Vendégünk Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója
Szerkesztő: Gerbei Anita

Megszokhatták már, hogy ilyenkor nyáron egy-egy kutatót-oktatót közelebbről is bemutatunk önöknek. Gréczi-Zsoldos Enikő neve ismerős lehet a tudományos akadémiáról, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemről, vagy az Édesanyanyelvünk, az országút illetve a Palócföld folyóiratokból valamint könyvekből és tanulmányokból, vele beszélgetett Nagy György András.

Ha H. Tóth Tibort valami zavarja, akkor nem zavartatja magát, megírja.

„Toj legiń jide do variša, hoče kupiti krumpli, ojandik ta paru darabiv palinki”* – felismernek néhány magyar kifejezést ebben a ruszin mondatban? A példát az Édes anyanyelvünk folyóirat legújabb száma idézi, mely Disputa rovatában a mi oldalunkkal és alapvetően a jelennel foglalkozik az idegen szavak történelmi áramában. A beszélgetés egyik szereplőjét, Gréczi-Zsoldos Enikő nyelvészt, az egri katolikus, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét hívta fel Nagy György András.

Egy gyékényen árulnak. Egy követ fújnak. Egy hajóban eveznek. H Tóth. Tibor ezt a sokszínűséget hiányolja.

* ’Az a legény a városba megy, krumplit, ajándékot, s pár darab (azaz üveg) pálinkát akar venni’.

Június 5-ig lehet jelentkezni a Kazinczy Ferenc könyvpályázatra, amit a Tinta kiadó hirdetett meg. Könyvtárak, iskolák és alapítványok juthatnak gyakorlatilag 50 százalékos kedvezménnyel, anyanyelvi illetve irodalmi kötetekhez, valamint szótárakhoz. Kiss Gábor igazgató- főszerkesztővel természetesen nem pusztán erről beszélgettem az albertfalvi központban.

Ha H. Tóth Tibor legalábbis szóban elmegy a végső határig, annak van oka. De ezt már ő maga mondja el.

Mire alkalmasak a számítógép által legyártott szövegek? Lehet-e értő olvasás nélkül eredményes tanulás? Pölcz Ádám nyelvésszel, tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettem.

H. Tóth Tibor szereti a humort. De azt nem, ha egy mondatot nem szánnak viccesnek, de mégis úgy sikerül. A többit elmondja ő maga.

Kép: MI által generált válasz

„Az anyanyelvüket szerető, a nyelvi minőség fontosságával tisztában lévő beszélők számára mindig is lényegi szempont, milyen nyelvi mintákat közvetít a média” - olvasható az Édes Anyanyelvünk magazin legújabb számában. Pomozi Péter nyelvész, tanszékvezető docens, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója volt a műsor vendége, aki bevallottan a stratégiai gondolkodás híve és pont ezért tartja fontosnak a helyzetelemzést.

H. Tóth Tibor tapasztalataink szerint mindig képes nyugodt maradni – vagyis nem fordulhat elő nála az, amiről mostani jegyzete szól.

Soha ennyi szavazta nem érkezett! Ne gondoljanak közéletre, politikára, mert másról van szó. Arról kellett dönteni, melyik a legszebb magyar településnév. Öt – területi alapon kijelölt – kategóriában lehetett szavazni, illetve volt mód a pótlásra, ha valaki hiányt érzett. A bírálóbizottság természetesen távolabbi célokra is gondolt. Állandó szakértőnkkel, Balázs Géza nyelvésszel beszélgettem.

H. Tóth Tibornak mindig van véleménye. De nem mindegy hogyan beszélünk erről.

„Fiainknak. Hogy értsék és megértsék a világot!” Ajánlásként vagy pontosabban ahelyett ezt írták a szerzők az egyelőre elektronikus formában megjelent kötetük előszavában. A könyv címe: Mindennapi retorika. A tárgya az, hogyan hatnak ránk a beszédek, a politikai tartalmak, a reklámok, a dalszövegek, a történetek. A kutatópáros: Tóth. M. Zsombor és Lózsi Tamás. Utóbbi volt Nagy György András vendége a Délibáb utcai szerkesztőségben.

Pongyolában a színházba? Nos így vagyunk a nem odaillő nyelvi megformálással is. H. Tóth Tibor következik.

A legtöbben talán mint műsorvezetőt és könyvszerzőt ismerik, sokan járnak az előadásaira, van, aki tudja, hol van az antikváriuma. A zenetörténész Bősze Ádám lett idén a két Grétsy László-díjas egyike. Ez az elismerés – az alapítók célkitűzése szerint – nem a nyelvészet, hanem az ismeretterjesztés területén végzett tevékenységért jár. Sok könyv és kotta közt beszélgettünk.

Van olyan szó, ami egy sajátos logikát követve kerülhető. H. Tóth Tibor következik.

Értelmezhető-e jelként az ütem, nemcsak a zenében, hanem a költészetben is? Ezt a kérdést vizsgálta az Ómagyar Mária-siralomban egy szakértő. A munka az első hazai passió felfedezéséhez is vezetett – a zenedarabot a vers ihlette. Mező Tibor költővel, kutatóval és Takács Krisztián karmesterrel beszélgettem.

Hogyan lesz egy nem is létező alakból, olyan, ami van? H. Tóth Tibor magyarázata következik.

Kép: Ottó Ferenc zeneszerző egy kottája, az ő kézírásával