Iránytű

A hit és a politika elválaszthatatlannak tűnt az elmúlt évezredek során. Számtalan vallásháborút vívott az emberiség a föld minden pontján, amelyeknek valójában aligha akadt valódi győztese. De vajon tényleg az isten tiszteletéről szóltak és szólnak egészen napjainkig ezek a konfliktusok? Vagy voltak, vannak ezeknek a harcoknak más mozgatórugóik is? Hogy áll ma a világban a kereszténység? Milyen szerepe és lehetősége van a pápának befolyásolni az eseményeket? Mi az eredménye és visszhangja a Szentatya magyarországi látogatásának? Van-e a XXI. században olyan világhatalom, amelyet keresztény elvek (is) vezetnek? Ezekre az izgalmas kérdésekre várunk választ Újházi Lóránd atyától, a hittudomány, a kánonjog és a hadtudomány egyetemi tanárától.

Ha szirénázó motorosokat látunk az utakon, mindjárt rendőröknek hisszük őket, pedig ez közel sem biztos. Az utóbbi években olyan önkéntesekkel is találkozhatunk, akik életmentő vért szállítanak száguldó "vasparipáikon". Két keréken ugyanis sokkal gyorsabban lehet haladni, mint kocsival. Igaz ez a nagyvárosi dugókban és az autópályákon egyaránt. Műsorunk vendége Pribil Sándor, a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Vérlovagok alapítója, illetve Sárvári Zsolt, vezetéstechnikai instruktor, a Vérlovagok Közép-magyarországi régiójának vezetője. Lesz, miről mesélniük...

1956. október 23-án, a Magyar Rádió épületénél több tucat gyilkos golyó talált célba. A házban rejtőző ávósok tüzet nyitottak azokra a békés tüntetőkre, akik be akarták olvastatni a nemzet kiáltványát. Hogy végül a vérfürdőnek nem lett több ezer ártatlan áldozata, az azoknak, a piliscsabai laktanyából kivezényelt katonáknak köszönhető, akiknek parancsnoka Solymosi János alezredes volt. A később elítélt, majd a város díszpolgárává avatott katonatiszt a parancs ellenére sem támadta meg a civileket. e helyett a rájuk lövő ÁVH-sokat verte ki a Rádióból. Ezzel Piliscsaba a kezdetektől "részt vett" a forradalomban és a szabadságharcban, a helyiek közül többen is csatlakoztak a felkelőkhöz, amiért aztán nem kerülhették el a megtorlást sem. Műsorunkban felidézzük a 65 évvel ezelőtt történteket.

Egy hónapja ért véget az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten. Szeptember első hetében a kereszténység szíve Budapesten dobogott, hiszen a magyar fővárosban járt a Szentatya, a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak vezetői, hívek a világ minden részéről. A szervezés évekig tartott, amelyet a covid19 világjárvány is megtoldott egy esztendővel. De megérte a rengeteg munka. A magyar katolikus egyház, a magyar állam és Budapest vezetésének együttműködése csodálatos eseményt hozott létre. Olyat, ami méltó az előző, az 1938-as budapesti kongresszushoz. Az életre szóló élményekről Zsuffa Tünde sajtófőnök és Martos Balázs Levente, a Központi Papnevelő Intézet rektora, Ferenc pápa budapesti tolmácsa beszél műsorunkban.

A nyíltvízi úszás az olimpiai sportágak egyik "legembertpróbálóbb" száma. A versenyzőknek 10 kilométert kellett megtenniük a tengerben, amely 30 celsius fok fölé melegedett. Ezért a rajt hajnalban volt, de így is "forrt" a víz. A hőség mellett a sportolóknak meg kellett küzdeniük a hullámokkal, a sós vízzel és persze egymással is, amit szó szerint is kell érteni. Risztov Éva londoni olimpiai bajnoki címe óta már várjuk a jó eredményeket hosszútáv-úszóinktól, akik nem is okoznak csalódást. Tokióban az Eb ezüst- és bronzérmes, szegedi Olasz Anna 4. lett, a világbajnok, veszprémi Rasovszky Kristóf pedig a 2. helyen végzett. A két fiatal úszó eddigi pályájáról és az olimpiáról mesél.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény ember számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Dolhai Attila énekes és Pindroch Csaba színész lesz a vendégünk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény ember számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Böjte Csaba ferences szerzetes és Szikora Róbert zenész lesz a vendégünk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény ember számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten a csángó énekes-képzőművész Petrás Mária és a székely zenész, Baricz Gergely lesz a vendégünk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény ember számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Szalóki Ági énekesnő és Ürge-Vorsatz Diána tudós lesz a vendégünk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Kubik Anna színésznő és Sena Dagadu énekesnő lesz a vendégünk.

Velence hírnevével nem sok város vetekedhet a világon. Az idén 1600 éve alapított tengeri köztársaság egyedülálló utat járt be az elmúlt bő másfél évezredében. A Mediterráneum egyik félreeső zugából nagyhatalom lett. Kereskedői bejárták az ismert területeket, hatalmas flottáját a kor első gépesített hajógyárában, az Arsenale-ban építették. A dózsék ravasz politikával a XVIII. század végéig mindenkivel szemben érvényesíteni tudták a város érdekeit. A megszerzett gazdagság pedig a művészetek fellegvárává is tette Velencét. A lagúnák városának festői, építészeti, zeneszerzői, szobrászai örök értékeket alkottak, amelyek ma is vonzzák a turistákat. Műsorunkban Velencét Boros Géza művészettörténész és Csorba László egyetemi tanár mutatja be.

Velence hírnevével nem sok város vetekedhet a világon. Az idén 1600 éve alapított tengeri köztársaság egyedülálló utat járt be az elmúlt bő másfél évezredében. A Mediterráneum egyik félreeső zugából nagyhatalom lett. Kereskedői bejárták az ismert területeket, hatalmas flottáját a kor első gépesített hajógyárában, az Arsenale-ban építették. A dózsék ravasz politikával a XVIII. század végéig mindenkivel szemben érvényesíteni tudták a város érdekeit. A megszerzett gazdagság pedig a művészetek fellegvárává is tette Velencét. A lagúnák városának festői, építészeti, zeneszerzői, szobrászai örök értékeket alkottak, amelyek ma is vonzzák a turistákat. Műsorunkban Velencét Boros Géza művészettörténész és Csorba László egyetemi tanár mutatja be.