Akhilleusz pajzsán - Kovács Olivér
Hardver-fellegvár: SZTAKI
Nevenincs király: Magócs Ottó
Szerkesztő: Nagy György András

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásához kapcsolódva „Bogáncs és liliom” címmel nyílt kiállítás a veszprémi várnegyed szívében. (Képünkön) A két virág egy-egy attribútum. Az ártatlanság jelképe a magyar vértanúhoz tartozik; míg a tüskés kóró névadó szentjére: Mária Magdolnára utal. A Biró–Giczey Ház freskós termeiben látható tárlat, amely az Érseki Gyűjtemény eddig nem látott alkotásaiból válogat, műtárgyakon keresztül mutatja be az utóbbit, vagyis az „apostolok apostolát”. A részletekről a kurátor, Nagy Veronika múzeumigazgató beszélt. Az interjút Kovács Éva Rebecca készítette.

Péreli Zsuzsát a hazai kárpitművészet legjelentősebb alakjának nevezte Frank János művészettörténész, sőt, úgy fogalmazott, hogy ő a gobelin szinonimája Magyarországon. Jelenleg a Műcsarnokban tekinthetik meg gyűjteményes kiállítását. A Túl a láthatón című tárlat a legismertebb műveket vonultatja fel, több friss, most először bemutatott kárpittal kiegészítve. Erre az alkalomra szeretnénk felhívni a figyelmet Gyarmathy Dóra korábbi interjújával, melyet évekkel ezelőtt Szentendrén készített magával az alkotóval és az akkori bemutató kurátorával, Bodonyi Emőkével.

Idén nyáron volt a Carte Rouge – Vörös térkép című magyar alkotás amerikai premierje, mégpedig Los Angelesben, a filmek fővárosában. Az időzítés egyben a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulójára is emlékeztetett. A forgatókönyvet a magyar rádiózás egyik legismertebb alakja, Szalóczy Pál írta, akinek munkája egyébként első helyezést ért el a tavalyi Bujtor-fesztiválon. Ekkor invitálta őt meg a Katolikus rádió stúdiójába Nagy György András.

Kossuth Lajos fegyvergyárosa, Ziegler Sándor Gárdonyban, a Nádasdyak birtokán volt uradalmi gépész, és itt született Géza nevű gyermeke 1863-ban. Ő a szerzője minden idők legnépszerűbb magyar történelmi regényének. Az író szülőházában járt Szerdahelyi Csongor.

Máger Ágnes festőművész munkái több haza templom falán is megtalálhatók. A hétfői Akvarell összeállításában a szendrői templomban látható alkotásairól mesélt. A most következő második részből kiderül, hogyan kezdett dolgozni az ináncsi templom belsőjében, miképp kirándul a kisplasztikák világába, és kik azok, akiknek vonásai fellelhetőek egy-egy bibliai ábrázolásában. Máger Ágnest Tóth Zsófia kérdezte.

Az oszakai világkiállítást április 13. és október 13. között rendezik meg Oszakában, Japánban. A kiállításon mintegy 161 ország és 9 nemzetközi szervezet vesz részt, a Magyar Pavilonban pedig sokszínű, gazdag programkínálat várja a közönséget.
Bertalan Flóra népi énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója fellépőként több hetet töltött Japánban, aki a helyszínről, az interneten keresztül megvalósult telefonvonalon mesélt nekünk tapasztalatairól és legmeghatározóbb élményeiről.

Több hazai templombelső kivételes szépségű képe őrzi Máger Ágnes, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett festőművész keze munkáját. Ináncs, Szendrő, vagy éppen Vatta község katolikus temploma mind az ő képeivel van díszítve. Hogyan készül fel egy ehhez hasonló feladatra Máger Ágnes? Milyen technikákat érdemes alkalmazni? És miért fontos tudni, hogy milyen korábbi ábrázolások őrzik például egy-egy szentünk vonásait, vagy éppen ruházatát? Erről is beszélgetett a művésszel Tóth Zsófia.
A beszélgetés második részét ezen a héten szerdán hallgathatják meg itt az Akvarellben.

Drakulától a Rákóczi-szabadságharcig. Az idei évben újabb különlegességek váltak hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Ritka” elnevezésű digitális gyűjteményében (regiritka.oszk.hu), melyek a röplap műfaján keresztül adnak mélyebb betekintést a kora újkori magyar történelem jeles eseményeibe, egyúttal pedig közelebb hozzák az érdeklődőkhöz a kor híres vagy éppen hírhedt történelmi figuráit. A külsőleg is jelentősen megújuló online gyűjteményről Varga Bernadettet, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának osztályvezetőjét Szentimrei Kristóf kérdezte.

