Beszélni Nehéz, Szóról - szóval 50
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Mai műsorunkban szólunk az S4 Közösségi és Kulturális Központba került zongoráról, illetve az S4 programjairól, benne elsősorban a Zeneszerzők testközelben című sorozat következő alkalmáról, melyet ezúttal is Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész tart Beethoven, az ember címmel.

Továbbá Szerdahelyi Csongor riportját hallgathatják meg, melyben a Barabás Villában május 19-én bemutatott Édes szép zöld fáim – Jókai Mór a Svábhegyen című kötetről beszélget a könyv szerkesztőjével és egyik szerzőjével, Földváry Gergely történésszel, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az előzményt is figyelembe véve fél évszázados jubileumát ünnepli a Katolikus Rádió anyanyelvápoló műsora: a Szóról – szóval. Március 3-án volt 50 éve, hogy elindult a Magyar Rádióban a legendás „Beszélni nehéz!”. Ennek az 1976-ban indított műsornak a szellemi örököseként talált otthonra a Magyar Katolikus Rádió 2004-es indulását követően Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsanna szerkesztésében a „Szóról – szóval”.
A műsor készítői azóta is hűek maradtak az alapításkori célokhoz: az adás az általános beszédkultúra fejlesztését, a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés és a pontos hangsúlyozás jelentőségének hirdetését szolgálja, vagyis az anyanyelv ápolását tűzte ki feladatául. A jeles évforduló ünneplésére a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor, ahol Kovács Zsuzsannával, a „Szóról – szóval” társszerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút.

Kovács Katitól Lakatos Mónika FolkTrióján át Pál István Szalonna és Bandájáig koncertekkel, gyermek- és családi programokkal, budai vársétákkal, mozival és táncházzal várja idén is a látogatókat a VárkertFeszt. A június 6-án és 7-én megvalósuló programsorozatot immár harmadik alkalommal rendezik meg, a hétvégi nyitányt követően pedig elindulnak a rendszeres nyári programok is a Várkert Bazárban.
A beharangozó sajtótájékoztatón Zsoldos Szilvia járt, aki elsőként Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét kérdezte, majd Mujahid Zoltán énekest, Végh Mátyást, vagyis DJ Methát, valamint Pál István Szalonnát kérte mikrofon elé.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben a nyár első heteire ajánl programokat a figyelmükbe a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

A Nagyküküllő partján fekszik Nagygalambfalva. Egy kistelepülés, ahol Kányádi Sándor született és nyugszik. Innen indult el annak idején anyaországot, majd világot látni a költő unokahúga, aki ma már Magyar Arany Érdemkereszt-díjas énekművész. Benedkffy Katalin, amikor csak teheti hazalátogat. A nemzeti összetartozás napjára készülve látta őt vendégül a Katolikus rádió stúdiójában Nagy György András.

„A színház nemcsak azoké, akik a reflektorfényben állnak, hanem mindazoké is, akik a háttérben nap mint nap életre keltik a csodát.” – Peter Brook gondolata azért aktuális, mert június 3-án egy jótékonysági gálának ad otthont a budapesti a Vígszínház. Ezt az estet a Színházi Dolgozók Szakszervezete azért rendezi meg – a Segítsünk Alapítvány javára –, hogy támogatást nyújtson azoknak, akik nélkül nem gördülhetne fel a függöny: a díszítőknek, világosítóknak, öltöztetőknek és számos más nélkülözhetetlen szakembernek. Az érdekképviselet elnökével, Savanyú Gergely színművésszel Kovács Éva Rebecca beszélgetett.

„Közel a Távol-Kelet” - ez a címe a debreceni Kodály Kórus új hangversenyének. Az évad utolsó vendégszereplését május 30-án tartják a fővárosban, a Budapest Music Centerben. A hangversenyen itthon ritkán hallható művek is felcsendülnek. Kocsis-Holper Zoltánt az énekkar karigazgatóját Mikos Ákos kérdezte. A Kodály Filharmónia – amelynek ez a kórus is a része – június 5-én és 6-án tartja évadzáró duplakoncertjét Debrecenben, olyan vendégszereplőkkel, mint a világhírű karmester, Alexandr Szladkovszkij. Ez utóbbi hangversenyről bővebben is hallhatnak itt a Katolikus rádióban, a Körkép című műsorban a jövő hétfőn és kedden.

A szellem eleganciája címmel nyílt meg Kadosa Kiss József képzőművész kiállítása a K Galériában május elején. A tárlaton elsősorban foto-realisztikus festményei láthatók, de megtekinthető néhány különleges kialakítású szobra is, melyek apró fa pálcikák összedolgozásával készültek. A sokoldalú alkotó munkái Fazakas Réka művészeti író, kurátor válogatásában kerülnek a közönség elé, aki már korábban is dolgozott Kadosa Kiss József alkotásaiból készült kiállításon. Fazakas Rékát Tóth Zsófia kérdezi.

Édes élet a Magyar Nemzeti Galériában. Ízek, illatok, fények, dallamok és történelem: mindezekért Itáliába évszázadok óta zarándokolnak a világ minden tájáról. Az Itália-élmény és a dolce vita koronként és egyénenként változó benyomások és tapasztalások halmaza, amely a magyar alkotók számára is örök inspirációs forrás. Prágai Adrienn művészettörténész főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával elsőként arról esett szó, miért Dolce vita, vagyis édes élet lett a tárlat címe. A Nemzeti Galériában Zsoldos Szilvia járt.

A Fery Antal magyar grafikus, művész és költő munkásságát tisztelő kötetek közül kiemelkedik az alkotó lánya, Bánki Veronika által szerkesztett kiadvány, amely művészi örökségét idézi fel. A 20. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal. Művészet, történelem és irodalom összefonódása jelenik meg alkotásaiban. A könyvet a Széchényi-könyvesteken mutatta be Turbucz Péter, a Zempléni Múzeum igazgatója, Feledy Balázs művészeti író és Vasné dr. Tóth Kornélia művelődéstörténész. Velük beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Peregnek a szemek címmel idén is különleges koncerttel készül június 13-án a Hagyományok Házában Takács Antal és Bazsinka Ivett, akik a keresztény könnyűzene újszerű megközelítését helyezik középpontba. Hogy pontosan hogyan teszik ezt, illetve milyen változások történtek a tavalyi produkcióhoz képest, erről faggatta a két művészt Szentimrei Kristóf rádiónk stúdiójában.

A Biblia történetei ma is képesek megszólítani a közönséget – akár a színpad nyelvén is. A Baltazár Színház Biblia Show című előadása egy különleges mű, különleges színészekkel, amely modern formában, zenével, látvánnyal és személyes üzenetekkel hozza közel a Szentírás világát a nézőkhöz. A Wolf Péter zenéjére és Fábri Péter szövegeire épülő zenés produkció egyszerre játékos, megható és elgondolkodtató színházi élmény, amely mai nyelven szól hitről, emberi gyengeségről és reményről.
Hogy hogyan született meg a Biblia Show ötlete, először erről kérdezi Kováts Kriszta színész-rendezőt Kovács Éva Rebecca.

„Azt mondják, hogy ismertem a leghíresebb bűnözőket, csavargókat, anarchistákat, szocialistákat, politikusokat és művészeket, és hogy magam is űztem ezeket a szakmákat. Úgy hallom, kém és politikai imposztor is voltam. Amit biztosan tudok, az az, hogy én vagyok a világ legnemzetközibb embere.”
Ezt vallotta magáról Szittya Emil, akit a kor avantgárd művészeinek egyik szellemi mestereként tartanak számon. A Kassák Múzeum időszaki kiállítása feltárja a Szittya Emil köré szőtt – részben általa is épített – legendák hátterét, és az író-festő Szittya alakját történeti kontextusba helyezve azt is bemutatja, miként formálta művészi pályáját a forradalmi politikai elköteleződés és a korszak által kijelölt, szűkös mozgástér.
Gucsa Magdolnát, a „Csavargások Anarchiában” című tárlat kurátorát Szentimrei Kristóf kérdezte a helyszínen.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: MKR

A Hollóspalota nyomozóiroda esetei mind Barkabercelen játszódnak. A kitalált kisváros bárhol lehetne a Kárpát-medencében. A gyermekeknek szóló regénysorozat most bővül trilógiává. A szerző Kovács Attila, alias Holden Rose (képünkön), akinek a művei gyakran útközben születnek. Ugyanis ilyentájt járja a településeket, hogy az olvasás szeretetéről és fontosságáról tartson előadást diákoknak. Nagy György András épp az egyik ilyen állomáson hívta fel őt.


