Hidroplán az égen - Vízirepülő iskola Magyarországon
Szerkesztő: Gadácsi János

Róla mondják az előadásai után, hogy ha ilyen magyartanárunk lett volna, hamarabb szerettem volna meg az irodalmat. Vendégünk a stúdióban az az író, költő és közszereplő akivel senkinek semmi baja. Pedig igen aktív. Mai, szekértáborokra oszlott világunkban alig találni hasonló jelenséget. Lackfi Jánosra mindenki kíváncsi, mert őszinte és érdekes mondandója van kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezért is aggódott érte a fél ország tavaly Karácsony után, amikor súlyos állapotban került kórházba. De elhivatott orvosok és ápolók segítségével, meg persze a családja és a maga hite erejével meggyógyult, ezzel is erőt adva rengeteg embernek.(Fotó: Szepesvári Petra/Helikon Kiadó)

Egy hónapja szól ismét a hívekhez és a koncertek közönségéhez a 120 éves Szent István Bazilika felújított orgonája. Egy ilyen rekonstrukció hatalmas munka és szervezés, a végeredményre mindenki büszke lehet, aki csak részt vett benne. Közülük Virágh András Gábor, a Bazilika orgonaművésze és Süveges István, az orgonaépítő csapat vezetője lesz műsorunk vendége, tőlük tudhatjuk meg ennek a hatalmas vállakozásnak a kulisszatitkait. (fotó: Lovász Dénes)

Konrad Lorentz, Cousteau kapitány, Joy Adamson, Gerald Durell, David Attenborough vagy éppen Juhász Árpád és Csányi Vilmos. Ők azok, akik megismertették velünk a természet szépségeit de felhívták a figyelmünket a felelősségünkre is. Közéjük tartozott a néhány hete, 91 évesen elhunyt angol Jane Goodall is, akinek a neve a csimpánzokkal "nőtt" össze. Megalapította a nevét viselő nemzetközi intézetet, amely 2006-óta Magyarországon is működik. Vendégünk a stúdióban a korábbi alelnök Dominguez-Teknyős Zsuzsanna és a főtitkár, Kádár András. A fénykép 2018-ban készült a Jane Goodall Tanösvény átadásakor a II. kerületben, a Hármashatárhegyi vitorlázóreptéren. A csoportban láthatjuk Jane Godall-t, Dominuez-Teknyős Zsuzsannát és Kádár Andrást is.
Fotó: Jane Goodall Intézet Magyarország

Az angol Dom Ward két évtizede él Magyarországon. Mint oly' sok külföldi férfit, őt is a szerelem hozta Hazánkba. Hétköznaponként éli a "rendes" életét, a hétvégékre azonban igazi futball-rajongóvá válik. Ez persze egy brittől nem áll távol, ám ő az utóbbi néhány évben a magyar másodosztályban szereplő Budapest Honvéd fanatikusává lett. Olyan mélyen beszippantotta a kispesti szurkolói közeg, hogy az előző idényben a csapat minden mérkőzésén jelen volt, a Bozsik stadionban és vidéki városokban, falvakban is. Vajon mi vonzhat egy 'jóhoz szokott" angolt drukkert az NB II-be? Milyennek látja Dom Magyarországot ebből a szubkultúrából? A kérdésnek Novák János sportszociológus segítségével járunk utána.

A 2007-ben világbajnoki címet szerző Talmácsi Gábor volt az idén először megrendezett Magyar Nagydíj "arca". Egyetlen vb győztesünk a 2023-ban elkészült Balaton Park Circuit, azaz a magyar motoros pálya létrejöttében kulcsszerepet játszott. Amikor a hazai futam rajtja előtt a boxutcában feltűnt a Szent Koronával díszített sisakjában, majd tiszteletkört ment a legendás 125 ccm-es gépével, olyan ovációban tört ki a tízezres közönség, mintha őt intette volna le a kockás zászló. Gábor négyévesen kezdett az édesapja által épített minimotorján, majd a szinte lehetetlent teljesítve eljutott a csúcsra ebben a sportágban, amelyben szinte csak olasz, spanyol és amerikai pilóta szokott a dobogó tetejére állni. Hogy versenyzőként, vagy szervezőként könnyebb-e, azt is megkérdezzük vendégünktől. (fotó: Kenéz Pál)

