Negyed évszázada a Kalocsai Érsekség élén - dr. Bábel Balázs
Szerkesztő: Gadácsi János

A filmtörténet leggyakoribb témái közé tartozik Jézus életének bemutatása. Készült erről már némafilm is és azóta számtalan klasszikus, Zeffirelli, Pasolini, Scorsese vagy éppen Mel Gibson rendezésében. Láthattuk különböző műfajokban, így romantikus, naturalista, vagy éppen komikus felfogásban, sőt, még rockopera is készült a Megváltóról. Nagyszombaton ezekről az alkotásokról kérdezzük vendégünket, Réz András filmesztétát. (fénykép: wikipédia)

A Magyar Örökség és Európa Egyesület feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak. Az 1995-ben életre hívott Magyar Örökség Díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A civil intézmény a kitüntetéssel a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el, a díj a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Évente négyszer, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség, és a nyári és téli napforduló időpontjaihoz kötődve, a legközelebb eső szombaton adjuk át a díjakat. Mindig hetet. - áll a Magyar Örökség és Európa Egyesület honlapjának köszöntőjében. Vendégünk a stúdióban Böszörményi Gergely elnök, akit az idén harmincéves díjról kérdezünk. (fotó: Wikipédia)

A Magyar Élelmiszerkönyv (latinul: Codex Alimentarius Hungaricus) a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye. A Magyar Élelmiszerkönyv iránymutatást ad a gyártóknak és tájékoztatást a lakosságnak az elvárt, megbízható minőségű termékekről, azok összetételi jellemzőiről, tisztességes gyártási gyakorlatukról és az ellenőrzésük során alkalmazandó vizsgálati módszerekről. Vendégünk a stúdióban dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, az Élelmiszerkönyv Bizottság elnöke.

A Barlangok Hónapja keretében bepillantást nyerhetünk, hogy az egykori felfedezők hol jutottak be a barlangba, honnan közelítették meg, a látogatók számára ma már könnyedén járható, gyönyörű képződményeiről méltán népszerű Szemlő-hegyi-barlangot.
Az Felfedező túrán a csoport a túra végeztével nem a megszokott túraútvonalon, hanem az egykori felfedező bejáraton, az Örvény-folyosón hagyhatja el a barlangot, ahol kiérve a felszínre, gyönyörű panoráma, a kőpark tanösvény és játszótér várja a látogatókat.
- egy program a sok közül. Vendégünk Márkus Katalin, a Duna-Ipoly Nemzeti Park turisztikai barlangüzemeltetési vezetője.

Az ókori történelmi kulturális örökségünk, az 1260 km hosszú Csörsz-árok gondozásáról szól a tevékenységünk. Összeköt embereket gyerekektől idősekig, falvakat, városokat, tájakat, országokat. Összeköt múltat és jelent, összeköti a Földet az éggel. Munkánkba beletartozik a védelmi fokozat erősítésére vonatkozó törekvés, minden adatának térinformatikai rendszerbe való vonása, térképezése, közkinccsé tétele előadásokkal, plakát, makett és festmény kiállítással egybekötve, kirándulásokkal, ismeretterjesztő kiadványok készítésével. Ma még csak megbújik a tájban a jövő gazdasági potenciálja. Vendégünk a stúdióban Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna egyetemi docens, a Csörsz-árok Mente Egyesület elnöke.

Ma 114 éve született Alfonzó, polgári nevén Markos József. A világjáró kereskedő, autószerelő, artista, színész és komikus évtizedeken keresztül mulattatott minket felejthetetlen filmekben, darabokban, jelenetekben. Mondatai szállógékké váltak, Bagaméri a mai gyerekeknek is a kedvence. Vendégünk a stúdióban Alfonzó fia, Markos György, aki édesapja művészetének méltó örököse. (kép: wikipédia)

1985 óta ezen a napon számos országban az idegenvezetők saját honfitársaiknak mutatják be városukat ellenszolgáltatás nélkül, hogy azok a lakóhelyük érdekességeit jobban megismerjék. A Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége tagjai a szakmai törvények szerint dolgoznak, idegenvezetői vizsgával, érvényes igazolvánnyal rendelkeznek. A kirándulások, utazások sikere rajtuk is múlik. A váratlan helyzetben nekik kell megtalálniuk a megoldást. Vendégünk a stúdióban Kratofil Zita, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége elnöke és a szervezet alelnöke, Caesar Éva.