Ismét kultúrtörténeti idegenvezetésre készül Kovács Olivér (képünkön) a Mátyás király Múzeum történésze, aki a sajtóban egyébként is sokat tesz a kutatások népszerűsítéséért. Korábban megírta a Kard regényét, amely nem pusztán hadtörténelem, hanem egy ötezer éven átívelő szellemi utazás volt. Hasonló formálódik most műhelyében: ezúttal a páncél a téma. A kérdező Nagy György András.

Mindenki csak úgy emlegeti, hogy „a SZTAKI”. Természetesen a hazai hardverfejlesztés történetét bemutató kiállítás itt kapott helyet, az ország legnagyobb informatikai kutatóintézetében, amely most hatvanéves. „A múltból a jövőbe” című tárlaton (ingyenesen megtekinthető tehát Budapesten, a Lágymányosi utca 11. szám alatt emailes időpontegyeztetés után), annak egyik összeállítója Manno Sándor villamosmérnök kalauzolta kollégánkat, Zsoldos Szilviát.

Következő szezonját – szeptember 6-án! – egy tavaly bemutatott saját darabbal kezdi majd a Budapesti operettszínház. A világ egyik legrégibb történetét újszerűen feldolgozó Hamupipőke egyik sajátossága, hogy Orbán János Dénes szövegíró és Pejtsik Péter zeneszerző gyakorlatilag új műfajt alkotott, ez pedig nem más, mint az „operettmusical.” Ungvári Judit felvételén - mely még a nevezetes premier előtt készült - Nevenincs király egyik alakítója, Magócs Ottó mondja el élményeit.

Tóth Tamás egyháztörténész, a püspöki kar korábbi titkára háromhetes lelkipásztori utazást tett Argentínában. Élményeiről augusztus 20-án, a Világ Egyház című műsorunkban számol be. Most csak 18. századi jezsuita redukciókban tett látogatásáról érdeklődött Szerdahelyi Csongor, amelyek történetét a nagysikerű Misszió című film is feldolgozta.

Valamikor a 14-15. században, Velencében megszületett egy sütemény, amely egy apró, tojásfehérjéből és darált mandulából készülő édesség volt. A neve akkoriban maccarone vagy maccherone volt. Később Franciaországban vált ismertté, és mára az egyik legjellegzetesebb francia cukrásztermék lett. Háfra Katalin, csokoládémester és macaronkészítővel a klasszikus és a különleges macaronok világába pillantunk be.

Műsorunkban folytatjuk a múlt kedden indult Budavári séták sorozatunkat, s ezúttal a Vár egyetlen eredeti állapotában megmaradt középkori műemlékéről, a Kapisztrán téren álló Mária Magdolna-toronyról szólunk Schmidt Péter történész-művészettörténésszel, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának munkatársával.

Kulturális magazinunk második témájában maradunk a műemlékeknél, de a Budai Várnegyedből Sopronbánfalvára invitáljuk a hallgatóinkat.
Kárpáti György soproni háziorvos hatvanadik születésnapjára egy több száz éves, lepusztult malomépületet kapott ajándékba, amely valamikor az őseié volt. Ma a malom újra működőképes és ugyanakkor ismert kulturális központ is.
Szerdahelyi Csongor riportja.

Kulturális palettánk harmadik témája pedig a Budai Várnegyed és Sopron után a Balaton, pontosabban Balatonföldvár, ahol a közeljövőben megújul a Kultkikötő szabadtéri színpada.
A részletekről Tóth Zsófia beszélgetését hallgathatják meg Szabó Tamással, a Kultkikötő operatív igazgatójával.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

„A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, s az egész megkelt tőle” (Mt 13,33) – ez az állandó mottója a Pécsi Egyházmegye augusztus 20-án újra megrendezésre kerülő KOVÁSZ egész napos rendezvényének, amire szeretettel hívja a gyermekeket, fiatalokat és időseket.
A programokról és a rendezvény múltjáról, jelenéről a Pécsi Egyházmegye részéről Orbók Emőke ügyvezetőt kérdezte telefonon Kovács Éva Rebecca.

