Természeti katasztrófák - ez a világ rendje, vagy már nincs visszaút?
Szerkesztő: Gadácsi János

A Magyar feltalálók napja egy, Hazánkban 2009-óta, a világ más országainak példájára megrendezett ünnepnap, amelyet június 13-án tartanak. A választás azért esett erre a napra, mert az első Budapesten született magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941. június 13-án jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. 2010. június 13-án ünnepelték másodszor, amely nap egybeesett annak 70. évfordulójával, hogy az 1937-ben kitüntetett Szent-Györgyi professzornak a díjjal járó rendkívüli értékű Nobel-érme 1940-ben épp június 13-án került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába. Vendégünk a stúdióban Papp Eszter fizikus, az idén zajló "Tudomány éve" egyik nagykövete és Képes Gábor múzeológus, író.

Az Olaszországban megrendezett European Girls’ Olympiad in Informatics 2026 versenyen, azaz a Lányok Európai Informatikai Olimpiáján a négy magyar versenyző két arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. A diákolimpikon lányokat a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az ELTE Informatikai Kara együttműködésben készítette fel a világversenyre. A mostani eredmények mögött sok hónap felkészülése és kitartó munka áll, ezért külön öröm, hogy a csapat minden tagja éremmel térhet haza” – mondta Erdősné Dr. Németh Ágnes, a magyar csapat vezetője. A képen a magyar delegáció látható, balról jobbra: Erdősné Dr. Németh Ágnes, Horváth Dóra, Varga Vivien, Szabó M. Katalin, Szekeres Linda és Dr. Horváth Gyula. (fotó: Vincze Dorottya)

A legtöbb szülő vágyai között szerepel, hogy gyermeke sportoljon. Van aki akár az olimpián is szívesen látná a csemetéjét, ám sokan azért viszik el a klubokba "szemük fényét", hogy ha tehetséges, jusson el a csúcsig, de ha nem sikerül, az sem baj, csak legyen majd egészséges felnőtt. Mikor érdemes elkezdeni? Hogyan kell sportágat választani? Mi lehet az elvárás egy gyermektől a pályán? Mit keres bennük a "mester"? Hogy lehet összeegyeztetni ezt a tanulással? Mit kap a sporttól egy fiatal? Mindezekre a választ stúdiónk vendégétől, Marton Tibortól, a Budapest Jégkorong Akadémia edzőjétől, korábbi női szövetségi kapitánytól kaphatjuk meg.

Régóta folyik egyházi oktatás Pest belvárosában, hiszen a közterületet is ez után nevezték el, a Központi Szeminárium címe: Papnövelde utca 5-7. Az itt tanuló növendékek közül Tell Nándor és Kiss Gergő érkezik a stúdiónkba, hogy beszélgethessünk az iskolájukról, az útjukról, a világlátásukról és a hitükről.

Kigondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy hamarosan Eb-meccseket, "nagycsapatok" csoportmeccseit és nemzetközi kupadöntőket láthatunk a Puskás Arénában. 2020-ban az FC Bayern az európai Szupekupát hódította el a Sevilla ellen, 2023-ban a spanyol csapat visszatérhetett és az Európa Liga fináléjában győzte le az AS Romát, két hét múlva pedig a világ klubfutballjának csúcseseménye, a Bajnokok Ligája döntője várja az Arsenal és a Paris Saint-Germain csapatát Budapesten. Hogy jutottunk el ideáig és mit jelent ez a magyar labdarúgásnak? A kérdésekre Dénes Tamás Szepesi-díjas sportújságíró, sporttörténész válaszol.

Vendégünk a stúdióban Sztaniszláv András, a szervezet elnöke, stratégiai kommunikációs tanácsadó.Több, mint két évtizedes szakmai karrierjét szabadúszó újságíróként, szerkesztőként kezdte, majd szakértőként dolgozott kormányzati kommunikációs területen. 2005 óta foglalkozik PR kommunikációval, tanácsaival vállalati, kormányzati és non-profit szektorbeli ügyfeleket, startupokat, vállalatvezetőket és ügynökségeket támogatott. Többször élt és dolgozott az Egyesült Királyságban, 2018-ban elnyerte a PRO.PR GlobalAward díjat. Sztaniszláv András 2019 óta vezeti a Magyar PR Szövetséget.

