Hogyan ismerhetjük meg a jövőt?
Számok.
Hosszú adatsorok.
Az átlagembernek nem sokat mondanak.
Szerkesztő: Sályi András

Báthory Istvánt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban lengyel királlyá koronázták.
Egy államférfi, aki Lengyelországban is, és Magyarországon is rendkívüli dolgokat vitt végbe.
Emlékét itt is, ott is őrizzük.

Vendégem: Oborni Teréz történész; tudományos főmunkatárs; ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja

fotó:
wikipedia.hu
ELTE HKT

Egy elemző azonban sok mindent megtudhat belőlük.
Például azt, hogyan alakult - és hogyan alakulhat a jövőben - a magyar gazdaság állapota.
Vagy azt, milyen irányba megy Németország gazdasága.
Tudjuk, ami ott történik, az Közép-Európában is meghatározó.
Ez a big data elemzés.
Egy definíció:
"A Big Data (nagy adat) olyan rendkívül nagy mennyiségű, gyorsan változó és sokféle strukturált vagy strukturálatlan adatot jelent, amelyet hagyományos informatikai eszközökkel már nem lehet hatékonyan tárolni vagy feldolgozni."

Vendégem Kiss Imre, elemző közgazdász, a moneymoon.hu ügyvezetője.

Témakörök:
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán Az ember és a gép határán – mesterséges intelligencia, etika és az új szabályozási normák címmel rendeztek tanácskozást Budapesten március 18-án. A rendezvény egy nemzetközi, multidiszciplináris kutatási projekt nyitókonferenciája volt. A kezdeményezés a mesterséges intelligencia gyors terjedésének etikai, jogi, antropológiai és szabályozási következményeit vizsgálja. A kutatás nemzetközi együttműködésben valósul meg, többek között a The Catholic University of America (Washington, D.C.) részvételével. A projekt célja, hogy a technológiai fejlődés és az emberi méltóság védelmének szempontjait összekapcsolva járuljon hozzá a felelős és emberközpontú mesterséges intelligencia kialakításához és használatához
- A Pázmány Péter Katolikus Egyetem elnyerte a rangos Lelkiegészség Egyeteme díjat, amely azoknak a felsőoktatási intézményeknek jár, amelyek kiemelkedő figyelmet fordítanak hallgatóik mentális jóllétére. Az elismerés az egyetem átfogó, több Kar együttműködésére épülő mentálhigiénés munkáját díjazza, amelyben meghatározó szerepet játszik a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar tevékenysége.
- Töretlenül nő a Pázmány BTK népszerűsége. A felvi.hu adatai szerint több mint 19 ezer jelentkezés érkezett a Pázmány BTK nappali és levelező képzéseire, ami körülbelül 17%-os növekedés az előző évhez képest. Különösen figyelemre méltó az első helyre történő jelentkezések számának emelkedése.
(fotók: https://btk.ppke.hu)

Szentek a rajzfiókból című sorozatunkat folytatjuk: Szent Györgyre és Szent Márkra emlékezünk. Az őket ábrázoló falképmásolatokat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk.
(

A Szentatya Algéria után Kamerunban, Angolában és Egyenlítői Guineában folytatta 11 napos apostoli útját. Milyen problémákkal nézne szembe ezek a hosszú gyarmati múlttól, majd véres polgárháborúktól sebzett múltú nyugat-afrikai országok? Milyen a keresztények és a katolikus egyház helyzete?
Szakértőnk Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója

2003 decemberében nyitotta meg kapuit Nagykaposon a Magyar Közösségi Ház, amely az elmúlt évtizedek során fokozatosan a régió magyarságának szellemi központjává vált. Kulturális és oktatási programokat, baba-mama klubot szerveznek, könyvtárat, emlékmúzeumot, sőt termelői piacot is működtetnek, Itt van a Rákóczi Szövetség Felvidéki Hálózatának a központja, és számos civil szervezetnek adnak otthont az intézményben..
Gabri Rudolffal, a Rákóczi Szövetség Felvidéki Hálózatának elnökével - aki a kezdetek óta vezeti a Magyar Közösségi Házat - az intézmény és a Rákóczi Szövetség Felvidéki Hálózatának tevékenységéről, a tavaszi eseményekről beszélgettünk.
(fotók: www.rakocziszovetseg.org és https://felvidek.ma)

Dr. Szarka László Csaba geofizikus-mérnökkel beszélgetünk.Számos kitüntetés birtokosa a tudományos kutató, aki az MTA rendes tagja, a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportjának elnöke. Fotó: HUN-REN)

És még itt van az amerikai-iráni háború is.
Ami most egy kicsit tovább tart, mint ahogy kezdetben sokan gondolták...
Pedig az első világháború óta tudjuk, hogy "mire a falevelek lehullanak" nem biztos, hogy hazatérnek a katonák.
Mit tehet Donald Trump ebben a helyzetben, mire számíthat a világ?
Vendégem Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ha nincs áram, akkor egy háztartásban megszűnik az élet.
Nincs internet, nincs fűtés - legfeljebb a hagyományos kályha -, és persze nem működik a világítás.
Ma mindenki az olaj- és gázellátás biztonságáról beszél.
De hogyan állunk az elektromos árammal?
Mennyire biztonságos Magyarország áramellátása?
Hogyan befolyásolta mindezt a napelem forradalom? (A napenergia aránya a villamosenergia-termelésben 1918-ban még csak 2% volt, mára 30% közelébe emelkedett.)
De: hogyan lehet a megújuló források által táplált energiát tárolni?
Holt tart az akkumulátorok fejlesztése?

