Iránytű

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény ember számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Szalóki Ági énekesnő és Ürge-Vorsatz Diána tudós lesz a vendégünk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Kubik Anna színésznő és Sena Dagadu énekesnő lesz a vendégünk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, 1938 után ismét Budapest lesz a házigazdája. A tavalyról elhalasztott eseményre a magyar katolikusok az egész nemzet nevében várják és fogadják a világ minden tájáról érkező vendégeket. A templomokban és a média csatornáin már hónapok óta hallhatunk az előkészületekről, a szervezésről. Június 14-óta 12 "hírnök" is segíti ezt a munkát. Napjaink apostolai ők, akik azért választattak ki, mert hiteles, közismert emberek, akik eddigi életükkel is példát mutattak minden keresztény ember számára. Az Iránytű adásaiban kéthetente bemutatjuk őket. Ezen a héten Csókay András idegsebész és Lackfi János költő lesz a vendégünk.

Azt, hogy a portugálok elleni vereség után lesz-e még esélyünk a továbbjutásra a labdarúgó Európa-bajnokságon, szombat délután megtudjuk. De a papírforma szerint nem mi vagyunk az esélyesek a francia, majd a német csapat ellen sem. Pedig a XX. század közepének évtizedeiben egy ilyen csoportban is a mi lettünk volna az esélyesek. Akkor játszott Grosics Gyula, aki idén lett volna 95 éves. A legendás "Fekete Párduc", az Aranycsapat tagja 2014-ben hunyt el, halálának a napokban volt az évfordulója. Gyermekként papnak készült, de a reverenda helyett végül a fekete kapusmezt választotta, amiben dicsőséget szerzett Hazánknak. Pedig az ország az '50-es években nem bánt vele kesztyűs kézzel. Koholt vádak alapján letartóztatták, meghurcolták, pályája derékba tört. De hite a legnehezebb időkben sem hagyta el, így eljutott a megérdemelt megbecsülésig, Teremtőjéhez a Nemzet Sportolójaként tért meg Grosics Gyula, akire a 80. születésnapján készült beszélgetéssel emlékezünk

Száz esztendeje, a Trianon utáni évtizedben valami jó is történt nemzetünkkel. Árván maradt, elszegényedett, szülőföldjéről menekülni kényszerülő magyar gyermekek tízezrei utazhattak néhány hónapos "jóltartásra" Hollandiába és Belgiumba. Az ottani protestáns és katolikus közösségek egyházaik szervezésében vállalták, hogy befogadják és megpróbálják egy kicsit elfelejtetni a háború és az országcsonkítás borzalmait kis pártfogoltjaikkal. Így lettek gyermekeinknek "hollandi" és belga családjaik, nevelőszüleik és testvéreik. A krisztusi szeretet csodálatos példája volt ez és rengeteg magyar gyermeknek volt életét döntően befolyásoló élmény. Adásunkban a téma két kutatója, Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztikai Tanszékének vezetője és Hajtó Vera, a Leuveni Katolikus Egyetem tanára idézi fel a történteket.

Nincs más haza, csak az anyanyelv - Dancs Rózsa
Az olyan embert, aki a világnak három pontján is otthonosan érzi magát, akár kozmopolitának is nevezhetjük. Dancs Rózsa azonban, legyen bár szülőföldjén, Erdélyben, a sokáig vágyott, de őt a ’80-as években be nem fogadó mai Magyarországon, vagy választott hazájában, Kanadában, mindig nemzetére gondol. Azért tesz, szervez ír és utazik, hogy kultúránk megmaradjon, sőt, gyarapodjon. Ezért is nyerte el a Servatius-díjat, a Cleveland-i Magyar Kongresszus Árpád-díját vagy az Ex Libris díjat. Dancs Rózsa a partiumi Érmihályfalván született, de gyermekkorát Háromszéken, Sepsimagyaróson töltötte. Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomáját Marosvásárhelyen szerezte, majd Sepsiszentgyörgyön tanított. 1987-ben, gyermekeivel elhagyta Erdélyt. Ma Torontóban él. Férje, a délvidéki származású Telch György egyetemi tanár Kanadában született. A professzor angol nyelvi környezetben dolgozva, megismerkedésükkor már gyengén beszélt magyarul. Rózsa azonban „visszamagyarosította” párját, aki azóta fordít egyik nyelvről a másikra. 1998-ban alapították meg könyvkiadójukat. Itt jelenik meg a Kalejdoszkóp kulturális folyóirat, és a Bóbita gyermeklap. A kétnyelvű kiadványoknak Dancs Rózsa a főszerkesztője.

A kilencven esztendeje született Miklósházy Attila püspökre emlékezünk. Őt II. János Pál pápa, Mindszenthy József hercegprímás nyomán, az emigráns magyarok lelki gondozásával bízta meg 1989-ben. Miklósházy Attila maga is menekültként érkezett Kanadába 1959-ben, Feladatát 2006-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Szolgálata alatt többször körbeutazta a Földet, mert a Kárpát-medencén kívül -ahogy a 2003-ban készült beszélgetésben is mondta- "Enyém az egész világ". Székhelye Torontóban volt, ott élt a pickeringi Jezsuita rendházban egészen 2018-ban bekövetkezett haláláig. Miklósházy Attila püspök atya szolgálatát, lassan már másfél évtizede egykori munktársa, Cserháti Ferenc püspök vette át.

Családanya, feleség, fogorvos és extrémfutó. Dr. Lubics Szivia 28 éves koráig az átlagemberek életét élte Nagykanizsán. Körzeti orvos férjével dolgoztak és nevelték a fiaikat. Akkor azonban Szilvia számolatlanul kezdte róni a kilométereket. A korábban a testnevelés órától rettegő kislányból spártai hős és a sivatagok megszállottja lett. Hosszú napokig képes futni, és elképesztően bírja a megpróbáltatásokat a világ távoli tájain. Mindezt hobbiként, hiszen a rendelést nem hagyta abba, a családjáról gondoskodik. Sőt, teljesítményével rengeteg embernek mutat példát. Könyveit, filmjei, előadásai népszerűek és igazán tanulságosak.

Fekete László igazi példakép. Malomkövet hajít, petrencerudat tart, kőgolyót emel, ágyúcsövekkel fut. A Veszprém megyei Ősiben született "őserő" mindent elért, amit csak lehetett. Az erősportban sokszoros világbajnok, Európa-bajnok, világcsúcstartó, Magyarország örökös "Toldi Miklósa". Bárhová megy a világon, mindenütt felismerik és örömmel kérnek tőle aláírást, fényképezkednek vele. Hogy miért? Hiszen rajta kívül van még néhány erős óriás a Földön. Azért, mert kedves, szeretetre méltó, öt gyermekét becsületesen felnevelő ember, aki tiszta, doppingmentes sport híve.

A történelmi idők ugyan elmúltak, de az emlékei még itt vannak közöttünk. A korabeli tárgyak, dokumentumok hitelesen idézik fel 1848-49 történetét. Ehhez persze kellenek olyan elhivatott emberek, akik számára a kezdeti hobbiból életformává válik a régi könyvek, kiadványok, fegyverek egyenruhák gyűjtése. Korányi G. Tamás és Máday Norbert civil érdeklődőként őriz olyan "kincsestárat", amelyet bármely múzeum megirigyelhetne. Ilyen Kossuth Lajos, gróf Batthány Lajos vagy Szemere Bertalan levelei, parancsai vagy Klapka György és gróf Teleki Sándor díszszablyája.Hogy juthat valaki ilyen értékekhez, mi vezeti arra, hogy erre áldozza idejét és anyagi forrásait? Erről lesz szó az Iránytű adásában.