Kerengő

A Rákóczi Szövetség 1991 óta, évről évre megemlékezik a keresztény értékeket védelmező, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kiálló, felvidéki mártírsorsú magyar politikusról, Esterházy Jánosról. A hajdani államférfi halálának évfordulóján a szervezet Esterházy-díjjal ismeri el olyan személyek, intézmények munkásságát és törekvéseit, akik vagy amelyek az általa képviselt értékek mentén, az ő szellemében tevékenykedtek a magyar közösségek szolgálatában, illetve sokat tesznek az Esterházy János által ránk hagyott szellemi örökség megőrzéséért. Az Esterházy János emlékünnepség keretében az idén Dominik Jaroslav Duka bíboros, a prágai római katolikus főegyházmegye nyugalmazott érseke és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének képviselője vehette át a rangos kitüntetést március 7-én az Országház felsőházi termében.
Az Esterházy János Emlékünnepséget és Díjátadót követően műsorunknak interjút adott Gabri Rudolf, a Rákóczi Szövetség Felvidéki Hálózatának elnöke és Maczik Ferenc, a felvidéki Esterházy Akadémia hallgatója.
(fotó: https://www.magyarkurir.hu, https://www.nvt-magyarhaz.eu)

A közéleti eseményekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Miért kerül egy termék annyiba, amennyibe?
Miért érzi úgy a vásárló, hogy rajta akarnak nyerészkedni?
Miért gondolja azt, hogy bezzeg Nyugat-Európában "ezt nem merik megcsinálni".
Be akarják csapni a vevőket azzal, hogy egyre kisebb egyes termékek csomagolása?
Háttérbe szorítják a magyar árukat és a magyar beszállítókat?
Direkt drágábban adják a magyar árút, mint a külföldit?

Magyarországon az élelmiszer kiskereskedelem döntő hányada külföldi multicégek kezében van. (Van olyan is, amelyik szereti magát "családi vállalkozásnak" mondani, amiben akár lehet is igazság, de azért egy több országban, sokszáz kereskedelmi egységgel rendelkező cég az átlagember felfogása szerint mégiscsak multi cég.)

Vendégeim: Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke, és Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

fotó:
magyarhirlap.hu
g7.hu

Néhány épület - a teljesség igénye nélkül -, mely Ferencz Marcel nevéhez köthető:
Néprajzi Múzeum Budapest
Nemzeti Atlétikai Központ
Mathias Corvinus Collegium új központi épülete (terv)
Duna Aréna
Tokajvár Hotel
HUN fürdő

fotó: napur.hu

"Nagyszerű dolog az emberi létben, hogy erkölcsömet, hitemet, hagyományaimat, műveltségemet, tudásomat magam uralhatom. Rajtam és csakis rajtam múlik boldogságom. Magam az istenhívők táborába tartozom, hitelesen nem adhatok tovább mást és többet, mint ami a saját meggyőződésem."- fogalmazott egyik írásában dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke.
Mindenki számára ismert a mottó: A nevünket adjuk az egészséghez. A Béres neve mára egybefonódott az egészséggel és az egészségmegőrzéssel. Gyógyszergyáruk Magyarország legnagyobb, magyar tulajdonú gyógyszergyára, amelyben a közelmúltban generációváltás történt, dr. Béres József, aki közel 25 évig volt a vállalat elnöke, átadta pozícióját fiának, Béres Marcellnek.
Milyen értékek állnak a Béres vállalkozásainak a középpontjában? Mi jellemzi cégkultúrájuk legfontosabb alapjait és elveit? Ezekről a kérdésekről folytatjuk a Kerengőben március 7-én elhangzott beszélgetésünket dr. Béres Józseffel, a Béres Csoport tulajdonosával.
(fotók: www.beres.hu)

Ezekben a hetekben az 1848 /49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. A választójogi reform is kötődik 1848-hoz .Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

A múlt héten hazánkban járt Jacques Mourad szír-katolikus szerzetes, 2023 óta a szíriai Homsz érseke. Mourad atyát 2015-ben elrabolták az Iszlám Állam terroristái, 5 hónapot töltött a dzsihádisták fogságában, míg végül egy muszlim jóakarója segítségével sikerült megszöknie. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadása után az aktuális szíriai helyzetről: a március eleji vérengzésről, a keresztények félelmeiről és reményéről, valamint erről a korábbi élményéről is kérdeztük.
Ezután Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgetünk ugyancsak a szíriai helyzetről és a Mourad érsek által felvetett kérdésekről.

