Iránytű

A Pest megyei Péteri község legfontosabb napja október 23. Természetesen a helyiek nagyra tartják március 15-ét és augusztus 20-át is, de nemzeti ünnepeink közül a XX. század magyar forradalma áll legközelebb a szívükhöz, mert a „közülük való” Földváry-Bóér Elemér 26 évesen az életét áldozta a Hazáért. A család egykori kúriája -ami ma a falu művelődési háza- a Kistarcsát és Recsket is megjárt költő nevét viseli. A fiatalok évente elszavalják a Rádiónál elesett szabadságharcos verseit az emlékműve előtt, a történelem órákon Péteri hősének életét megismerve közelebb jobban megismerik a diákok múltunk szomorú és dicsőséges korszakait.

Segítsük együtt a székelyeket, a baszkokat, a katalánokat, segítsük együtt Európa őshonos nemzeti kisebbségeit! Segítsük együtt megmaradásukat! Segítsük együtt, hogy ezek a régiók európai uniós kohéziós pénzekhez juthassanak közvetlenül a brüsszeli kasszából! Nélküled nem sikerülhet. Aláírásoddal a megmaradásukért küzdő nemzeti kisebbségeket segíted. És természetesen az összes határon túli magyar nemzeti régiót is, mint például a Székelyföldet, a Csallóközt vagy a Partiumot. Ezek a régiók hosszú évtizedek óta fejlesztési gondokkal küzdenek. Kormányaik nem támogatják eléggé fejlődésüket, nem segítik megmaradásukat. Segíts aláírásoddal, hogy Brüsszel is segíthessen! Európa nemzeti régiói számítanak rád. Nélküled nem sikerülhet. – Ez áll az irdala.hu mozgalom felhívásában, amelyet az összes magyar parlamenti párt támogat. vendégünk Pesty László, a mozgalom kommunikációs vezetője.

„A mese korhatár nélküli. Ha gyerekként találkozunk vele egész életünket végig kíséri. Olyan ez mint a népdal, mára már számtalan zenei irányzat alakult ki belőle. A meséből pedig megszületett a dráma a színház és a költészet. És megtörténik a nagy varázslat, mert a mesében mindig a jóké, a bátraké a szerencse, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését. Szerintem mindannyian erre vágyunk.” - tartja Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapítója. A pedagógus végzettségű zenész évtizedek óta énekel és muzsikál gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Legújabb műsora, a Tücsöklakodalom. Az 1995-ös, "Bennünk van a kutyavér" című gyerekalbumát az illetékes minisztérium iskolai segédeszközzé nyilvánította.

A Kékszalag "leánysága"

A balatoni vitorlástársadalom jól ismeri, mitöbb, már elismeri a Szent Ágota "mannschaftját". Azt a hajót ugyanis kizárólag nők irányítják. A versenyekre való felkészülés, a navigálás, a vitorlázat mozgatása, a kötélzet kezelése, a menet közbeni technikai problémák megoldása a 7-8 fős hölgykoszorúra hárul. Három évvel ezelőtt gondolt egyet Bimbó Beáta kormányos és csapatot verbuvált más hajókon, férfiak között versenyző sporttársnőiből. Elsőként Kiss Orsolya csatlakozott a nem mindennapi vállalkozáshoz. Ők mesélnek kalandjaikról.

A "Kézisek kézise": Kovács Péter. Néhány hete, az elmúlt évtizedek szövetségi kapitányai szavazták meg e címet a 70-es, 80-as évek legendás átlövőjének. A vb ezüstérmes, kétszeres olimpiai elődöntős,4-szeres világválogatott, a Honvéddal BEK-győztes, 6-szoros magyar bajnok játékos 323 válogatott mérkőzésén 1797 gólt szerzett. Káprázatos, utolérhetetlen adatsor. Mögötte 25 évnyi játékosmúlt itthon és külföldön, majd az azóta is tartó edzői pálya áll.

A Maros megyei Székelyszentistván különleges hely a Kárpát-medencében, első Árpádházi királyunk nevét viseli. Lakói mégsem katolikusok, hanem túlnyomó többségben reformátusok és unitáriusok. Ez azonban, nemhogy békétlenséget szülne, hanem - Isten kegyelméből - a legcsodálatosabb egyetértést teremti meg. Ennek köszönhetően áll a kis község református templomának kertjében első szent uralkodónk szobra. A protestáns falu legnagyobb ünnepe a Szent István Napok.

"Tizenháromezerhatszáz kilométert jöttem Magyarországról, Kőrösi Csoma Sándor szülőföldjéről. És most itt vagyok. Ez hihetetlen pillanat. Tizenegy hónap és 6 nap alatt értem ide." - ezek voltak június végén, a világjáró kerékpáros, Zichó Viktor első szavai az indiai Dardzsilingban, a nagy tudós emlékoszlopa előtt. Az utolsó hetekben álruhában tekert, mert Indiában külföldiként lehetetlen lett volna az utazás a világjárvány alatt. Célját elérte, elültette az emlékmű mellett azokat a diószemeket, amelyeket Székelyföldről, Csomakőrösről vitt magával.S, hogy mindezt hogy csinálta? Erről lesz szó az Iránytű műsorában.

Csodálatos emberekről szól az Iránytű július 18-i adása. A világ távoli pontjain szolgáló magyar szerzetesekről hallhatjuk Dr. Kubassek Jánost, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóját, aki sokukkal személyesen találkozhatott Latin-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Ezek az atyák több száz templomot, iskolát, kórházat alapítottak és működtettek, sokszor nyomornegyedekben vagy a dzsungelekben. Hidakat, utakat építettek, kutakat ástak, állattenyésztést, földművelést, kenyérkereső szakmát tanítottak és teszik mindezt ma is. Munkájuk, hitből fakadó hivatásuk messze túlmutat azon a területen, ahol dolgoznak. A magyar misszionáriusok nem hatalmi törekvések szolgálatában kerültek a világ távoli pontjaira. Őket mély meggyőződés, szociális érzékenység, a szeretet és a segíteni akarás vezérli.

Akkor megbocsáthatatlan kudarcnak számított, ma mit nem adnánk érte. Éppen 66 esztendeje, 1954. július 4-én vesztette el a magyar labdarúgó válogatott a világbajnoki döntőt az NSZK ellen. Négy és fél esztendőnyi veretlenség után lettek ezüstérmesek Puskásék.Hogy történhetett ez? Korrajz az '50-es évek és a következő észtizedek magyar sportjáról, Szöllősi György, a Magyar Sportújságíró Szövetség elnöke, a Nemzeti Sport főszerkesztője, Magyarország "Aranycsapat" nagykövete segítségével.

Műsorunk vendége, Uzzoli Annamária, az egészségföldrajz szakértője. A kutató egy tíz évvel ezelőtt, a H1N1 világméretű influenzajárványról írt cikkében így fogalmazott: "Továbbra is kínzó, megválaszolatlan kérdés maradt, hogy a globalizáció következtében felgyorsult és tömegesebbé vált népesség- és árumozgások milyen mértékben járulhatnak hozzá a korábban helyhez kötött járványok világméretűvé válásához." Erre - úgy tűnik- az elmúlt hónapok megadták a feleletet. Mi lesz a sorsunk ebben a helyzetben? Merre tart a tudomány? Újabb kérdések, amelyekre az elmúlt évtizedben talán megszülettek a válaszok.