4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál
Agócs Péter: Zengő ösvény, éneklő kő (monográfia Pindarosról)
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Hidas J. Zakariás OSB oblátus testvér és Oláh Gergely Máté fotóművész Csönd Neked – Szavak és csend határán egy bencés monostorban című színes albumát az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek című sorozatának legutóbbi alkalmán, múlt szerdán mutatták be.
A háromnyelvű – magyar, angol, olasz – kötet a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor és a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvbemutatót követően a szerzőpárost és a bakonybéli közösség perjelét, Baán Izsákot kérdeztük.

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium dísztermében mutatták be a rend honosításának 2026-os ünnepén Szentek, leckék, iskolák címmel azt az antológiát, amely az elmúlt 400 évben íródott, és piaristákról szóló irodalmi műveket gyűjti egybe. A kötetet Bozók Ferenc atya és Koltai András, a Piarista Rend Magyar Rendtartománya Központi Levéltárának vezetője szerkesztették; a levéltárost Szerdahelyi Csongor kérte mikrofon elé.

Magazinunkban a két kötet mellett Rádiós regénytárunk most szerdán délután fél 3-kor induló sorozatát is figyelmükbe ajánljuk.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj vallásos ihletésű művei közül a nagyböjti időben tűztük műsorunkra a Két öreg című elbeszélést, melyet Szőllőssy Klára fordításában, E. Román Kata rendezésével és Varga Andrea szerkesztésével három részben hallgathatnak meg.
A Papp János színművész által életre keltett, Szentírásból táplálkozó történetben két idős parasztember zarándokútját követhetjük a Szentföldre. Mindketten mély hittel és elkötelezett szívvel indulnak, ám útjuk során hitüket és együttérzésüket próbára teszi az élet. Az egyik öreg a rászorulók segítését választja, s így megtapasztalja: a valódi zarándoklat nem a kilométerekről, hanem a cselekvő szeretetről és az irgalmasságról szól, amely közelebb visz Istenhez.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Idén ünnepeljük Janikovszky Éva születésének 100. évfordulóját. Első könyve Csip-csup címmel 1957-ben jelent meg még Kispál Éva néven, Janikovszky Éva névvel pedig 1960-ban jelent meg először könyve, a Szalmaláng.
A Móra Kiadó és a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány a centenárium alkalmából emlékévet tart, melynek keretében új és megújult kötetekkel, hangoskönyvvel, színházi és animációsfilm-premierrel, illetve egy kórusmű ősbemutatójával tiszteleg a méltán világhírű alkotó emléke előtt, akinek fiával, Janikovszky Jánossal, a Móra Kiadó vezérigazgatójával Fülöp Tamás készített interjút.
A beszélgetés második része március 12-én, csütörtökön hangzik el az Akvarellben.

A rendszerváltás előtti Budapest, ahogy eddig nem láthattuk. A Kiscelli Múzeum legújabb kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. Zsoldos Emesét, a tárlat kurátorát Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.
A „Városi táj – Progresszív fotók Budapestről” című kiállítás június 30-ig tekinthető meg a Kiscelli Múzeum Oratóriumában és emeleti folyosóján.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, amelyben ezúttal a március 15-i nemzeti ünnepre hangolódva ajánlunk programokat a hétre Zsoldos Szilvia összeállításában.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotók: Blaskovich Múzeum, Tápiószele (Zsoldos Szilvia/MKR)

Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Kalandra is hív a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasait bemutató rendezvénysorozat, az Essentia Artis (Esszencia Artisz). Egy több mint fél évszázada elrabolt Caravaggio festmény nyomába szegődhetünk. A segítő Varsányi Kristóf (képünkön), aki adatlapja szerint amatőr filmírós és fotóművész – tehát nem véletlen, hogy a krimibe illő eseményeket fényképekkel dokumentálja. Előadása március 6-án 17 órától lesz a pesti Vigadóban. A kutatót Kovács Éva Rebecca faggatta.

A „legszögedibb szegedi” ezt a címet érdemelte ki Bálint Sándor annak idején. A sokoldalú tudós a néprajzban, a nyelvészetben és számos más területen alkotott maradandót. Miklós Péter kultúrtörténész nemrég megjelent könyve az irodalmi kapcsolódásoka mutatja be.Címe: „Megőszült kisfiú – Bálint Sándor és az irodalom”. A szerző szerint a különleges jelző tökéletesen ragadja meg a tudós személyiségének kettősségét: az érdeklődő nyitottságot és a komoly tekintélyt. A kérdező Tráser László.

