyközönség számára is látogatható. Érdemes megnézni.
Három építész a vendégem, akik azt is elmondják, hogy milyen nehézségekkel kellett megbirkózni, hogy az épület elnyerje mai állapotát:
Katona András, Zakariás András és Zakariás Tamás. Utóbbi kettő apa és fia.

Bármelyiknek az elvesztése pótolhatatlan veszteség.
Lehet-e rangsort fölállítani köztük? Száz ember közül a legtöbben talán a látást mondanák a legfontosabbnak.
Nem véletlen, hogy annyi közmondás kapcsolatos a szemmel. Vagy ki ne ismerné a hályogkovács történetét?
A szem gyógyítása az orvoslás számára nagyon régi óhaj. Az eredmények pedig igen sokat ígérőek.
A lézer bevezetése a gyógyászatba új távlatokat nyitott. A szürkehályog kezelése mára rutin beavatkozássá vált. De megoldandó kérdés maradt bőven. Hol tart a zöldhályog vagy a makuladegeneráció gyógyítása?
Vendégem Dr. Nagy Zoltán Zsolt professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

A kézhigiénia világnapja alkalmából nyílt napot rendezett az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház május 5-én. Az érdeklődők megtekinthették az aulában berendezett kórtermet és műtőt, az érdekes egészségügyi eszközök kiállítását, valamint vezetett Hospital Tours séták keretében megismerkedhettek a Rendelőintézet, a Sürgősségi Betegellátó Centrum, a Képalkotó Diagnosztikai Egység, a kórházhigiénia, a Központi sterilizáló működésével.
Műsorunkban a rendezvény kiemelt szakmai támogatója, a Hartmann-Rico Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával, Hornyák Lászlóval, a fertőtlenítés, a műszer- és eszközfertőtlenítés, a sebtisztítás, a kézfertőtlenítés jelentőségéről, valamint a kórházi nyílt napok, az egészségügyi képzések támogatásának és a Hartmann Online Akadémia létrehozásának szakmai okairól, a fertőtlenítés új lehetőségeiről beszélgetünk.
(fotók: https://www.hartmann.info és Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Miniszterelnökség háttérintézményeként olyan, a nemzetünk múltja és történelmi emlékezete szempontjából szimbolikus jelentőségű helyszínek vagyonkezelője, illetve működtetője, mint a Fiumei úti sírkert, a Salgótarjáni utcai zsidó temető, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkja. A NÖRI egyúttal rendelkezési jogot gyakorol a nemzeti sírkert, azaz a magyar nemzet országhatárokon belül nyugvó legjelesebb képviselőinek védett sírjai fölött, ernyőszervezetként összefogja hazánk nemzeti és történelmi emlékhelyeit. Móczár Gábor főigazgatóval beszélgetünk.

A márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérről szóló rendelet implementálása hatalmas munkát jelent Magyarország számára is, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. Az egészségügy helyzetéről Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségügyi szakértővel beszélgetünk.

Szakértőink: a Magyar Külügyi Intézet munkatársai: Ramachandra Byrappa, vezető kutató, és Lévai Dániel kutató.

Szakértőink: a Magyar Külügyi Intézet munkatársai: Ramachandra Byrappa, vezető kutató, és Lévai Dániel kutató.

Az első világháborút követően a kommunista Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. 1921. április 14-én Horthy kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Nánay Mihállyal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürti István Egyetem tanárképző kar docensével, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk

A Nemzetközi Gyermeknap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, az egymás közti megértésre, a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemre. A Nemzetközi Gyermeknapot hazánkban május utolsó vasárnapján ünnepeljük.
Dr. Németh Ferenc, a Százak Tanácsa 82 éves tagja, születése óta Farádon él. Harminc évet töltött általános iskolai tanári pályán, magyar-történelem és pedagógia szakos. 1970-1992 között igazgatóként tevékenykedett Szilsárkányban és Farádon, majd a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes főiskolai docense, nemzetközi borbíró lett. A Nemzetközi Gyermeknap közeledtével farádi gyermekkoráról, a szülői szeretetről, a szülőföld, a Hanság szépségéről, tanári munkájáról, családjáról, a nevelésről, valamint a minket körülvevő kis és nagy közösségek szeretetének fontosságáról beszélgettünk.
(fotók: Sallai Éva)

Az első világháborút követően a kommunista Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. 1921. április 14-én Horthy kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké. Nánay Mihállyal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürti István Egyetem tanárképző kar docensével, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk