Fábián Éva Prima Primissima díjas népi énekes, mesemondóval az élőszavas mesemondásról beszélgetünk
Szerkesztő: Sallai Éva

A Magyar Állami Népi Együttes, a magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében, amely nemcsak az együttes történetét mutatja be, hanem korszakai kulturális lenyomatát is feltárja a látogatók előtt. A tárlat eddig soha nem látott relikviákkal, archív felvételekkel, ikonikus viseletekkel és személyes történetekkel idézi meg az elmúlt háromnegyed évszázadot. A jubileumi kiállítás november 15-ig ingyenesen látogatható a Hagyományok Házában, ahol két emeleten keresztül vezeti végig a látogatókat a Magyar Állami Népi Együttes 75 éves történetén.

A Hagyományok Házában május 14-én tartott sajtótájékoztatón Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője személyes hangvételű beszédben idézte fel több évtizedes kapcsolatát a társulattal, és az első találkozását Timár Sándorral, aki az együttes első vezetőjeként új szemléletet hozott a magyar néptáncművészetbe. Dr. Czingel Szilvia, a kiállítás kurátora, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője kiemelte, a tárlat jóval túlmutat egy hagyományos jubileumi bemutatón. A Magyar Állami Népi Együttes története egyben Magyarország történelmének lenyomata is, hiszen a társulat útja szorosan összefonódott a 20. század második felének társadalmi és kulturális változásaival.

Mihályi Gáborral, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjével, a Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes című jubileumi kiállítás kapcsán az együttes történetéről, összetartó közösségéről, a magyar kulturális örökség őrzésének és továbbadásának a jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: Hagyományok Háza)

Az emberi üvegházgáz kibocsátáson túl annak is biztos fontos szerepe van a klímaváltozásban, hogy az emberi civilizáció megjelenése óta kiirtottuk a Földi növényzet felét. Erről is szó volt Dr. Toldi Ottó pécsi előadásában . A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével beszélgetünk.

Indonézia egyensúlyoz. Az ország tagja a gyakran a Nyugat ellenpólusaként lefestett BRICS-nek, ugyanakkor csatlakozott a Trump elnök által életre hívott Béketanácshoz is. Indonézia egyensúlyoz. Az iráni háborúval azonban felmerül a kérdés, hogy egy kiélezett geopolitikai helyzetben mennyire működik a minden irányba való megfelelés politikája? El nem kötelezettség: gyengeség vagy erő, sodródás, vagy bölcs előrelátás? Milyen kihívásokkal szembesül napjainkban ez a stratégia? És milyen milyen tanulságokkal szolgál az indonéz példa más, szintén egyensúlyozó külpolitikát folytató országok számára?
Vendégünk Goreczky Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

"Mi számít nehéz gyerekkornak? Meddig határoz meg minket a nehéz gyerekkor? Túl kéne már lenni rajta? Meddig normális, ha még nem sikerül? És milyen az, amikor már nem határoz meg? (...) Egy megsebzett gyermekből válhat-e egészséges felnőtt?" -- a kérdések Hoffmann Kata Megsebzett gyermekkor című könyvének bevezetőjéből származnak. A szenvedélybeteg vagy más okból súlyosan diszfunkcionális családokban felnőtt embereknek gyakran számos sajátos extra nehézséggel kell megküzdeniük a párkapcsolat, a munkahely vagy akár a gyermeknevelés kihívásai közepette. Már szabad, lehet, kell beszélni róla -- és van segítség. Célzott terápiás segítésük hazánkban újkeletű szakterület.
Vendégünk: Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus.

Az elmúlt hetek történéseit tekintjük át Lesti Árpád és Huber Szebasztián politikai elemzőkkel.

Szeretjük a szabadságot, de mi van akkor, ha a görög autópályán, Athénból kifelé jövet hirtelen 100-zal száguldanak el melletted a motorosok a sávok között?
Vagy amikor órákig meg sem tudsz mozdulni, mert elnyel a kamiontenger?
Sokan vágnak bele lakókocsival vagy hatalmas lakóbusszal az útnak, de őszintén: próbáltak már valaha tolatni vagy szűk kanyarban manőverezni egy ekkora monstrummal?
Az autós nyaralás zseniális dolog, ha nem a leállósávban, kétségbeesetten telefonálva végződik.
Biztosítás? Asszisztencia? Nem kérdés, hogy kötelező!
Hogyan úszhatja meg a legdurvább autós bakikat?

Vendégem Karner Miklós, az Autósélet főszerkesztője!

fotó:
utazgatok.hu

Milyenek az arabok?
Persze, sokfélék. Mi magyarok mégis hajlamosak vagyunk az arabokról beszélni.
Nem ismerjük őket jól, pedig már a meséinkben is benne vannak.
7 hazugság..
1
2
3
4
5
6
7

Vendégem Tárik Meszár, a könyv szerzője, Közel-Kelet szakértő.

Női vezetői szerepek, női vállalkozók címmel rendezett közös konferenciát a magyar Rotary District és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara május 8-án a PPKE JÁK Szent II. János Pál pápa termében. A harmadik Rotary Connect Business Forum keretében előadások és kerekasztal-beszélgetések hangzottak el a női felsővezetők és vállalkozók nemzetközi, valamint hazai tapasztalatairól, a felelősen működő közösségek erejéről, a jó gyakorlatokról.
A tanácskozást követően műsorunknak interjút adott Simon-Tábori Éva, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Női Vállalkozók Kollégiuma elnöke, a Claire Communication ügyvezető igazgatója "A női vállalkozók helyzete Magyarországon" című előadása kapcsán, és dr. Rádi Vilmos Gábor, a Rotary Club Budapest-Akadémia elnöke, a konferencia egyik főszervezője.
(fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, https://jak.ppke.hu)

A Magyar Nemzeti Múzeumban, az aktuális Hónap Kincse, a közelmúltban Akasztó határában feltárt, honfoglalás kori harcosok sírjaiban talált leleteket mutatja be a nagyközönség számára. A kiállítás június 7-éig látható. A magyarság eredete és a Kárpát-medencei honfoglalás évszázadok óta foglalkoztatja a történetírókat és a kutatókat. Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetőjével beszélgetünk.

Vendégünk Dr. Baranyi Tamás Péter, a MÍagyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója.