Iránytű

A labdarúgás azért népszerű, mert összeköti az embereket. A játékos és a szurkoló is szenvedélyes, lehet profi, amatőr, milliomos vagy munkanélküli. A lényeg ugyanaz, a legnagyobb stadionban és a "világvégi" hepehupás pályán is: a góllövés, a győzelem mámora. Vendégünk, Fekete István egyedi helyeken fényképezi a futballt. Az Északi Sarkkörön túl„ a sziklára épült Gibraltáron, a sajátságos brit világban, a politikai és gazdasági csapások súlytotta Közép- és Kelet-Európában valamint a Balkánon. Az ő hősei nem labdaművészek, hanem a periférián létező foci szereplői. Ahogy nyilatkozta: "A hétköznapi emberek közegében mozgok, mindig olyan helyre megyek, ahol közel lehet kerülni hozzájuk. Ezek az ő történeteik. És kicsit az enyémek is.”

Augusztus 14-én, a dél-angliai Plymouth kikötőjéből útnak indult az Oosterschelde három árbócos vitorláshajó. A felújított szkúner 2025 júliusáig végig járja Charles Darwin majd' kétszáz évvel ezelőtti expedíciója útvonalának nagy részét. Az akkor 23 éves kutató Földet megkerülő expedíciója összesen öt évig tartott. "A Darwin200 projektben a világ minden tájáról mintegy 200 tudós és természetvédő vesz részt. A zömmel a 18-25 éves korosztályba tartozó fiatalok útja a "reményről, a jövőről és a világ megváltoztatásáról szól" - mondta a szervező brit geográfus, Stewart McPherson. Mit látott Darwin, s mivel találkoznak a mai utódai? A kérdésre műsorunkban Korsós Zoltán zoológus, egyetemi docens, a Magyar Természettudományi Múzeum korábbi főigazgatója keresi a választ.

Negyven esztendeje, 1983 augusztus 18-án indult hódító útjára az István, a király. A rockopera királydombi bemutatója óta a Kárpát-medence szinte minden pontjára eljutott, még az Operaház is feldolgozta. Nincs olyan "kultúrát fogyasztó" magyar korosztály, amely ne ismerné, ne rajongana érte. A mű már régóta a saját útját járja. István és Koppány évezredes története lázban tartja az embereket, mindig lehet újra értelmezni. Kezdetben "István vagy Koppány?" volt a kérdés. Mára talán ez megoldódott és megszületett a válasz: István és Koppány. Mert az elmúlt évtizedek alatt ez a darab mindig össze tudta hozni a nemzetet ideológiai vitáktól függetlenül. Beszélgetőtársuk Koltay Gábor rendező, Andor Tamás operatőr és a legújabb nemzedék képviseletében Baricz Gergő énekes.

A moderkori Magyarországgal nagyjából egykorú az egyesített főváros. A korábbi hatalmi központokhoz (Esztergom, Székesfehérvár) közel, végül Buda lett a középkori Magyar Királyság székhelye. A török hódoltság alatt Pozsony is koronázóvárossá lépett elő. A történelem végül lehetővé tette, hogy másfél évszázada, a Duna két partján akkor már állandó híddal összekötött három település, Buda, Óbuda és Pest egyesülésével megalakuljon Budapest. Ezt az eseményt ünnepeljük ebben az esztendőben. Stúdiónk vendégévevel, Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakmérnökkel felidézzük a kort. Hogy és miért jöhetett létre Budapest, az Európai Unio 9. legnagyobb városa, amelynek legszebb részeit az UNESCO a világörökség részévényilvánította.

Az osztrák főváros legendás újságját, a Wiener Zeitungot 1703. augusztusa óta nyomtatták ki, rendszerint hetente öt alkalommal. Ezzel a világ legrégebben működő, papíron kézbe vehető orgánuma, volt. A print kiadást ugyanis idén júliusban lapozgathatták utoljára az olvasók, mivel 320 esztendő után megszűnt ez a formátuma, de megmaradt a világhálós felülete. Ezzel véget ért egy korszak, de vajon csak Bécsben, vagy máshol kitarthatnak a hagyományos újságok? Kell-e, lehet-e továbbra is a régi úton is járni, vagy ennek már semmi értelme. Sajtó, könyv, ügyintézés, levelezés, okmányok, szerződések, térképek, bélyegek, dokumentumok. Mi lesz a sorsuk? Erről kérdezzük Ch. Gáll András újságírót és Katona Csaba történészt, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársát.

Az 50 esztendős Fábry Kornél atyát június 27-én Ferenc pápa guardialfierai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Püspökké szentelését, szeptember 2-án élő adásában közvetíti a Magyar Katolikus Rádió. A legismertebb papok egyike, aki személyiségével, közvetlenségével, remek történeteivel igazán jó hírét viszi a katolikus hitnek. 2000-ben szentelték pappá. Budapesten, Párizsban és Rómában is tanult. Szolgálatát Kaposváron kezdte. Ő volt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára, jelenleg az Országos Lelkipásztori Intézetet vezeti. Sportol, zenél, barátkozik és ahogy mondja: "Hobbim a hivatásom, melyet harminc éve kaptam a Jóistentől."

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021. október 28-án jelentette be az űrhajós kiválasztási eljárás megindítását és egyben a program hivatalos elnevezését is, mely a HUNOR (Hungarian to Orbit) nevet viseli. Az űrhajós ambíciókkal rendelkező érdeklődők 2022. január 31-ig adhatták le jelentkezésüket. A kiírásra több mint 240 pályázat érkezett. Közűlük négyen -egy orvos és három mérnök- kerültek az "utolsó körbe", azaz egyikük lesz a következő magyar űrhajós, aki 2024 végén vagy 2025 elején harmincnapos kutatási misszión vehet részt a Nemzetközi Űrállomáson. Vendégünk a stúdióban Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

A másfél éve tartó ukrajnai háború a térségben élők szenvedései mellett jelentősen megváltoztatta a világ sportéletét is. A 2022-es Pekingi Téli Olimpia volt az utolsó "békebeli" esemény, azóta sorra zajlanak a világversenyek, amelyeken nem vehetnek részt az orosz és a fehérorosz sportolók. Lezajlott például két jégkorong-világbajnokság is nélkülük, jóval könnyebb dolga volt így Finnországnak és Kanadának. A nyugati világ vezetői a két ország teljes elszigetelése mellett állnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban szeretne -eredeti alapelvének megfelelően- a politiától függelten versenyeket rendezni 2024-ben, Párizsban. Sikerülhet-e ez, hiszen már zajlanak a csonka kvalifikációs versenyek. Vendégünk a stúdióban Szabó László sportdipéomata,a Magyar Paralimpiai Bizotság elnöke.

Pásztor Béla 1938-ban, a Felvidéken, Ipolybalogon született. 1946-ban a deportálások miatt Magyarországra menekült családjával, Erdővárosba költözött. 1960-ban megnősült, három gyermeke született. Az általános iskolát Erdővároson, a középiskolát Ráckevén végezte. Dolgozott szerszámkészítőként, üzemdiszpécserként és a veresegyházi művelődési ház igazgatójaként is. 1965. szeptember 1-én megválasztották Veresegyház tanácselnökének, pedig soha nem volt az állampárt tagja, mégis ezt a tisztséget 1990. október 12-ig betöltötte, amikor is csak a titulusának a megnevezése változott meg, mert a város polgármesterévé választották. Hétszer újraválasztották. 2023. február 17-én bejelentette, hogy február 28-án leköszön a polgármesterségről.Polgármesterségének ideje rekordnak számít Magyarországon, mert ilyen hosszú ideig még senki nem vezetett egy települést az országban (1965–2023).

Erősítsük meg a magyarság összetartozását, ünnepeljünk 2023. június 2-án is! Így szól Szarka Tamás Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző kezdeményezése, idén már 5. alkalommal. Tavaly június 4-én, a világon több mint százezren énekelték egyszerre a zenész Kézfogás című dalát. Ez a közös éneklés folytatódik ebben az esztendőben, amihez már tánccal is lehet csatlakozni. Szarka Tamás a legnagyobb összmagyar kulturális eseményt szeretné létrehozni, ezért újra közös éneklésre és táncolásra is hívja a világ magyarságát. Elkészült a Kézfogás című dal „táncos“ verziója, melynek kisfilmjén a Magyar Állami Népiegyüttes szerepel.