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a különböző
idegrendszeri betegségek új terápiás lehetőségeinek kutatására. Most
egy magyar kutatócsoport igazolta, hogy egy korábban már általuk
szabadalmaztatott úttörő növényi eredetű készítmény természetes
módon és nagyon hatékonyan képes enyhíteni a szorongást – ami egyre
inkább népbetegséggé válik, a fiatalok körében is. A kutatás fókuszában az endokannabinoid rendszer áll, amely az idegsejtek működésében játszik kulcsszerepet, és amely forradalmasíthatja a pszichiátriai kezeléseknek ezt a területét: ezáltal új terápiás lehetőségek nyílhatnak meg különböző idegrendszeri betegségek kezelésében.

(Fotó: Ludovika)

Átmenetek - a Gyermekút Módszertani Központ új szakmai kiadványáról Dr. Kereki Judit igazgatóval beszélgetünk. A könyv részletesen elemzi, hogy miként lehet a gyermekek számára a lehető legzökkenőmentesebbé tenni a váltások időszakait. Az olyan helyzetek, mint az óvodába vagy az iskolába lépés, egy új közegbe való beilleszkedés, vagy akár egy családi változás nagy hatással lehet a gyermekek fejlődésére.

Pedig járványügyi kockázatok akkor is vannak, ha az ember nem hibázik.
Különösek veszélyesnek tartják azokat a vírusokat, melyek állatról emberre kerülve okozhatnak megbetegedéseket.
"Az első világháború utáni pusztító világjárványt okozó spanyolnátha például madarakat és embereket egyaránt megfertőzött.
Ezzel a pusztítással a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedő járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után." [wikipedia.org]
Mi a helyzet ma? Tanult-e a világ a kovid járványból? Vannak-e különösen veszélyes tényezők?
Vendégem Kacskovics Imre professzor, az ELTE Természettudományi Karának a dékánja.

Ezen a héten a felek a tűzszüneti megállapodásról tárgyaltak Rijádban, a területi kérdésekről szóló tárgyalások Moszkva kérésére csak ennek megkötése után kezdődhetnek el. Hol tartunk most, hogyan közvetít az Egyesült Államok, miért épp egy arab országban, miért maradt ki Európa, milyen béke várható, kinek lesz ez jó, és kinek nem – az sem közömbös, hol van ebben az egészben a mi békepárti Magyarországunk.

Ezen a héten a felek a tűzszüneti megállapodásról tárgyaltak Rijádban, a területi kérdésekről szóló tárgyalások Moszkva kérésére csak ennek megkötése után kezdődhetnek el. Hol tartunk most, hogyan közvetít az Egyesült Államok, miért épp egy arab országban, miért maradt ki Európa, milyen béke várható, kinek lesz ez jó, és kinek nem – az sem közömbös, hol van ebben az egészben a mi békepárti Magyarországunk.

Energiewende konyec: avagy a túltolt német zöldítés bukása című elemzése kapcsán Dr. Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk .

Az 1981-ben alakult Somogyiak Baráti Köre célja, hogy a Somogyból elszármazottak számára segítse a szülőföldhöz való kötődést, szervezze a kapcsolattartást és a rendszeres somogyi látogatásokat. A Budapesten működő, mintegy 210 fős civil szervezet, főként budapesti és somogyi rendezvények révén erősíti a szülőföld iránti hűséget. Fontosnak tartják a kapcsolattartást idősebb és fiatalabb tagjaikkal egyaránt. Ennek érdekében közös kiállításokat rendeznek alkotásaikból, könyvbemutatókat tartanak, kirándulásokat szerveznek, és főzőversenyeken is részt vesznek. Sőt különdíjat alapítottak „Nagymamám is így főzte” elnevezéssel, hogy gyermekkoruk somogyi ételeinek receptjeit is megőrizzék, továbbadják. Németh Julianna, a baráti kör Somogy Polgáraiért-díjas elnöke hangsúlyozza, hogy programjaik nagy részét tagjaik kezdeményezik, és a szervezésbe is bekapcsolódnak. Mindannyian azt vallják: somogyi gyökereiket őrizniük kell, mert ez öröm és kötelesség számukra.

Energiewende konyec: avagy a túltolt német zöldítés bukása című elemzése kapcsán Dr. Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk .