Szerkesztő: Hámori Kinga

A közelmúltban mutatták be az Agria irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat legújabb, nyári számát az egri Városháza Üvegtermében. A rangos kulturális eseményen - amellett, hogy az irodalombarátok és a város közéleti szereplői is találkoztak-, Homa János újságíró, a folyóirat főszerkesztője Európa-érmet kapott több évtizedes kulturális, irodalomszervező és közéleti munkájának elismeréseként. A rendezvény után a díjazottal Hámori Kinga beszélgetett.

Mándli Endre Vazullal, a Magyar Zene Háza kiállítási osztályának vezetőjével beszélgetünk.
A riport 2. részét jövő hétfőn ugyanebben az időpontban hallgathatják meg.

fotó: Magyar Zene Háza

Mennyire vallásosak a 15 és 34 év közötti magyar fiatalok? Szoktak-e imádkozni? Járnak templomba? Van valamilyen kabalájuk? Mennyire vonzó számukra az ezotéria? Hova tűntek azok, akik már nem mondják magukat egyháziasan vallásosnak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ egy frissen megjelent reprezentatív ifjúságkutatás. Gőbel Ágoston kérdezi az eredményekről Gyorgyovich Miklós szociológust, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusát.

Fotó: MCC Corvinák

A HEGY Alapítvány pártfogásával idén tizenkilencedik alkalommal szervezik meg az ország egyetlen keresztény összegyetemi gólyatáborát, a HEGY-et. A Hittel az Egyetemen, azaz a HEGY tábort 2026. augusztus 10. és 15. között, Szolnokon rendezik, s várják mindazokat, akik ősztől kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.

A gólyatáborba egyetemtől függetlenül várnak olyan fiatalokat, akik ezen a hat napon hozzájuk hasonló értékrendű közegben szerezhetnek információkat és társakat, melyek hatalmas segítséget jelentenek az egyetemi élet elindulásában. Többéves tapasztalat, hogy egy új, keresztény közösséghez való csatlakozás kulcsszerepet játszik abban, hogy a diákok a mindennapjaikban is meg tudják élni a hitüket.

Műsorunkban a HEGY egyik szervezőjével, Horváth Margit Orsolya marketinges munkatárssal beszélgetünk.

Megérkeztek a legfrissebb inflációs adatok, amelyek újabb képet adnak a hazai árfolyamatokról. Mit mutatnak a számok, mi áll a háttérben, és milyen kilátásokra érdemes készülni? Erről beszélget Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával Balázs Zsanett.

Milyen lehetőségeket rejt a mesterséges intelligencia a stressz felismerésében, és hol alkalmazható a mindennapokban? A hétfőn elkezdett beszélgetésünk második részében szó lesz a beszédalapú stresszdetektálás gyakorlati alkalmazásairól, megbízhatóságáról, valamint az etikai kérdésekről is.

Attila, az egykori drogos cigány srác megtért, szakmát tanult, és most keresi az útját, miközben missziós munkatársként visszajár a börtönbe. Élete példa arra, hogyan lehetséges a reintegráció összefogással, bizalommal. Lólé Attila történetét nézve hívők és nem hívők is megérthetik, miként válhatunk mindnyájan a Jó kiteljesedésének eszközévé tetteink által.
Az Attila történetéről forgatott Szabadító című dokumentumfilm bekerült a Filmio online filmtár kínálatába, ahol bárki megtekintheti. A filmet rendező Hajnal Gergely egy börtönben találkozott a főszereplővel, Attilával. A filmről és a börtönben megtért emberekről beszélgetett Gőbel Ágoston a film társalkotójával, az operatőr Petrik Andrással.

Fotó: Magyar Kurír

Egy ilyen találkozó mindig több, mint egy rendezvény. Lehetőség a lelki megújulásra, a hit megerősítésére, a közösség örömének újrafelfedezésére. A kegyelem sokszor csendben, észrevétlenül munkálkodik: egy elhangzott gondolatban, tanúságtételben, imádságban vagy éppen egy találkozásban, amely hosszú időre nyomot hagy az ember szívében.

A több száz résztvevővel lezajlott esemény ismét tanúságot tett arról, hogy korunk kihívásai között is sokan keresik az evangélium világosságát, a közösség örömét és a lelki megújulás lehetőségét.

Műsorunkban a Lelkes Napok élményeiről Kunszabó Zoltán állandó diakónust, Gájer László teológus professzort és a tábor résztvevőit hallhatják.

A fiatalabb, 11-16 éves korosztály számára Ti vagytok a világ világossága mottóval rendezik meg a tábort augusztus 6-a és 10-e között.

A Verbász – egy bácskai kisváros dicső múltja és kálváriája című könyv a budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány legújabb kiadványa (képünkön), mely A. Verbászi Zoltán helytörténész-kutató és Cseresnyésné Kiss Magdolna szerkesztő közös munkája.
Hogy milyen indíttatásból született a nagyon igényesen kivitelezett, képekkel, dokumentumokkal gazdagon ellátott monográfia, s hogy mi mindenbe igyekezett teljes betekintést nyújtani, arról a szerkesztőt kérdeztük.

Mándli Endre Vazullal, a Magyar Zene Háza kiállítási osztályának vezetőjével beszélgetünk.

Stúdióvendégünk: Völgyesi Orsolya történész, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa

A katolikus gyökerű Bokor Közösség „Másik arcod” munkacsoportja a közelmúltban az országgyűlési képviselőkhöz fordult, kezdeményezve a polgári szolgálat jogi lehetőségének visszaállítását hazánkban.
A Közösség arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az általános hadkötelezettséget 2004-ben csak felfüggesztették, a polgári szolgálat jogintézménye 2011-ben teljesen kikerült a honvédelmi törvényből. Ez komoly aggályokat vet fel, mivel egy esetleges veszélyhelyzet vagy háború esetén a hadkötelezettség bármikor újra aktiválható, ám jelenleg hiányzik a törvényes lehetőség a lelkiismereti vagy vallási okokból történő polgári szolgálat választására. Az erőszakmentesség alapelvére épülő civil kezdeményezés célja, hogy a nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal összhangban a polgári szolgálat joga ismét szerepeljen a hazai jogszabályokban.
A kezdeményezést hivatalos ajánlással támogatja Beer Miklós nyugalmazott váci püspök, Darvas István főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) elnöke, Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök, Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnök-lelkipásztora, Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Varga László kaposvári megyéspüspök és Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát. A támogató egyházi személyiségek hangsúlyozzák, hogy az emberi élet védelme és az egyetemes emberi méltóság tiszteletben tartása megköveteli a fegyveres szolgálat békés, civil eszközökkel – szociális, egészségügyi vagy közösségi munkával – történő kiváltásának jogát.

Minderről bővebben: itt

Fotó: MKR/Polcz Péter