turisztikai magazin

Szerkesztő: Szentirmai Ágnes

A 8-as főút a település szélén halad, ez alapján úgy tűnhet, csak egy egy utcás falu Tüskevár.
Betérve viszont, kitárul előttünk a község valódi arca. A gondozott zöld felületek, sok-sok virág, ottjártamkor gondozott levendula és rózsa ágyások színesítették a főutcát. Központjában áll a barokk templom, vannak szobrok, kutak és egy Tájház, melynek udvarán kőtár hívogatja a látogatókat.
Aki könnyebb sétára vágyik, annak érdemes felkeresni az erdei képes-fát, s ha szerencséje van, a gyurgyalag fal közelében a színes madarakat is megpillanthatja
Érdemes tehát megszakítani az utat, s néhány órára alatt felfedezni a község értékeit. A pálos múltat, a természet kincseit és a fazekasság jelenét.
Műsorunkban Szőke Melinda helytörténet kutató kalauzol.

- Anna napi búcsú a kapuvári római katolikus közösségben.
- Honnan ered Kapuvár neve, milyen vár és milyen kapu állt itt egykor?
- Mire építették és miért kellett mozgatni a település épületeit?
- Mindent a fülnek: éjszakai hangok a Hanságban.

Pincétől a vártorony csúcsáig – mit rejt a kisnánai alvó sárkány kútja?
Kilátó a város felett – túrázunk a tamási várhegyre; szó lesz a dámok dobogásáról és a városrész gyógyhely minősítéséről.

Szakrális, természeti, hely- és ipartörténeti értékek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei községben.

Tengerimalacoktól a nagyvadakig – Messzelátónk első felében a szolnoki Bagolyvár állatkertben barangolunk. Ezt követően az ajkai Életet az éveknek gyalogolni jó klub tagjaival beszélgetünk tevékenységükről és a közelmúltban zajlott túraprogramokról.

Hány vízimalom volt egykor az alig 18 km hosszú Csele-patakon?
Milyen erő kell a taposómalom elindításához, hány kerékkel dolgozott a Szent Miklós vízimalom és mi lett a patak eredeti medrével?
S végül, miért látunk három kezet a mohácsi szerb ortodox templom istenszülő ikonján?

Utazási magazinunk mai adásában ellátogatunk a mohácsi busóudvarba, a kiállított elemek segítségével visszaidézzük a februári télűző karnevál hangulatát. Megtudjuk többek közt azt is, hogy hogyan látnak ki a busómaszkon keresztül a beöltözött résztvevők?
Ezt követően a Kanizsai Dorottya Múzeum látvány raktárának különleges darabjaival és a déli szláv népcsoportok hagyományaival ismerkedünk.

A Jászság legészakibb csücskében találjuk Jászárokszállást. Nevének eredete összeforr a Csörsz legendával; tájháza az egykori kétlaki életet bemutató porta, ma közösségi és kiállító tér. Legényszobájában a városban született színészeknek és alkotóművészeknek rendeztek be emlékpontot.
Érdemes felkeresni a külső fogadó épületét, sétálni a városközpont árnyat adó fái alatt, csobbanni egyet a termál és strandfürdőben, s betérni a művelődési ház fogadóterébe, megcsodálni a jászárokszállási pillanatok falfestmény sorozat képeit és a jászsági föld-ereklyét. Messzelátónk mai adásában nagyjából ezen az útvonalon haladva ismerkedünk a több mint 7000 lelket számláló településsel.

Messzelátónk mai adásában Tolna vármegyébe, Sióagárdra hívom önöket. Kívül belül megcsodáljuk a község neoromán stílusban épített római katolikus templomát.
A nádfedeles tájházban szó lesz a helyi ételekről, berendezési tárgyakról; utunkat a Hímzés Múzeumban, a díszes sióagárdi viseletdarabok között zárjuk majd.

- Milyen tudomány területen tevékenykedett dr Karácson Imre, Apácatorna község szülötte?
- Devecserben is tanított egykor Gárdonyi Géza. Milyen mű született a Veszprém vármegyei településen?
- Miért érdemes visszatérni Kapuvárra és a Hanság vidékére? Válogatás a települési értéktár elemek közül, és séta a Kapuvári Arcképcsarnokban.

- Milyen tudomány területen tevékenykedett dr Karácson Imre, Apácatorna község szülötte?
- Devecserben is tanított egykor Gárdonyi Géza. Milyen mű született a Veszprém vármegyei településen?
- Miért érdemes visszatérni Kapuvárra és a Hanság vidékére? Válogatás a települési értéktár elemek közül, és séta a Kapuvári Arcképcsarnokban.