Iránytű

Edényekből virágtartó? Csipkékből ágytakaró? Mosógép-motorból fűnyíró? Kancsóból fakanál tartó? Otthon lapulnak ilyenek? Takarékos módi címmel nyílt kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrumban, amelynek középpontjában a takarékos szemlélet áll. A legtöbb háztartásban ma is előfordulnak örökölt, sosem használt vagy feleslegessé vált holmik, melyeket tulajdonosaik újra használatba vesznek. A június óta látogatható tárlathoz a szentendrei Ferenczy Múzeum a közönség segítségével is gyűjtött olyan tárgyakat, vagy azok fényképét, melyek nem használt tárgyak, emlékek, anyagok felhasználásával készültek, vagy egyszerűen csak más funkcióba helyezve élnek tovább. Vendégünk a stúdióban Sz. Tóth Judit kurátor.

Tehetsége, hazaszeretete és életpályája Petőfit idézi. Talán, ha neki is megadatott volna legalább az a huszonhat esztendő... De Vasvári Pál, író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, márciusi ifjú és honvéd őrnagy 23 évesen adta életét a Hazáért az erdélyi harcokban. Szűkebb pátriájában, Szabolcsban pontosan tudják, ki is volt ő, hiszen szülőfaluja, Tiszabüd, később miatta vette fel a Tiszavasvári nevet. Ennek előzménye, hogy hősünket eredetileg Fejérként anyakönyvezték, de Nyírvasváriba költözve Vasvárira változtatott. Ez a "regényesség" aztán végig kísérte Vasvári Pál sorsát, aki szegény házitanítóból, a Károlyiak támogatásával jutott el Pestre, a márciusi ifjak közé, majd fájóan fiatalon áldozta életét a szabadságharcban.

Széchenyi István kora pénzügyi állapotait bírálta a Hitel című művében. A márciusi ifjak 12 pontja között szerepelt: 9. Nemzeti Bank. Végül Trianon után, 1924. június 24-én alakulhatott meg a Magyar Nemzeti Bank. Az intézmény honlapján így ír az évfordulón Matolcsy György elnök: "Száz év alatt hatalmas szakmai tapasztalat gyűlt össze, amit az MNB jelenlegi vezetése az ország javára fordít. Ahogy az MNB első tíz éve megalapozta az azt követő évtizedet, úgy az utolsó, mögöttünk álló évtized is a jegybankkal válhatott sikeressé. A Magyar Nemzeti Bank száz esztendeje a helytállás évszázada, a nemzet szolgálata és a töretlen munka Magyarország gyarapodásáért." Vendégünk a stúdióban Révész Emese, a Pénzmúzeum múzeumpedagógusa.

“Három a magyar igazság, egy a ráadás” - a következő földkerülésem alkalmával nemcsak magyar, de világrekord elérésére teszek kísérletet. Egyedül, kikötés nélkül, nyugati irányban tervezem a Föld körbe vitorlázását. A szakértők ezt az útvonalat nevezik a rossz útnak, mert az ilyen irányban hajózónak az uralkodó szelekkel, áramlatokkal, hullámokkal kell szembe haladnia. Erre eddig csak 8 vitorlázó volt képes, de senkinek sem sikerült 50 lábnál kisebb vitorlással. Indulásomat 2026 szeptember 4-re ütemezem, a következő Golden Globe verseny rajtjára, hogy majd velük ellentétes irányba haladva a különböző irányú földkerülések összehasonlítására lehetőség nyíljon.
- írja Kopár István vitorlázó, aki túl a 70. évén sem pihen és újra neki vág a világtengereknek.

Egy puritán, néhány négyzetméteres helyiség a hatalmas hegyek között, az Észak-Indiai Zanglában. Hosszú kutatómunka eredményeként Kőrösi Csoma Sándor itt írta meg az 1820-as években a tibeti-angol szótárt. Ez kora világszenzációja volt. A szobát a nagy utód, Baktay Ervin azonosította egy évszázaddal később és ő maga véste fel a bejárat fölé a "Csoma's room" feliratot. Az "újra felfedező" stúdiónk vendége, Irimiás Balázs építész volt, aki feleségével 2007-ben kerékpározott arrafelé és megígérte a helyieknek, hogy visszatér a honfitársaival, akikkel helyreállítja az omladozó épületet és kialakítja az állandó kapcsolatot Zangla és Magyarország között. Ezt a munkát azóta is a Csoma Szobája Alapítvány szervezi adományokból, önkétesek segítségével.

Ha még velünk lenne, lelkesen nézné labdarúgóinkat, akik a mai napon elkezdik szereplésüket az Európa-bajnokságon. Nagyon várta már, hogy az utódok is örömöt okozzanak a nemzetnek, ahogy ők tették. Grosics Gyula, az Aranycsapat, és kora legjobb klubcsapata, a Honvéd kapusa több volt, mint egy olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó. Az egykor papnak készülő fiú a futballpályán teljesítette be küldetését. Tehetségével, sikereivel, hazaszeretetével, lelkiismeretével örök példa minden ember előtt. Az '50-es évek diktatúrája őt sem kímélte, vád és ítélet nélkül tarották fogva, majd eltiltották. A tartását azonban nem sikerült megtörni, 2014-ig, 88 éves koráig Istenbe vetett hittel élt. Grosics Gyulára a 80. születésnapján készült beszélgetéssel emlékezünk.