Zsidó közösség egy ukrajnai kis faluban Oroszországban – a cári időkben. Bár a történet medrét megszabja a történelem, a musical, majd a belőle készült film óriási siker lett - az a bizonyos „Hegedűs a háztetőn” pedig egyetemes jelkép. Tevje, a tejesember sokak szívébe belopta magát. Őt alakítja most a debreceni változatban, az egyik szereposztásban Dánielfy Zsolt (képünkön a Lúdas Matyi előadáshoz öltözve), aki már 45 éve tagja a Csokonai Színháznak. Vele beszélgetett Nagy György András. A sikeres premier után februárban és márciusban láthatja a közönség a darabot. Tevjét még Bogdán Zsolt és Földes Tamás formálja meg.

Tóth Menyhért miskei származású festőművész munkáiból látható időszaki kiállítás Kecskeméten a Katona József Múzeumban. A Magyar Kultúra Napján január végén megnyílt tárlat két részre oszlik: Tóth Menyhért alkotásai mellett a múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményének eddig nem látott darabjai is várják az érdeklődőket. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője, a kiállítás kurátora Tóth Zsófiának mesélt a kettős táraltról, és arról is, hogy bár miskei festőművészként tartjuk számon az 1980-ban elhunyt Tóth Menyhértet, akinek hagyatékát Kecskeméten gondozzák, a valódi születési helye azonban nem ez a község volt.

A felújított Citadellát várhatóan tavasszal adják át a nagyközönségnek. Ezt megelőzően a Várkert Bazárban húsz tablófelületen ismerhetjük meg a Citadella és a Gellért-hegy múltját és megújuló jelenét az Elnyomástól szabadságig – a Gellért-hegyi Citadella története című, képes szabadtéri kiállítás keretében. Az évszázadokon átívelő tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Először Sikota Krisztinát, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét, majd Kiss Henrietta történészt kérdezte a kiállítás kapcsán Zsoldos Szilvia.

A Tulipán és Zsálya című kiállítás a növények kulturális jelentőségét mutatja be, különös tekintettel a hagyományos kézművességre, kerámiákra, textíliákra és népviseleti darabokra. A témák között szerepelnek a kertek, korok és évszakok is, amelyeket vizuális és művészi formában jelenítenek meg. A Hagyományok Házának tárlata hangsúlyozza a természeti és művészi összefüggéseket, miközben a látogatók élvezhetik a gyönyörű tárgyakat, illatokat és a kert hangjait is. A kiállítás egyik társkurátorával Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér

Nyulász Péter íróval beszélgetünk idén 10 éves, gyerekeknek szóló BerGer Szimat Szolgálat című népszerű sorozatáról, majd a Katolikus Szeretetszolgálat online közösségi teréről, a Uspace-ről hallhatnak, végül Egri Erzsébet Táj és ikon – egy jelenlét képei című ingyenes keszthelyi kiállítását ajánljuk.

Március 5-én, a Pesti Vigadóban rendezik meg a Magyar Művészeti Akadémia által életre hívott Essentia Artis nevű programsorozat és kiállítás következő nagyszabású eseményét. A FolkulTúra címet viselő egésznapos rendezvény a hagyomány és a kortárs művészet találkozását állítja középpontba, bemutatva, miként él tovább népi kultúránk a mai alkotók munkáiban. A részletekről Józsa Judit keramikus művésznőt, az Essentia Artis egyik kurátorát Kovács Éva Rebecca kérdezte.

Idén is iparművészeti vásárral és egy hozzá kapcsolódó kiállítással indul a tavasz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Március 7-én és 8-án a Független Iparművészeti Kortárs Szalon (FIKSZ) immár kilencedik alkalommal rendezi meg az év legnagyobb iparművészeti vásárát, ahol nemcsak tökéletes ajándékra lelhetnek a látogatók, hanem lehetőség nyílik a meghitt, inspiratív hangolódásra és a szellemi, lelki töltekezésre is. A közel száz iparművész alkotásait felvonultató, díjmentesen látogatható rendezvény kapcsán Alt Andrea ékszer- és műtárgy szakértőt, a FIKSZ alapítóját Szentimrei Kristóf kérdezte.

104 évvel ezelőtt, 1922. január 3-án született a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő költője és esszéistája, Nemes Nagy Ágnes. Ebből az alkalomból jelent meg a szerző életműsorozatában „Két semmi közt” címmel hátrahagyott prózai írásainak gyűjteménye, amelyben száznál is több műve kapott helyet, és melyek közül tizenkilenc most jelenik meg először. Kemény Arankával, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársával, a kötet társszerkesztőjével Fülöp Tamás beszélget.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: Józsa Judit

Ha Salvador Dalí, akkor szürrealista festészet. Kevesen tudják, hogy a spanyol alkotó egy egészen más ágazatban is letette a névjegyét. Például 55 évvel ezelőtt rajzokban rögzítette elképzeléseit a jövő divatjáról. A debreceni MODEM galériában rendezett kiállítás most ezeket a műveket veti össze a 2000-es években született magyar kreációkkal. Az Időmimikri című tárlat ( május 24-ig látogatható) kurátorával, Horváth Judittal, a budapesti Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetőjével Nagy György András beszélgetett.

