Iránytű

Dárdai Pál már futballistaként is feltűnő jelenség volt. Na, nem a termetével, még csak nem is a virtúóz játékával, hanem a nélkülözhetetlenségével. Azzal, ahogy jelen volt a pályán. Ha bajban volt a csapata, kirángatta a csávából azzal, hogy megakasztotta az ellenfél góllal kecsegtető támadását, adott egy jó labdát a saját szélsőjének, lelket vert a gyengélkedő csatárba. Csapatkapitányként már a pályán is szinte edző volt a belini Hertha-nál és a magyar válogatottban is.Visszavonulása után persze hamar a kispadon találta magát, továbbra is hűségesen szolgálva választott- és szülőhazáját. A csillogás, a sikerek közepette is "normális" ember maradt, aki feleségével, Mónikával felnevelte három fiát és aki nem a botrányairól, hanem eredményeiről és remek humoráról lett híres.


H

Nemzeti ereklyénket az évszázadok során rendszerint biztos helyen őrizték Magyarországon. Ám a törökök, a Habsburgok, majd a szovjetek elől menekíteni kellett. Végül 45 éve,1978 Vízkeresztjén visszaadta Magyarországnak az Egyesült Államok, ahová a II. világháború után vitték. Akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. De vajon hogyan került a Szent Korona Németországból Amerikába, majd onnan haza? Kinek lehetett az érdeke a hidegháború időszakában ez a lépés? Mikor, kik és hogyan hozták haza, milyen feltételekkel? A XX. század második felének, a kommunista évtizedeknek az egyik legérdekesebb politikai művelete volt a Szent Korona hazatérése, amelyről a kor szakértője, Dr. Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszél.

Néhányszáz évvel ezelőtt a művészetek fő témája a szakralitás volt. Festmények, szobrok, szent énekek és zenei művek, csodálatos templomok és kolostorok, gyönyörű kódexek és könyvnyomatok, kézműves remekek hirdették a Teremtő dicsőségét. Az azóta eltelt időben, a modern műfalyok megjelenésével a szórakoztatás irányába mozdult el a hangsúly, de a mai napig vannak olyan alkotók, akiket foglalkoztat a hit világa. Közéjük tatrtozik Koltay Gábor rendező, aki filmjeiben, színpadi és nyomtatott formában is rendszeresen nyúl a kereszténység kérdéseihez, Jézus Krisztus, Szent István vagy éppen Szent László életéhez.

Argentína vagy Franciaország? Ezt a kérdést is megvitatjuk műsorunkban. A Puskás Nemzetközi Futball Alapítvány Szepesi György, legendás sportriporterről elnevezett díját az idén Dénes Tamás sportújságíró, sporttörténész vehette át. Aligha túlzás azt állítani, hogy a nemzetközi labdarúgás legkiválóbb magyarországi ismerőjét érte a megtiszteltetés, éppen a futball világbajnokság évében. Dénes Tamás az elmúlt évtizedekben több, mint ötven kötetet írt, hazánkban egyedüliként két sport napilapnak is volt a főszerkesztője, Világeseményekről, több tucat országból tudósított, Ezek a cikkek azonban bőven többek helyzetek, gólok leírásánál. Dénes Tamás a labdarúgáson keresztül be tudja mutatni a a történelmet,a kultúrát, a szenvedélyt, az embert.

A történet 55 évvel ezelőtt kezdődött.1967 és 1983-között volt érvényben az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népközrtársaság között az a megállapodás, mely alapján magyar fiatalok mehettek 3 éves szerződéssel az NDK különböző városaiba dolgozni.Számuk nagyjából. 40.000 fő lehetett. Ők hozták létre 2009-ben az NDK-s Magyarok Közhasznú Egyesületét, Gergely Márta, a szervezet elnöke, és Gombai-Nagy Károlyné a Felügyelő Bizottság tagja lesz stúdiónk vendége. Az évforduló nemrég ünnepelték, az amúgy is rendszeres találkozókat tartó tagok. Azok a a fiatalkori évek valamennyiük életét befolyásolták, a korszak azóta is összeköti őket.

