A velünk élő retorika – interjú
Hanyagolandó a hanyagság - jegyzet
Játékunk ma előtag-kereső.

Szerkesztő: Nagy György András

Mire alkalmasak a számítógép által legyártott szövegek? Lehet-e értő olvasás nélkül eredményes tanulás? Pölcz Ádám nyelvésszel, tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettem.

H. Tóth Tibor szereti a humort. De azt nem, ha egy mondatot nem szánnak viccesnek, de mégis úgy sikerül. A többit elmondja ő maga.

Kép: MI által generált válasz

„Az anyanyelvüket szerető, a nyelvi minőség fontosságával tisztában lévő beszélők számára mindig is lényegi szempont, milyen nyelvi mintákat közvetít a média” - olvasható az Édes Anyanyelvünk magazin legújabb számában. Pomozi Péter nyelvész, tanszékvezető docens, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója volt a műsor vendége, aki bevallottan a stratégiai gondolkodás híve és pont ezért tartja fontosnak a helyzetelemzést.

H. Tóth Tibor tapasztalataink szerint mindig képes nyugodt maradni – vagyis nem fordulhat elő nála az, amiről mostani jegyzete szól.

Soha ennyi szavazta nem érkezett! Ne gondoljanak közéletre, politikára, mert másról van szó. Arról kellett dönteni, melyik a legszebb magyar településnév. Öt – területi alapon kijelölt – kategóriában lehetett szavazni, illetve volt mód a pótlásra, ha valaki hiányt érzett. A bírálóbizottság természetesen távolabbi célokra is gondolt. Állandó szakértőnkkel, Balázs Géza nyelvésszel beszélgettem.

H. Tóth Tibornak mindig van véleménye. De nem mindegy hogyan beszélünk erről.

„Fiainknak. Hogy értsék és megértsék a világot!” Ajánlásként vagy pontosabban ahelyett ezt írták a szerzők az egyelőre elektronikus formában megjelent kötetük előszavában. A könyv címe: Mindennapi retorika. A tárgya az, hogyan hatnak ránk a beszédek, a politikai tartalmak, a reklámok, a dalszövegek, a történetek. A kutatópáros: Tóth. M. Zsombor és Lózsi Tamás. Utóbbi volt Nagy György András vendége a Délibáb utcai szerkesztőségben.

Pongyolában a színházba? Nos így vagyunk a nem odaillő nyelvi megformálással is. H. Tóth Tibor következik.

A legtöbben talán mint műsorvezetőt és könyvszerzőt ismerik, sokan járnak az előadásaira, van, aki tudja, hol van az antikváriuma. A zenetörténész Bősze Ádám lett idén a két Grétsy László-díjas egyike. Ez az elismerés – az alapítók célkitűzése szerint – nem a nyelvészet, hanem az ismeretterjesztés területén végzett tevékenységért jár. Sok könyv és kotta közt beszélgettünk.

Van olyan szó, ami egy sajátos logikát követve kerülhető. H. Tóth Tibor következik.

Értelmezhető-e jelként az ütem, nemcsak a zenében, hanem a költészetben is? Ezt a kérdést vizsgálta az Ómagyar Mária-siralomban egy szakértő. A munka az első hazai passió felfedezéséhez is vezetett – a zenedarabot a vers ihlette. Mező Tibor költővel, kutatóval és Takács Krisztián karmesterrel beszélgettem.

Hogyan lesz egy nem is létező alakból, olyan, ami van? H. Tóth Tibor magyarázata következik.

Kép: Ottó Ferenc zeneszerző egy kottája, az ő kézírásával

Mai műsorunkban Kiss Gábor nyelvész, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, a Magyar Szókincstár főszerkesztője beszél a legfrissebb kiadványai közül a Kihalt szavak kisszótára és az 500 magyar közmondás kapcsán a magyar nyelvről. H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetében arra ad ötleteket, hogyan váltsuk ki az információ és infó szavakat, hogy beszédünk választékos legyen. Műsorunk végén pedig játékra hívjuk Önöket.

Két szakműsorunknak is rendszeres szereplője. Az egyik ez, vagyis a Nyelvédesanyánk, a másik pedig a Szóról – szóval. Beszélgettünk már vele a magyarság írásbeliség előtti történetéről, de ami mégis a legjellemzőbb rá, hogy meghatározott időközönként a pennájára, pontosabban a klaviatúrájára tűz egy-egy terjedőben lévő jelenséget és igyekszik azt a helyén kezelni. Nem mellesleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, leendő tanárokat oktat. H. Tóth Tibort kérdezte Nagy György András.

Aki tud, az tud.Természetesen H. Tóth Tibor jegyzete.