Az Országgyűlés döntése alapján Magyarország 2025-2026-ot a „Magyar Tudomány Éveként” ünnepli, a Magyar Tudományos Akadémia és annak Könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Hazánk bár egy kis területű ország, a kreativitás és az intelligencia terén mégis képes határokon átnyúlni és nemzetközi szinten is elismerésre kivívni. A magyar elme ezért is világhírű, amit a számtalan magyar Nobel-díj, illetve a fiatalok körében zajló természettudományos versenyen elért kiváló eredmény is bizonyít. A Magyar Tudomány Éve kinyitja a laborok és tudományos műhelyek világát egy olyan programsorozattal, amely bemutatja a tudományok szerteágazó és izgalmas dimenzióit.Vendégünk a stúdióban Képes Gábor, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezető igazgatója, költő és sci-fi író. (fotó: Kis Kata Linda)

"Hetvenöt évvel ezelőtt, 1950-ben nyitották meg az utazóközönség előtt Budapest nemzetközi repülőterét, Magyarország kapuját. Az elmúlt hét és fél évtizedben utasok százmilliói és repülőgépek milliói fordultak meg a ferihegyi futópályákon és terminálépületekben, a légikikötőt több ízben is Európa legjobbjának választották az utasok véleménye alapján, légiáru szállításban betöltött régiós elosztóközpont szerepe pedig megszilárdult." - áll a bud.hu oladlon. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két terminálja szinte "város a város szélén", hiszen a nagyrészt a főváros XVIII. kerületéhez tartozó légikikötő üzemeltetésében szinte minden szakma részt vesz. A vendégünk a stúdióban Somogyi-Tóth Gábor, korábbi forgalmi igazgató és Darida Tamás egykori pilóta.(fotó: wikipédia)

A hivatalos tájékoztatás szerint: "A Solaris együttes nemzetközileg elismert zeneművészetéért vehette át a Magyar Örökség Díjat 2025. szeptember 27-én." A zenekart 45 éve, 1980-ban huszonéves fiatalok alapították, akik instrumentális progresszív rockzenét játszva gyorsan ismertek lettek. Nevüket a világhírű sci-fi regény után választották, ami tökéletesen illik a muzsikájukhoz. Az elmúlt évtizedekben többször megszűnt, ujjá- és átalakult Solaris -melynek zenészei alkották a Napoleon Boulevard és az Első Emelet tagságának gerincét is- elképesztő sikereket aratott Japánban, az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában is. A Solaris együttes történetéről műsorunkban Kollár Attila, Tereh István és a Magyar Örökség Díj laudátora, Böszörményi Gergely lemezkiadó, zenei producer beszél.

Október 6. előtt két nappal a szabadságharcra emlékezünk. A frissen felállt honvédseregbe rengeteg magyar huszár "haza szökött" az osztrákok által kjelölt külföldi állomáshelyéről. Elképeztő bátorság, szervezettség és sokszor szerencse is kellett ehhez. Közülük sokan nem érkeztek meg, de akiknek sikerült, már a későbbi vértanú tábornokok alatt harcolhattak a magyar szabadságért. Ezt, a dicsőséges korszakot Babucs Zoltán hadtörténész, hagyományőrző huszár segítségével idézzük fel.

Az évezredes, Szent István király idején alapított Kalocsai Érsekség Magyarország legősibb egyházi szervezeteinek egyike. Mai vezetője, - 91. a sorban - dr. Bábel Balázs érsek 1999-ben fogadta el a vatikáni kinevezést, bár ahogy visszaemlékezik, nem szövögetett akkoriban ilyen terveket. Azóta rendíthetetlen elszántsággal hirdeti a keresztény tanítást a családról, a hazáról és a hitről. A szentmiséken elmondott prédikációinak ereje van, a 2009-ben Csíksomlyón elhangzott gondolatai valóságos próféciáknak bizonyultak bő másfél évtizedes távlatból visszatekintve azokra. A 75 esztendős főpásztor ebben az esztendőben átvehette a Hit Pajzsa-díjat, amellyel a kommunizmus alatt helytálló papokat ismeri el az utókor.

Róla mondják az előadásai után, hogy ha ilyen magyartanárunk lett volna, hamarabb szerettem volna meg az irodalmat. Vendégünk a stúdióban az az író, költő és közszereplő akivel senkinek semmi baja. Pedig igen aktív. Mai, szekértáborokra oszlott világunkban alig találni hasonló jelenséget. Lackfi Jánosra mindenki kíváncsi, mert őszinte és érdekes mondandója van kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezért is aggódott érte a fél ország tavaly Karácsony után, amikor súlyos állapotban került kórházba. De elhivatott orvosok és ápolók segítségével, meg persze a családja és a maga hite erejével meggyógyult, ezzel is erőt adva rengeteg embernek.(Fotó: Szepesvári Petra/Helikon Kiadó)