Bajuszmustrából valószínűleg többet rendeznek Magyarországon, mint ahány kategóriában indulni lehet a versenyen, pedig a szakértők elég sok formát és kialakítási módot számon tartanak. Néhány ilyen szóba is kerül Kövesdy Zsuzsa összeállításában.

A cigányzenét kulturális örökségünk egyik legértékesebb gyöngyszemének tartja a budapesti Operettszínház főigazgatója. Kiss-B. Attilával az ősbemutatók, azaz a saját darabok sorát gyarapító Dankó Pista apropóján beszélgetett Ungvári Judit. (Premier március 26-án az MVM Dome-ban.)

Hogyan működnek a liturgikus kórusok? Milyen műveket szólaltatnak meg? Mely zenei szerveződéséket nevezhetjük egyáltalán liturgikus kórusoknak? És miben lenne érdemes támogatni a munkájukat? Ehhez hasonló kérdések mentén készül átfogó felmérés a magyar nyelvterületen működő liturgikus kórusok tevékenységéről. A Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz, vagyis a MAKEZA elnevezésű projekt szakmai szervezetek közreműködésével nyáron indult el a Magyar Művészeti Akadémia Módszertani Kutatóintézetének szervezésében. A kezdeményezésről Tóth Zsófia beszélgetett a terület szakértőivel: Windhager Ákossal, a MAKEZA vezető kutatójával, és Nemes Márkkal, a MAKEZA szerkesztőbizottsági tagjával. A második rész következik.

Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi forrása, beleértve a mű autográf partitúráját és játszópéldányait, digitálisan elérhetővé vált az Országos Széchényi Könyvtárban. A projekt szakmai együttműködés keretében valósult meg, és hozzáférhetővé tette a klasszikus magyar zenei örökség alapanyagait. A digitalizálás lehetővé teszi kutatásokat, oktatást és a mű értelmezését a jövő generációk számára. Az elvégzett munkáról és a jövőben tervezett munkáról beszélget Fazekas Gyöngyvér Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával. Előtte azonban elsőként Laskai Annát, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának osztályvezetőjét kérdezi a kutatásról.

(kép: MNMKK OSZK)

Hogyan maradhat fenn a kultúra válságok, politikai fordulatok és gazdasági átalakulások idején? Kik és milyen motivációval álltak a magyar művészeti élet mögött az elmúlt több, mint száz évben? A magyarországi mecenatúra történetét követhetjük nyomon a legismertebb és legjelentősebb támogató személyiségek segítségével az 1900-as évektől napjainkig abban a kötetben, mely az Art is Business kezdeményezésére látott napvilágot. A könyvet a Széchenyi könyvestek sorozat keretében mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtárban január végén. A könyv kiadójával, az Art is Business alapítójával, Balogh Máté Andrással Tóth Zsófia beszélgetett.

Március 14–én indul Rádiós Regénytárunkban Fenyő Ervin Széchenyi pokoljárása írásából készült sorozatunk. A hangjáték Széchenyi István belső küzdelmeit, kétségeit és reményeit mutatja be, miközben a politika, a felelősség és a hazaszeretet útján jár. Széchenyi István hangja: Blaskó Péter További szereplők: Schnell Ádám, Dunai Tamás, Fenyő Ervin, Fesztbaum Béla, Benedek Miklós, Kubik Anna, Szélyes Imre és Szávai Viktória. Most az első részből hallgathatnak meg egy rövid részletet.

Hogyan maradhat fenn a kultúra válságok, politikai fordulatok és gazdasági átalakulások idején? Kik és milyen motivációval álltak a magyar művészeti élet mögött az elmúlt több, mint száz évben? A magyarországi mecenatúra történetét követhetjük nyomon a legismertebb és legjelentősebb támogató személyiségek segítségével az 1900-as évektől napjainkig abban a kötetben, mely az Art is Business kezdeményezésére látott napvilágot. A könyvet a Széchenyi könyvestek sorozat keretében mutatták be az Országos Széchenyi Könyvtárban január végén. A könyv kiadójával, az Art is Business alapítójával, Balogh Máté Andrással Tóth Zsófia beszélgetett.

Március 14–én indul Rádiós Regénytárunkban Fenyő Ervin Széchenyi pokoljárása írásából készült sorozatunk. A hangjáték Széchenyi István belső küzdelmeit, kétségeit és reményeit mutatja be, miközben a politika, a felelősség és a hazaszeretet útján jár. Széchenyi István hangja: Blaskó Péter További szereplők: Schnell Ádám, Dunai Tamás, Fenyő Ervin, Fesztbaum Béla, Benedek Miklós, Kubik Anna, Szélyes Imre és Szávai Viktória. Most az első részből hallgathatnak meg egy rövid részletet.