Argentínai jezsuita redukciók
A macaron ízei és története
Kultúrmorzsa
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér

Az oszakai világkiállítást április 13. és október 13. között rendezik meg Oszakában, Japánban. A kiállításon mintegy 161 ország és 9 nemzetközi szervezet vesz részt, a Magyar Pavilonban pedig sokszínű, gazdag programkínálat várja a közönséget.
Bertalan Flóra népi énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója fellépőként több hetet töltött Japánban, aki a helyszínről, az interneten keresztül megvalósult telefonvonalon mesélt nekünk tapasztalatairól és legmeghatározóbb élményeiről.

Több hazai templombelső kivételes szépségű képe őrzi Máger Ágnes, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett festőművész keze munkáját. Ináncs, Szendrő, vagy éppen Vatta község katolikus temploma mind az ő képeivel van díszítve. Hogyan készül fel egy ehhez hasonló feladatra Máger Ágnes? Milyen technikákat érdemes alkalmazni? És miért fontos tudni, hogy milyen korábbi ábrázolások őrzik például egy-egy szentünk vonásait, vagy éppen ruházatát? Erről is beszélgetett a művésszel Tóth Zsófia.
A beszélgetés második részét ezen a héten szerdán hallgathatják meg itt az Akvarellben.

Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig. Az idei évben újabb különlegességek váltak hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Ritka” elnevezésű digitális gyűjteményében (regiritka.oszk.hu), melyek a röplap műfaján keresztül adnak mélyebb betekintést a kora újkori magyar történelem jeles eseményeibe, egyúttal pedig közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a kor híres vagy éppen hírhedt történelmi figuráit. A külsőleg is jelentősen megújuló online gyűjteményről Varga Bernadettet, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

Ismét kultúrtörténeti idegenvezetésre készül Kovács Olivér (képünkön) a Mátyás király Múzeum történésze, aki a sajtóban egyébként is sokat tesz a kutatások népszerűsítéséért. Korábban megírta a Kard regényét, amely nem pusztán hadtörténelem, hanem egy ötezer éven átívelő szellemi utazás volt. Hasonló formálódik most műhelyében: ezúttal a páncél a téma. A kérdező Nagy György András.

Mindenki csak úgy emlegeti, hogy „a SZTAKI”. Természetesen a hazai hardverfejlesztés történetét bemutató kiállítás itt kapott helyet, az ország legnagyobb informatikai kutatóintézetében, amely most hatvanéves. „A múltból a jövőbe” című tárlaton (ingyenesen megtekinthető tehát Budapesten, a Lágymányosi utca 11. szám alatt emailes időpontegyeztetés után), annak egyik összeállítója Manno Sándor villamosmérnök kalauzolta kollégánkat, Zsoldos Szilviát.

Következő szezonját – szeptember 6-án! – egy tavaly bemutatott saját darabbal kezdi majd a Budapesti operettszínház. A világ egyik legrégibb történetét újszerűen feldolgozó Hamupipőke egyik sajátossága, hogy Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző gyakorlatilag új műfajt alkotott, ez pedig nem más, mint az „operettmusical.” Ungvári Judit felvételén - mely még a nevezetes premier előtt készült - Nevenincs király egyik alakítója, Magócs Ottó mondja el élményeit.

Tóth Tamás egyháztörténész, a püspöki kar korábbi titkára háromhetes lelkipásztori utazást tett Argentínában. Élményeiről augusztus 20-án, a Világ Egyház című műsorunkban számol be. Most csak 18. századi jezsuita redukciókban tett látogatásáról érdeklődött Szerdahelyi Csongor, amelyek történetét a nagysikerű Misszió című film is feldolgozta.

Valamikor a 14-15. században, Velencében megszületett egy sütemény, amely egy apró, tojásfehérjéből és darált mandulából készülő édesség volt. A neve akkoriban maccarone vagy maccherone volt. Később Franciaországban vált ismertté, és mára az egyik legjellegzetesebb francia cukrásztermék lett. Háfra Katalin, csokoládémester és macaronkészítővel a klasszikus és a különleges macaronok világába pillantunk be.

Műsorunkban folytatjuk a múlt kedden indult Budavári séták sorozatunkat, s ezúttal a Vár egyetlen eredeti állapotában megmaradt középkori műemlékéről, a Kapisztrán téren álló Mária Magdolna-toronyról szólunk Schmidt Péter történész-művészettörténésszel, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársával.

Kulturális magazinunk második témájában maradunk a műemlékeknél, de a Budai Várnegyedből Sopronbánfalvára invitáljuk a hallgatóinkat.
Kárpáti György soproni háziorvos hatvanadik születésnapjára egy több száz éves, lepusztult malomépületet kapott ajándékba, amely valamikor az őseié volt. Ma a malom újra működőképes és ugyanakkor ismert kulturális központ is.
Szerdahelyi Csongor riportja.

