Felföldi László püspök Mindszenty József örökségéről
Szerkesztő: Szikora József

Bemutatták XIV. Leó pápa első enciklikáját a Vatikánban. A Magnifica humanitas pápai körlevelet a Rerum novarum kezdetű enciklika megjelenésének 135. évfordulója alkalmából látta el kézjegyével a Szentatya. A Magnifica humanitas segít megérteni, hogyan nézzünk szembe a folyamatban lévő digitális átmenettel az Egyház bölcsességéből merítve az idők jeleinek megértésével. A Magnifica humanitas, vagyis „Csodálatos emberiség” kezdetű enciklikáról Jancsó Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézet oktatóját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalomkutató Intézet kutatóját kérdezi Gőbel Ágoston.

Fotó: Vatican Media

Június harmincadikáig lehet jelentkezni az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia 18 és 35 év közötti keresztény fiatalok számára nyújtott különleges, díjmentes képzésére. Az oklevéllel záruló, egy szemeszteren át tartó bentlakásos kurzusról Horváth Csaba Csongor végzett hallgatóval beszélgetünk.

A Turay Ida Színház fennállásának 25. évfordulója alkalmából jubileumi kötet jelent meg, amely a társulat történetét, meghatározó előadásait, valamint a színházhoz kötődő művészek és munkatársak emlékeit mutatja be. A könyv nemcsak egy negyedszázados kulturális intézmény működésének lenyomata, hanem betekintést nyújt a kulisszák mögötti világba és azoknak az embereknek a munkájába is, akik az elmúlt évtizedekben formálták a színház arculatát.

Egyházunk ma Páduai Szent Antalra emlékezik, aki az első nagy ferences generáció egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja. Szinte minden templomban van szobra, csak a Kárpát-medencében 161 templomot szenteltek a nevére, s tisztelete halála után 800 évvel is élő. De vajon mit üzen példája korunk embere valamint mai utódai, a ferences szerzetesek számára? Ocsovai Grácián ferences testvértől érdeklődünk.

Kátyúk, hibás közvilágítás – mindennapi problémák, amelyek sokakat érintenek.

A Járókelő csapata 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy jelezhessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön, és hogy ezek a bejelentések eljussanak a megfelelő helyre.

A Szent Ignác útja gondolatébresztő külső és belső utazás, mely az élet igazi kalandját, az útkeresést és önmagunk megtalálásának lehetőségét kínálja. A filmben szereplő négy fiatal zarándok lelkigyakorlatát mi magunk is végigélhetjük. Gőbel Ágoston kérdezte a film társforgatókönyvíróját, Balázs Zsuzsát.

Fotó: Cameofilm Stúdió

Csipkebokor Katolikus Udvar néven új programmal bővül idén a Művészetek Völgye kínálata. A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom által életre hívott Csipkebokor Katolikus Udvar jó választás lehet mindazoknak, akik a Művészetek Völgyében nemcsak koncertet, előadást vagy kézműves programot keresnek, hanem csendes, személyes, nyitott közösségi teret, ahol őszinte meghívásként jelenik meg a hit. Reggeli Riportunkban Karcagi Ágnessel, a Csipkebokor Katolikus Udvar projektfelelősével beszélgetünk. .

Hol keresnek a legtöbbet Magyarországon? Elsőre sokan Budapestet vagy a nagyvárosokat említenék, a legfrissebb statisztikák azonban árnyaltabb képet mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal térképes alkalmazásában mostantól települési szinten is elérhetők a kereseti adatok, így bárki megnézheti, hogyan alakulnak a bérek az ország különböző részein. Mely települések állnak az élen, milyen tendenciák rajzolódnak ki az elmúlt évek adataiból, és mire használható az új adatbázis? Gombos Veronikával, a Központi Statisztikai Hivatal szóvivőjével Balázs Zsanett beszélget.

Takács Antal zenész, zeneszerző, és Bazsinka Ivett fagottművész, énekesnő a Hagyományok Házában tartott tavalyi teltházas koncertjük után idén, június 13-án ismét szeretettel várják az érdeklődőket „Peregnek a szemek” c. új műsorukkal. Vallják, hogy „dalaik az Istennel megélt tapasztalataikról, Istenkeresésről és -élményekről szólnak, zenébe öntött válaszok fájdalmak és örömök nyomán”. A jövő hét szombat esti különleges műsorukról érdeklődünk tőlük.

Egy régi textilminta sokkal több lehet egyszerű díszítésnél: történeteket, közösségi emlékezetet és évszázadokon át öröklődő tudást hordozhat magában. De vajon hogyan talál helyet magának mindez a mai világban?

A hagyományok továbbélése és a kulturális értékek megőrzése napjainkban is fontos kérdés. Különösen akkor, amikor különböző országok és hagyományvilágok keresnek kapcsolódási pontokat egymással.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság minden eddiginél nagyobb szabású esemény: három rendező ország, 48 válogatott és 104 mérkőzés szerepel a programban. A sportági rekordok mellett a gazdasági várakozások is jelentősek, szakértők szerint ugyanis a torna világszerte érezhető hatással lehet a turizmusra, a szolgáltatásokra és a gazdasági növekedésre is. De valóban mekkora üzlet a futball legnagyobb seregszemléje, és milyen hosszabb távú gazdasági következményekkel járhat a világbajnokság? Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével Balázs Zsanett beszélget.