A magyar UNESCO Bizottság augusztus 30-án elhatározta, hogy a "A mesemondás hagyományának átörökítési módszere" címmel a Magyar Állam a Hagyományok Házában kialakított módszert felterjeszti az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzetközi jegyzékének "jó gyakorlatok" regiszterébe. Ugyanerre a listára más korábban felkerült A csárdás és a verbunk tánc hagyománya, A magyar népi vonós zenekari formáció élő hagyománya,A „Magyar népmese - hagyományos mesemondás" című tanfolyam módszertana és az élőszavas mesemondás újjáélesztésének gyakorlata a Hagyományok Házában, A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása. Beszélgetés Agócs Gergellyel, a Hagyományok Háza tudományos munkatársával,

A magyar UNESCO Bizottság augusztus 30-án elhatározta, hogy a "A mesemondás hagyományának átörökítési módszere" címmel a Magyar Állam a Hagyományok Házában kialakított módszert felterjeszti az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzetközi jegyzékének "jó gyakorlatok" regiszterébe. Ugyanerre a listára más korábban felkerült A csárdás és a verbunk tánc hagyománya, A magyar népi vonós zenekari formáció élő hagyománya,A „Magyar népmese - hagyományos mesemondás" című tanfolyam módszertana és az élőszavas mesemondás újjáélesztésének gyakorlata a Hagyományok Házában, A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása. Beszélgetés Agócs Gergellyel, a Hagyományok Háza tudományos munkatársával, aki a napokban tért haza kazahsztáni gyűjtőútjáról.

Alaszka Napját minden év október 18-án tartják az Amerikai Egyesült Államok Alaszka államában. A terület 155 éve, 1867-ben ezen a napon vásárolta meg az USA kormánya a cári Oroszországtól. Az állami dolgozók számára ez fizetett munkaszüneti nap. A hivatalos ünnepségeket nem az állam székhelyén, Juneau-ban, hanem a történelmi esemény színhelyén, az orosz közigazgatás egykori központjában, Sitkában tartják. A Parti Őrség mentési gyakorlatot mutat be és megnyitja valamelyik hajója fedélzetét a nagyközönség előtt. A városban újrajátszák az átadási ünnepséget, felvonulást és korabeli kosztümös bált rendeznek. A férfiak a korra emlékezve ilyenkor szakállt növesztenek. Beszélgetőtárs, az Alaszkát jól ismerő dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója.

"Kós Károlynak köszönhetem, hogy itthon érzem magamat Magyarországon." - állapította meg Anthony Gall Ybl-díjas építész, aki szülőhazájában szerzett diplomát, majd nálunk lett ösztöndíjas a rendszerváltás időszakában. Ha már itt volt meg is nősült, megtanulta a nyelvünket, letelepedett és felvette a magyar állampolgárságot. Jónéhány épületet tervezett azóta választott hazájában, ahol most az Óbudai egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának dékánjaként dolgozik. E mellett az Országépítő Kós Károly Egyesülés tiszteletbeli elnöke és amatőr sportoló, elhivatott kerékpározó.

A budapesti Néprajzi Múzeum egyike Európa legfontosabb szakmúzeumainak. A több mint 200 000 néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, népzenei- és filmfelvételeket őriz gyűjteményében. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékei mellett itt található az ország legnagyobb nemzetközi gyűjteménye és a kortárs kultúra kutatásának is fontos központja. 2022. május 23-án, az intézmény 150 éves történetében először, kifejezetten néprajzi múzeumnak szánt épületbe költözhetett a gyűjtemény. A három évnyi "hontalanság" után sikerült-e belakni a Dózsa György úti otthont, tudja-e a közönség, hogy ismét nyitva a Néprajzi Múzeum, mennyivel jobb itt, mint a korábbi helyszíneken? A kérdésekre Kemecsi Lajos főigazgató válaszol.