Idén ezekben a napokban, február 8. és 15. között tart a Házasság hete rendezvénysorozat. Angliából indult a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. Magyarország 2008-ban csatlakozott ehhez, amelyen négy földrész 21 országa vesz részt a saját programjával. A hazai eseményeket és híreket összegyűjtő és közreadó hazasaghete.hu oldal kiemeli: „A házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára, amelyben a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül." Vendégünk a stúdióban a Nágl-házaspár, Szilvia és Balázs, akik négy gyermeket nevelve élnek boldogságban.

Székesfehérváron már elkezdték. Fejér vármegye székvárosában már dolgozik az a Munkacsoport, amely a Közgyűlés felkérésére összefogja a Szent István Emlékévre történő felkészülést, szellemi és épített örökségünk ehhez kapcsolódó gyarapodását. Vendégünk a stúdióban Dr. Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 nonprofit kft ügyvezetője. A fénykép Székesfehérvár feltételezett, Árpád-kori rekonstruált látképét mutatja.

Kiváló testi és szellemi egészségnek örvend. Judik Zoltán hetente háromszor, de ha van elég partner, akkor négyszer teniszezik manapság, a 93. életévében is. Fiatalom válogatott kosárlabdázó volt. Főiskolai világbajnok, tagja az 1955-ben Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak, de a torna előtt sárgaságot kapott és kénytelen volt kihagyni a budapesti Eb-t. A római olimpián ott lehetett, majd szakmájában, építészként kezdett dolgozni. Rengeteg sportcsarnokot és pályát tervezett, hiszen "érti" a sport világát és igényeit. Néhány évtizede a senior teniszversenyek elmaradhatatlan szereplője itthon és külföldön. Boldog házasságban él feleségével, Zsuzsannával.Három gyermekük, 9 unokájuk és 15 dédunokájuk van. Igazi példakép. (fotó: Kenéz Pál)

1896-ban, az első újkori Olimpiai Játékokon Athénban Hazánk a 14 induló ország egyike volt. Az úszást április 11-én rendezték. A három versenyszám közül kettőben, 100 és 1200 méteren Hajós Alfréd diadalmaskodott, aki ezzel beírta a nevét a magyar és az egyetemes sport aranykönyvébe. A mindkét távon hatalmas fölénnyel győző honfitársunkat a korabeli görög sajtó ezért elnevezte "magyar delfinnek". Az eredményhirdetéskor -tévedésből- a rendezők az osztrák himnuszt kezdték el játszani, mire a jelen lévő magyarok ezt azonnal leintették és maguk énekelték el Kölcsey és Erkel Himnuszát. Az éremtáblázaton Magyarország -Ausztriát megelőzve- a 6. helyen végzett. Vendégünk a stúdióban Csurka Gergely szakíró, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke. (fotó: wikipédia)

1896-ban, az első újkori Olimpiai Játékokon Athénban Hazánk a 14 induló ország egyike volt. Az úszást április 11-én rendezték. A három versenyszám közül kettőben, 100 és 1200 méteren Hajós Alfréd diadalmaskodott, aki ezzel beírta a nevét a magyar és az egyetemes sport aranykönyvébe. A mindkét távon hatalmas fölénnyel győző honfitársunkat a korabeli görög sajtó ezért elnevezte "magyar delfinnek". Az eredményhirdetéskor -tévedésből- a rendezők az osztrák himnuszt kezdték el játszani, mire a jelen lévő magyarok ezt azonnal leintették és maguk énekelték el Kölcsey és Erkel Himnuszát. Az éremtáblázaton Magyarország -Ausztriát megelőzve- a 6. helyen végzett. Vendégünk a stúdióban Csurka Gergely szakíró, a Magyar Úszószövetség sajtófőnöke. (fotó: wikipédia)