Elsősorban Isten titkait fürkészte, a Megváltót állította példaként. De sokat jelentett számára a Haza is, különösen az emigráció évtizedeiben. Tűz Tamás Győrben született 1916-ban, ott is tanult és lépet egyházi pályára. A II. világháborúban a keleti fronton volt tábori lelkész és esett hadifogságba. 1947-ben térhetett haza. Versei ekkor az Új Emberben és a Vigiliában is megjelentek. Az '50-es években elhallgattatták, majd a forradalom után Kanadába emigrált. Aktív tagja lett az Észak-amerikai és a Nyugat-európai magyar irodalmi életnek. A '80-as évektől már itthoni irodalmi lapok is közölték a műveit.Tűz Tamás 75 évesen Hamiltonban hunyt el, hamvai Győrben nyugszanak. Vendégünk a stúdióban Vörös István József Attila-díjas költő, műfordító.

Duplaszolgálat. Tömören talán így lehet legkifejezőbben leírni Pallagi Andrea r. főhadnagy, református lelkész odafordulását. Az embereken segíteni akarás – és tudás – elsősorban alapbeállítottság, eredő lelkületből fakadó cselekvés, aminek ha létezik is ellentételezése, az magának az elvégzett munkának az eredménye. Ám mégis: a BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztályának főnyomozóját - kettőzött szerepvállalásáért - jutalomban és elismerésben részesítette dr. Terdik Tamás r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya. - olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. december 23-i világhálós bejegyzésében. Vendégünk a stúdióban Pallagi Andrea rendőr százados és református lelkész.

87 évvel ezelőtt, 1939. április 18-án született és 3 éve, március 30-én hunyt el az egyik legkiválóbb, fényes magyar és nemzetközi pályát befutó operatőrünk és rendezőnk, a Kossuth díjas Ragályi Elemér. Öt évtizedes működése során olyan filmek képi világa fűződik a nevéhez, mint a Régi idők focija, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Herkulesfürdői emlék, a Ripacsok, a Koncert, a Dögkeselyű, a Csók anyu, a Miniszter félrelép vagy az Apám beájulna. Rendezőként és operatőrként is jegyzi a Csudafilm című, 2005-ös filmet, amelyet saját ötletéből forgatott. Filmjei számos hazai és nemzetközi díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat, Emmy-díjat és ACE-díjat is. Alkotótársa volt többek között: Antonio Banderas, Salma Hayek, Scarlett Johansson, Max von Sydow, Catherine Zeta-Jones. Vendégünk a stúdióban Koltay Gábor rendező, aki dolgozott együtt Ragályi Elemérrel. (fotó: wikipédia)

1896-ban, az első újkori Olimpiai Játékokon Athénban Hazánk a 14 induló ország egyike volt. Az úszást április 11-én rendezték. A három versenyszám közül kettőben, 100 és 1200 méteren Hajós Alfréd diadalmaskodott, aki ezzel beírta a nevét a magyar és az egyetemes sport aranykönyvébe. A mindkét távon hatalmas fölénnyel győző honfitársunkat a korabeli görög sajtó ezért elnevezte "magyar delfinnek". Az eredményhirdetéskor -tévedésből- a rendezők az osztrák himnuszt kezdték el játszani, mire a jelen lévő magyarok ezt azonnal leintették és maguk énekelték el Kölcsey és Erkel Himnuszát. Az éremtáblázaton Magyarország -Ausztriát megelőzve- a 6. helyen végzett. Vendégünk a stúdióban Csurka Gergely szakíró, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke. (fotó: wikipédia)

A Magyar feltalálók napja egy, Hazánkban 2009-óta, a világ más országainak példájára megrendezett ünnepnap, amelyet június 13-án tartanak. A választás azért esett erre a napra, mert az első Budapesten született magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941. június 13-án jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. 2010. június 13-án ünnepelték másodszor, amely nap egybeesett annak 70. évfordulójával, hogy az 1937-ben kitüntetett Szent-Györgyi professzornak a díjjal járó rendkívüli értékű Nobel-érme 1940-ben épp június 13-án került a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárába. Vendégünk a stúdióban Papp Eszter fizikus, az idén zajló "Tudomány éve" egyik nagykövete és Képes Gábor múzeológus, író.