„Szállj jó lovam, mint a madár; Túl a merészek díja vár.” Ezeket a sorokat írta Vörösmarty Mihály (!) Sándor Móricról. Az „Ördöglovas” gróf a XIX. század egyik legismertebb figurája volt. A róla szóló történeteket ma Somogyi-Tóth Gábor, a Légiközlekedési Kulturális Központ, az Aeropark Múzeum ügyvezető igazgatója meséli a bajnai kastély sétáin. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa képviselte a Katolikus rádiót.

Az elmúlt héten már beszámoltunk róla, hogy ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész 35 év után újra színpadra áll, és a Banya szerepében látható a Hófehérke című táncjátékban. A különleges alkalom ötletadója Simon István, az Budapesti Operettszínház balettigazgató-helyettese volt, őt kérdezte Ungvári Judit.

Kép: az író közösségi oldaláról

Szent helyek címmel sokszorosított nemes-grafikai eljárásokkal készült munkákat bemutató kiállítás nyílt Törökbálinton, a Falumúzeumban. Olyan templomokat, apátságokat, szakrális helyszíneket és szenteket ábrázoló alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, melyek hazánk és a Kárpát-medence jelentős építészeti kincseit idézik meg - jellemzően a török idők előtti korokból. A tárlat a Kisgrafika Barátok Köre támogatásával valósult meg és egy kísérő kiadvány is megjelentettek. Ürmös Péter kurátorral, grafikussal, valamint Tari Zsuzsával, a Kisgrafika Barátok Köre titkárával és ügyvezetőjével Tóth Zsófia beszélget, elsőként arról, milyen előzményei voltak ennek a kiállításnak 2018-ban Olaszországban.

A Magyar Állami Népi Együttes 75. évfordulóját ünnepli, amely a magyar néptáncművészet egyik legfontosabb intézménye. A jubileumi kiállítás, „Mint a forrásvíz”, a Hagyományok Háza Átriumában nyílt meg, tükrözve az együttes hagyományait és kulturális jelentőségét. Az esemény hangsúlyozza a nemzeti örökség megőrzésének fontosságát. A megnyitón járt Fazekas Gyöngyvér, aki Czingel Szilvia főkurátort és Mihályi Gábort, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjét szólította meg a történelmi tárlat kapcsán.

Wolfgang Lazius 1540–1546 közötti eseményekről szóló kéziratban maradt, töredékes műve fontos forrás a magyar történelem sorsfordító korszakához. A mű latin nyelven jelent meg, és a 16. századi Európa szemszögét tükrözi, főként a Habsburg-hatalom és a török fenyegetés hatását vizsgálja. Kasza Péter gondozásában és német nyelvű előtanulmányával Bécsben látott napvilágot nyomtatásban a szöveg. A Széchényi-könyvesteken először a filológus-történész kutatót, majd Pálffy Géza történészt arról is kérdezi Fazekas Gyöngyvér, hogy mi lehet ennek a kevésbé ismert forrásnak az értéke.

Mai műsorunkban szólunk az S4 Közösségi és Kulturális Központba került zongoráról, illetve az S4 programjairól, benne elsősorban a Zeneszerzők testközelben című sorozat következő alkalmáról, melyet ezúttal is Baráz Ádám zeneszerző, zongoraművész tart Beethoven, az ember címmel.