A héten emlékezünk az országcsonkításra. Trianon mindent tönkre tett, így a századforduló feltörekvő magyar sportéletét is. Elszakított nagyvárosaink klubjaiban virágzó szakmai munka folyt.1920 után a magyar sportolók az utódállamok színeiben is kiválóan szerepeltek, Például Románia labdarúgását nagyrészt honfitársaink teremtették meg. Voltak, akik szülőföldjüket elhagyva, vagy az Anyaországon, esetleg a nagyvilág más országában jutottak a csúcsra. Napjainkban a csíkszeredai Sport Club hokisai, a sepsiszentgyörgyi OSK labdarúgói és női kosarasai, a dunaszerdahelyi DAC vagy a topolyai TSC focistái okoznak örömöt a helyi magyar szurkolóknak, ad okot a "Nélküled" dallamai eléneklésére.

Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető, író, antikvárius, egykori ferences szerzetes. Amikor ő beszél a muzsikáról, akkor azokat a dallamokat is befogadjuk, amelyeket egyébként talán nehezebben "emésztenénk meg". A klasszikusok pedig még magasabbra szárnyalnak az ő bevezetőjével. A szerzőkre nem mint a panteonban feszítő márványszobrokra tekint, hanem valódi emberekként ismeri az életüket. Így aztán pontosan el tudja mondani, hogy mi vette körül őket akkor, amikor az adott melódiát komponálták. Műsorvezetőként közvetítette az Új évi koncertet Bécsbő, az Ünnepi Játékokat Bayreuth-ból és számtalan hangversenyt magyarul és idegen nyelveken. Előadásaira tolonganak az emberek, mert sajátságos humorával, sokszor önmagába is bele-belecsípve népszerűsíti a zenét.

Rádiónk alapításának 20. évfordulóján felvetődik bennünk a kérdés: Mi a feladata az egyházi médiának? Milyen eszközökkel lehet és érdemes megjeleníteni a keresztény szellemiséget? Mi várható el egy, nevében is katolikus rádiótól? A választ a közéletben gyakran szereplő Martos Levente Balázs Esztergom-Budapesti segédpüspöktől, a Központi Papnevelő Intézet rektorától várjuk, aki korábban többször járt már nálunk a stúdióban püspökké szentelése előtt és azóta is. Talán nem túlzás azt állítani róla, hogy a katolikus egyház egyik "arca", akit az ünnepek idején sokszor kérdeznek különböző médiumok a "nagy dolgokról". Mi most arra is kíváncsiak leszünk, hogy a szemináriumban hogyan készítik fel a leendő lelkipásztorokat a modern kommunikáció kihívásaira.

A Magyar Nemzeti Helynévtárat olyan adatbázisként alakítottuk ki, amely a magyar nyelv egész helynévállományának befogadására és kezelésére alkalmas. A program sajátossága az országhatárokon átívelő jellege, ami azzal van összefüggésben, hogy a helynévrendszerek nem igazodnak olyan mesterséges határvonalakhoz, mint az ország- és államhatárok, hanem sokkal inkább nyelvi-kulturális jelenségként nyelvhatárokhoz kötődnek. A helynévkincs együttes kezelését nemcsak a történelmi körülmények és gyökerek indokolják, hanem mai nyelvpolitikai természetű feladatok is: ezekhez igazodva úgy gondoljuk, hogy a magyar helynévkincs közzététele csakis a Kárpát-medence egészére vonatkozóan valósulhat meg. - áll a program honlapján. Vendégünk dr. Bárth M. János nyelvész.

Turkey helyett már Turkye. Czech Republik helyett már Czechia. Grúzia helyett már Georgia. Csak néhány olyan ország, amely a közelmúltban változtatta meg a nevét, s ha visszatekintünk néhány évtizedet, még sokkal többet is találhatunk. Nem titkoltan India, Új-Zéland és Hollandia is hamarosan bejelentést tehet. Mi állhat ezek mögött? Hogyan, miként és mennyi idő alatt történik meg egy ilyen fontos esemény? Hogy fogadja a világ? Kit, mire kötelez mindez? Egyáltalán, miért van ezekre szükség? A válaszokat vendégeinkkel, Mikesy Gábor földrajzinév-szakértővel és Szűcs Tamás külpolitikai szakértővel, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédjével keressük műsorunkban.

Turkey helyett már Turkye. Czech Republik helyett már Czechia. Grúzia helyett már Georgia. Csak néhány olyan ország, amely a közelmúltban változtatta meg a nevét, s ha visszatekintünk néhány évtizedet, még sokkal többet is találhatunk. Nem titkoltan India, Új-Zéland és Hollandia is hamarosan bejelentést tehet. Mi állhat ezek mögött? Hogyan, miként és mennyi idő alatt történik meg egy ilyen fontos esemény? Hogy fogadja a világ? Kit, mire kötelez mindez? Egyáltalán, miért van ezekre szükség? A válaszokat vendégeinkkel, Mikesy Gábor földrajzinév-szakértővel és Szűcs Tamás külpolitikai szakértővel, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédjével keressük műsorunkban.