Vendégem Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője

fotó:
bme.hu
epitoanyag.hu

Témakörök:
- Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán március 26-án tartották Vácon a XV. Roma Konferencia - A művészetek és a sport szerepe a cigány/roma gyerekek társadalmi integrációjában című tanácskozást. A konferencia előadói többek között arra a kérdésre kerestek választ: Milyen hatással lehet a tánc, a sport és a képzőművészet a roma diákokra? Mekkora szerepe van a színháznak a roma fiatalok integrációjában, és hogyan járulhat hozzá az ingyenes, bármelyik gyermek számára elérhető zenei oktatás egy igazságosabb társadalom megteremtéséhez? A plenáris ülést követően interaktív kerekasztal-beszélgetésre került sor, melynek keretében a hallgatóság is feltehette szakmai kérdéseit. A konferenciát a Superar Alapítvány gyermekkórusának bemutatkozása, valamint a Rajkó-Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola népi cigányzene tagozatának koncertje zárta.
- Ha a gyerekek megtanulnak figyelni egymásra, együtt gondolkodni, megosztani a véleményüket, az az iskolai teljesítményükre és a mentális jóllétükre is hatással van. Ebben a drámapedagógia kulcsszerepet tölthetne be, mégsem kap elég teret az óvodákban és az iskolákban. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Drámapedagógiai Központot hozott létre azért, hogy a dráma a pedagógusképzésben és az osztálytermi munkában is hangsúlyosabbá váljon.
- A XII. Keresztény Neveléstudományi konferencia „Szeressétek egymást!” – érzelmi nevelés a 21. században címmel az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán április 22-én kerül megrendezésre. Bővebb információ a főiskola honlapján olvasható: https://avkf.hu/esemeny/knk-2026
- Évről évre egyre több felvételiző jelentkezik az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára. Jelentősen nőtt a tanító szakra készülők száma - a 2026-os felsőoktatási felvételin közel 25 százalékkal több elsőhelyes jelentkezőt vonzott a képzés, mint egy évvel korábban.
(fotók: https://avkf.hu)

Az elmúlt adásokban a cselekvőképesség általános szabályaival, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással ismerkedtünk meg. Ma elsőként a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak által megtehető jognyilatkozatokkal folytatjuk adásunkat, majd ezt követően a cselekvőképtelen kiskorúakkal kapcsolatos szabályozásról lesz szó, amelyben segítségünkre lesz műsorunk állandó jogi szakértője, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéd.

A Felvilágosodás utáni tudományos hullámban számos tudós foglalkozott az Evangéliumok hitelességének kérdésével. Bár bizonyítékuk nem volt, többnyire arra jutottak, hogy az Evangéliumok nem hitelesek, az események nem történtek meg, és a szereplők sem léteztek. Az új vallás: a tiszta ész, később pedig a kommunizmus iránti nagy buzgalmukban egyesek még azt is megkérdőjelezték, hogy maga Jézus valóságos személy volt. Napjainkra azonban egészen más irányt vett a történelemtudomány. Ma már az evangéliumokat is egyre inkább hiteles történeti forrásoknak tekintik, amiben a legújabb régészeti kutatásoknak óriási szerepük van.
Vendégünk Prof. Dr. Grüll Tibor ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Az elmúlt adásokban a cselekvőképesség általános szabályaival, és az ezzel kapcsolatos jogi szabályozással ismerkedtünk meg. Ma elsőként a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak által megtehető jognyilatkozatokkal folytatjuk adásunkat, majd ezt követően a cselekvőképtelen kiskorúakkal kapcsolatos szabályozásról lesz szó, amelyben segítségünkre lesz műsorunk állandó jogi szakértője, Dr. Szalay Kornél Géza ügyvéd.

A Felvilágosodás utáni tudományos hullámban számos tudós foglalkozott az Evangéliumok hitelességének kérdésével. Bár bizonyítékuk nem volt, többnyire arra jutottak, hogy az Evangéliumok nem hitelesek, az események nem történtek meg, és a szereplők sem léteztek. Az új vallás: a tiszta ész, később pedig a kommunizmus iránti nagy buzgalmukban egyesek még azt is megkérdőjelezték, hogy maga Jézus valóságos személy volt. Napjainkra azonban egészen más irányt vett a történelemtudomány. Ma már az evangéliumokat is egyre inkább hiteles történeti forrásoknak tekintik, amiben a legújabb régészeti kutatásoknak óriási szerepük van.
Vendégünk Prof. Dr. Grüll Tibor ókortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A Nyugatnak hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy Kína immár nélkülözhetetlen szereplő lett a közel-keleti arab államok számára. Olajfelvásárlás, befektetések, kikötők, vasútvonal, csúcstechnológia, 5G, fegyverek...
Vendégünk Salát Gergely, a Pázmány ípéter KAtolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.