Továbbá Szerdahelyi Csongor riportját hallgathatják meg, melyben a Barabás Villában május 19-én bemutatott Édes szép zöld fáim – Jókai Mór a Svábhegyen című kötetről beszélget a könyv szerkesztőjével és egyik szerzőjével, Földváry Gergely történésszel, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Már fél évszázada a szép és helyes magyar kiejtés művelése a célja a Péchy Blanka színművész alapította Beszélni nehéz rádióműsornak, valamint utódjának, a Szóról – szóval műsornak, melyet rádiónk fogadott be 2007-ben. Azóta – mondhatni – a műsor egyik szíve-lelke, szerkesztője Kerekes Barnabás Bonis Bona életműdíjas és Eötvös József-díjas pedagógus, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese. Az ötvenéves műsor jubileumi rendezvénye után először őt kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia. A tanár úr után az ő egykori tanítványát, a műsor hűséges hallgatóját, Solymosi Mónikát, valamint Kanyár Erika magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, irodalmárt is hallhatják majd.

A Szóról – szóval című rádióműsorban három jeles nyelvész felváltva tart „kiselőadásokat” a szakterületükről: Gerstner Károly és H. Tóth Tibor tanár urak, valamint Bencédy József halála után Eőry Vilma tanárnő. A műsor 50. születésnapjának köszöntésére készült el az a kis könyv, melyben a három nyelvész nyelvműveléssel, nyelvtörténettel, a nyelv helyes használatával kapcsolatos írása kerül az olvasók elé. Ezek mindegyike elhangzott a rádióműsorban is. A három nyelvész-szerző közül kettővel ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

Már fél évszázada a szép és helyes magyar kiejtés művelése a célja a Péchy Blanka színművész alapította Beszélni nehéz rádióműsornak, valamint utódjának, a Szóról – szóval műsornak, melyet rádiónk fogadott be 2007-ben. Azóta – mondhatni – a műsor egyik szíve-lelke, szerkesztője Kerekes Barnabás Bonis Bona életműdíjas és Eötvös József-díjas pedagógus, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese. Az ötvenéves műsor jubileumi rendezvénye után először őt kérte mikrofon elé Zsoldos Szilvia. A tanár úr után az ő egykori tanítványát, a műsor hűséges hallgatóját, Solymosi Mónikát, valamint Kanyár Erika magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, irodalmárt is hallhatják majd.

A Szóról – szóval című rádióműsorban három jeles nyelvész felváltva tart „kiselőadásokat” a szakterületükről: Gerstner Károly és H. Tóth Tibor tanár urak, valamint Bencédy József halála után Eőry Vilma tanárnő. A műsor 50. születésnapjának köszöntésére készült el az a kis könyv, melyben a három nyelvész nyelvműveléssel, nyelvtörténettel, a nyelv helyes használatával kapcsolatos írása kerül az olvasók elé. Ezek mindegyike elhangzott a rádióműsorban is. A három nyelvész-szerző közül kettővel ült le beszélgetni Fazekas Gyöngyvér.

2013. szeptember 28-án ünnepélyes programmal megnyílt a Nagy Gáspár Emlékház Bérbaltaváron, a Rákóczi Ferenc u. 33. sz. alatt. A költő bérbaltavári szülőházának emlékházzá avatása széleskörű támogatás eredményeként valósulhatott meg, méltó emléket állítva a szerző életének és munkásságának. A felújított házban a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai rendezték be a „Valaki ír a kezeddel” című kiállítást, mely a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával valósult meg. A kiállítás forgatókönyvét az Alapítvány kurátorai írták. A ház belső berendezésének felújítását a Savaria Múzeum restaurátorai végezték el.

Nagy Gáspár: Isten költeménye

A vége felé járva
rendelt ösvényeiden
néha utadon

túl ámulatokon
és túl már hívságokon is!
hirtelen rájössz
vagy csöndben belátod:

Isten hatalmas verse
a teremtett Világ.

De azért mind jobban érdekel
hogy ebben a nagy versben
akár csak egyetlen betű hurkában is
ott van-e a te grafitporod?

S ha nincs?

A Világ akkor is hatalmas
örökkévaló és tökéletes költemény!