Kulturális palettánk harmadik témája pedig a Budai Várnegyed és Sopron után a Balaton, pontosabban Balatonföldvár, ahol a közeljövőben megújul a Kultkikötő szabadtéri színpada.
A részletekről Tóth Zsófia beszélgetését hallgathatják meg Szabó Tamással, a Kultkikötő operatív igazgatójával.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

„A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, s az egész megkelt tőle” (Mt 13,33) – ez az állandó mottója a Pécsi Egyházmegye augusztus 20-án újra megrendezésre kerülő KOVÁSZ egész napos rendezvényének, amire szeretettel hívja a gyermekeket, fiatalokat és időseket.
A programokról és a rendezvény múltjáról, jelenéről a Pécsi Egyházmegye részéről Orbók Emőke ügyvezetőt kérdezte telefonon Kovács Éva Rebecca.

Egy galéria, ahol a képek életre kelnek – sőt, éppen mi magunk tehetjük élővé őket! A 3D Galéria igazi művészeti paradicsom, amely a háromdimenziós alkotások széles választékát mutatja be, miközben felejthetetlen élményt nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Budapest XXII. kerületében, a Camponában megújult anyaggal várja az érdeklődőket az egyedülálló létesítmény, melynek tulajdonosát, Major-Bácskai Alexandrát kérte mikrofon elé Szentimrei Kristóf.
A 3D Galéria keddtől péntekig 12 és 19 óra között, míg hétvégén 10 és 19 óra között várja a látogatókat.

Félbevágott golflabdák, a gyümölcsérés folyamatát megtestesítő installáció, és egy soha nem létezett, mégis kultikus személy emléktáblája – többek között eme érdekességekkel várja látogatóit a Kiscelli Múzeum állandó kiállítása Műtárgyak a szabadban címmel.
A Budapesti Történeti Múzeum tagintézménye saját udvarán mutatja be gyűjteményeinek egy olyan specifikus szegmensét, melyek méretüknél fogva nem tudtak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős. Köblös Péterrel, a múzeum munkatársával Szentimrei Kristóf járta végig a sokszínű szabadtéri kiállítást.
Aki szeretne egy kis ízelítőt kapni a számtalan érdekességgel tarkított látnivalókból, az végigmehet a múzeum honlapján található virtuális sétán, melyet a Digitális Képműhely készített.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép forrása: Pécsi Egyházmegye (KOVÁSZ fesztivál)

Ismét figyelmükbe ajánljuk a Pannonhalmi Főapátság fesztiválját, az augusztus 2. felében zajló Arcus Temporumot, majd beszámolót hallhatnak az Oszakai Világkiállításról, végül a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának legújabb időszaki kiállításáról lesz szó, mely Giacomo Marastoni festő munkásságát tárja elénk.

Az időpont 1944 karácsonya. A helyszín egy templom alatti barlang. Bagár Iván a fiatal evangélikus segédlelkész naplót vezet. Amit aztán más fejez be helyette. A sorok Budapest ostromáról tudósítanak: egy közösségről, az összefogásról, az Istenbe vetett bizalomról. A most nyáron megjelent kötet címe: Hét és fél deka kenyér. A könyv szerkesztőjével, Venásch Eszterrel Nagy György András beszélgetett.

Játék a Kastélyban, Kőfeszt, Annabál-történelem - budapesti és balatoni programokat ajánl figyelmükbe Zsoldos Szilvia!

„Kulturális menedzser, költő, dramaturg” - Ennyit mond a hivatalos életrajz. „Egy dunántúli székely ember öntudatával tette dolgát és írta verseit. Bölcseleti igényességgel, és csipetnyivel több érzelmi kötődéssel, olykor fanyar mélabúval beszél a lét dolgairól.” Így írt róla pályatársa, Fenyvesi Ottó. A 60. születésnapját már nem ünnepelhette meg a veszprémi kulturális élet egyik meghatározó alakja: Széki Patka László; s 17 esztendeje már csak emlékezni lehet rá. Ezt teszi most leánya: Patka Heléna színésznő (képünkön), Kovács Éva Rebecca mikrofonja előtt.

A világszerte ismert és csodált Altamira barlang, legalább is festményei, most részben Szegedre, a Móra Ferenc Múzeumba költöztek, az ottani jégkorszaki kiállításra. Erre hívja a látogatókat Hegedűs Anita, a Múzeum sajtótitkára, Tráser László összeállításában.

Találkozás, közösségi élmény, harmónia, béke, zene, irodalom, képzőművészet és spiritualitás. Mindez egy helyen, a Pannonhalmi Főapátság fesztiválján, az Arcus Temporumon. A bencés szerzetesközösség augusztus 22–24. között arra hívja a Vendégeket, hogy a hegy tetején, a falakkal körülvett „városban” és kertben találkozzanak egymással, a művészekkel, önmagukkal, Istennel, a kultúrával. A fesztivál három napján összesen csaknem harminc zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális programmal várják az érdeklődőket. Dejcsics Konrád atya pannonhalmi szerzetessel, a Főapátság kulturális igazgatójával Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Augusztusban minden kedden teszünk egy sétát a Budai Várnegyedben Schmidt Péter történész, művészettörténésszel, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársával, s egy-egy műemlékről, annak múltjáról-jelenéről szólunk.
A sétánk első állomása a Szentháromság-oszlop.

Az első hivatalos világkiállítást 1851-ben rendezték Londonban, a Hyde Parkban, a Kristálypalotában. A kiállítás célja a világ fejlődését előmozdító találmányok, termékek és alkotások bemutatása volt.
A világkiállításoknak azóta történelme lett, az azokon való magyar részvételről a Magyar Nemzeti Múzeum korábban kiállítást is rendezett, illetve kötetek is jelentek meg róla.
Napjainkban pedig Japán ad otthont az Expónak, ahol szintén képviselteti magát hazánk.
Az idén Oszakában április 13-án kezdődött és október 13-ig tartó eseménysorozat egyik hazai képviselőjét, Borbényi Éva népi kézművest a felkészüléséről és a részvétele során szerzett élményeiről Kovács Éva Rebecca kérdezte.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép: MKR és kozterkep.hu

Az oszakai világkiállítást április 13. és október 13. között rendezik meg Oszakában, Japánban. A kiállításon mintegy 161 ország és 9 nemzetközi szervezet vesz részt, a Magyar Pavilonban pedig sokszínű, gazdag programkínálat várja a közönséget.
Bertalan Flóra népi énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója fellépőként több hetet töltött Japánban, aki a helyszínről, az interneten keresztül megvalósult telefonvonalon mesélt nekünk tapasztalatairól és legmeghatározóbb élményeiről.

Több hazai templombelső kivételes szépségű képe őrzi Máger Ágnes, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett festőművész keze munkáját. Ináncs, Szendrő, vagy éppen Vatta község katolikus temploma mind az ő képeivel van díszítve. Hogyan készül fel egy ehhez hasonló feladatra Máger Ágnes? Milyen technikákat érdemes alkalmazni? És miért fontos tudni, hogy milyen korábbi ábrázolások őrzik például egy-egy szentünk vonásait, vagy éppen ruházatát? Erről is beszélgetett a művésszel Tóth Zsófia.
A beszélgetés második részét ezen a héten szerdán hallgathatják meg itt az Akvarellben.

Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig. Az idei évben újabb különlegességek váltak hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Ritka” elnevezésű digitális gyűjteményében (regiritka.oszk.hu), melyek a röplap műfaján keresztül adnak mélyebb betekintést a kora újkori magyar történelem jeles eseményeibe, egyúttal pedig közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a kor híres vagy éppen hírhedt történelmi figuráit. A külsőleg is jelentősen megújuló online gyűjteményről Varga Bernadettet, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

Kossuth Lajos fegyvergyárosa, Ziegler Sándor Gárdonyban, a Nádasdyak birtokán volt uradalmi gépész, és itt született Géza nevű gyermeke 1863-ban. Ő a szerzője minden idők legnépszerűbb magyar történelmi regényének. Az író szülőházában járt Szerdahelyi Csongor.

Máger Ágnes festőművész munkái több haza templom falán is megtalálhatók. A hétfői Akvarell összeállításában a szendrői templomban látható alkotásairól mesélt. A most következő második részből kiderül, hogyan kezdett dolgozni az ináncsi templom belsőjében, miképp kirándul a kisplasztikák világába, és kik azok, akiknek vonásai fellelhetőek egy-egy bibliai ábrázolásában. Máger Ágnest Tóth Zsófia kérdezte.

Kossuth Lajos fegyvergyárosa, Ziegler Sándor Gárdonyban, a Nádasdyak birtokán volt uradalmi gépész, és itt született Géza nevű gyermeke 1863-ban. Ő a szerzője minden idők legnépszerűbb magyar történelmi regényének. Az író szülőházában járt Szerdahelyi Csongor.

Máger Ágnes festőművész munkái több haza templom falán is megtalálhatók. A hétfői Akvarell összeállításában a szendrői templomban látható alkotásairól mesélt. A most következő második részből kiderül, hogyan kezdett dolgozni az ináncsi templom belsőjében, miképp kirándul a kisplasztikák világába, és kik azok, akiknek vonásai fellelhetőek egy-egy bibliai ábrázolásában. Máger Ágnest Tóth Zsófia kérdezte.