Egy galéria, ahol a képek életre kelnek – sőt, éppen mi magunk tehetjük élővé őket! A 3D Galéria igazi művészeti paradicsom, amely a háromdimenziós alkotások széles választékát mutatja be, miközben felejthetetlen élményt nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Budapest XXII. kerületében, a Camponában megújult anyaggal várja az érdeklődőket az egyedülálló létesítmény, melynek tulajdonosát, Major-Bácskai Alexandrát kérte mikrofon elé Szentimrei Kristóf.
A 3D Galéria keddtől péntekig 12 és 19 óra között, míg hétvégén 10 és 19 óra között várja a látogatókat.

Félbevágott golflabdák, a gyümölcsérés folyamatát megtestesítő installáció, és egy soha nem létezett, mégis kultikus személy emléktáblája – többek között eme érdekességekkel várja látogatóit a Kiscelli Múzeum állandó kiállítása Műtárgyak a szabadban címmel.
A Budapesti Történeti Múzeum tagintézménye saját udvarán mutatja be gyűjteményeinek egy olyan specifikus szegmensét, melyek méretüknél fogva nem tudtak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős. Köblös Péterrel, a múzeum munkatársával Szentimrei Kristóf járta végig a sokszínű szabadtéri kiállítást.
Aki szeretne egy kis ízelítőt kapni a számtalan érdekességgel tarkított látnivalókból, az végigmehet a múzeum honlapján található virtuális sétán, melyet a Digitális Képműhely készített.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép forrása: Pécsi Egyházmegye (KOVÁSZ fesztivál)

Ismét figyelmükbe ajánljuk a Pannonhalmi Főapátság fesztiválját, az augusztus 2. felében zajló Arcus Temporumot, majd beszámolót hallhatnak az Oszakai Világkiállításról, végül a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának legújabb időszaki kiállításáról lesz szó, mely Giacomo Marastoni festő munkásságát tárja elénk.

Gárdonyi Géza Emlékház. Barangolás Gárdonyban.
„A múltból a jövőbe" Kiállítás a műszaki kutatásról és fejlesztésről.
Ináncs, Szendrő, Vatta. Templombelsők festőművésze, Máger Ágnes.
Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Gárdonyi Géza Emlékház. Barangolás Gárdonyban.
„A múltból a jövőbe" Kiállítás a műszaki kutatásról és fejlesztésről.
Ináncs, Szendrő, Vatta. Templombelsők festőművésze, Máger Ágnes.
Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Vizsgálatok szerint, akik meséken nőttek föl gyermekkoruktól, boldogabb, harmonikusabb felnőttek lesznek, mint társaik. Harcsa Borbála gyermekkönyv-szakértő is ezt az álláspontot erősíti, aki ennek jegyében egy magyar mesekönyvet, valamint egy norvég ifjúsági regényt is a hallgatók figyelmébe ajánl. Tráser László összeállítása.

Sáfrán Judit az ifjúsági fantasy irodalom jeles képviselője hazánkban, aki már tinédzserkorában megálmodta két kötetes regényének alapötletét. Az Örökölt királyság című duológia egy fiatal amnéziás lány történetét meséli el, aki barátaival együtt egy másik világba utazik, hogy felkutassa saját elfeledett múltját. „Az írisz emlékei” és „Az írisz áldozata” című kötetekről, valamint a fantasy regények iránti szeretetéről a szerzőt Szentimrei Kristóf kérdezte.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben kulturális fesztivált, színházi előadást, időszaki kiállítást, tematikus sétákat, valamint egy koncerttel egybekötött családi programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.

Vizsgálatok szerint, akik meséken nőttek föl gyermekkoruktól, boldogabb, harmonikusabb felnőttek lesznek, mint társaik. Harcsa Borbála gyermekkönyv-szakértő is ezt az álláspontot erősíti, aki ennek jegyében egy magyar mesekönyvet, valamint egy norvég ifjúsági regényt is a hallgatók figyelmébe ajánl. Tráser László összeállítása.

Sáfrán Judit az ifjúsági fantasy irodalom jeles képviselője hazánkban, aki már tinédzserkorában megálmodta két kötetes regényének alapötletét. Az Örökölt királyság című duológia egy fiatal amnéziás lány történetét meséli el, aki barátaival együtt egy másik világba utazik, hogy felkutassa saját elfeledett múltját. „Az írisz emlékei” és „Az írisz áldozata” című kötetekről, valamint a fantasy regények iránti szeretetéről a szerzőt Szentimrei Kristóf kérdezte.

Műsorunk zárásaként Kultúrmorzsa rovatunkat hallhatják, melyben kulturális fesztivált, színházi előadást, időszaki kiállítást, tematikus sétákat, valamint egy koncerttel egybekötött családi programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.