Bár nap mint nap te is
csak tökéletlen
és felületes olvasója vagy…

Fotó: Nagy Gáspár Emlékház (Farkas János, Petrik Béla és Szőts Dávid) - http://nagygaspar.hu/alapitvany/nagy-gaspar-emlekhaz/

A Rákóczi-várkastély a szlovákiai Borsiban található, közvetlenül a magyar határ és Sátoraljaújhely szomszédságában. Ez az épület a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő gyöngyszeme, amelynek legfőbb történelmi jelentősége, hogy 1676-ban itt született II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A „Rákóczi három születése” kiállításon multimédiás és interaktív eszközökkel, VR virtuális valósággal mutatja be a fejedelem életét és a szabadságharc korát. A kiegészítő programok között helyett kapott a történelmi falak között egy szabadulószoba, ezen kívül szálloda, hagyományos ételeket kínáló étterem, borkóstoló és ajándékbolt is megtalálható.

https://www.borsikastely.eu/

Hagyományosan a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) környékén emlékezik meg a trianoni békeszerződésről az összetartozást és a nemzeti identitást erősítő gálaestekkel a Budapesti Operettszínház A színház repertoárjában az elmúlt években olyan saját darabok és nagyszabású gálák szerepeltek, mint az „És mégis élünk!” gálaest vagy a Cári Tibor és Dolhai Attila által jegyzett Szétszakítottak című musical. Ebben az évben is felcsendülnek a jól ismert dallamok, köztük az „És mégis élünk!”, az István a király részlete vagy a Rákóczi induló a Homonnay Zsolt rendezte gálán, de a nézők megismerhetik Szomor György most készülő, Mohács című művének részleteit is.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

2013. szeptember 28-án ünnepélyes programmal megnyílt a Nagy Gáspár Emlékház Bérbaltaváron, a Rákóczi Ferenc u. 33. sz. alatt. A költő bérbaltavári szülőházának emlékházzá avatása széleskörű támogatás eredményeként valósulhatott meg, méltó emléket állítva a szerző életének és munkásságának. A felújított házban a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai rendezték be a „Valaki ír a kezeddel” című kiállítást, mely a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával valósult meg. A kiállítás forgatókönyvét az Alapítvány kurátorai írták. A ház belső berendezésének felújítását a Savaria Múzeum restaurátorai végezték el.

Nagy Gáspár: Isten költeménye

A vége felé járva
rendelt ösvényeiden
néha utadon

túl ámulatokon
és túl már hívságokon is!
hirtelen rájössz
vagy csöndben belátod:

Isten hatalmas verse
a teremtett Világ.

De azért mind jobban érdekel
hogy ebben a nagy versben
akár csak egyetlen betű hurkában is
ott van-e a te grafitporod?

S ha nincs?

A Világ akkor is hatalmas
örökkévaló és tökéletes költemény!

Bár nap mint nap te is
csak tökéletlen
és felületes olvasója vagy…

Fotó: Nagy Gáspár Emlékház (Farkas János, Petrik Béla és Szőts Dávid) - http://nagygaspar.hu/alapitvany/nagy-gaspar-emlekhaz/

A Rákóczi-várkastély a szlovákiai Borsiban található, közvetlenül a magyar határ és Sátoraljaújhely szomszédságában. Ez az épület a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő gyöngyszeme, amelynek legfőbb történelmi jelentősége, hogy 1676-ban itt született II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A „Rákóczi három születése” kiállításon multimédiás és interaktív eszközökkel, VR virtuális valósággal mutatja be a fejedelem életét és a szabadságharc korát. A kiegészítő programok között helyett kapott a történelmi falak között egy szabadulószoba, ezen kívül szálloda, hagyományos ételeket kínáló étterem, borkóstoló és ajándékbolt is megtalálható.

https://www.borsikastely.eu/

Hagyományosan a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) környékén emlékezik meg a trianoni békeszerződésről az összetartozást és a nemzeti identitást erősítő gálaestekkel a Budapesti Operettszínház A színház repertoárjában az elmúlt években olyan saját darabok és nagyszabású gálák szerepeltek, mint az „És mégis élünk!” gálaest vagy a Cári Tibor és Dolhai Attila által jegyzett Szétszakítottak című musical. Ebben az évben is felcsendülnek a jól ismert dallamok, köztük az „És mégis élünk!”, az István a király részlete vagy a Rákóczi induló a Homonnay Zsolt rendezte gálán, de a nézők megismerhetik Szomor György most készülő, Mohács című művének részleteit is.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta