Iránytű

A budapesti Néprajzi Múzeum egyike Európa legfontosabb szakmúzeumainak. A több mint 200 000 néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, népzenei- és filmfelvételeket őriz gyűjteményében. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékei mellett itt található az ország legnagyobb nemzetközi gyűjteménye és a kortárs kultúra kutatásának is fontos központja. 2022. május 23-án, az intézmény 150 éves történetében először, kifejezetten néprajzi múzeumnak szánt épületbe költözhetett a gyűjtemény. A három évnyi "hontalanság" után sikerült-e belakni a Dózsa György úti otthont, tudja-e a közönség, hogy ismét nyitva a Néprajzi Múzeum, mennyivel jobb itt, mint a korábbi helyszíneken? A kérdésekre Kemecsi Lajos főigazgató válaszol.

"A karantén alatt sokat sétáltunk esténként Leányváron. Általában a határban álló kereszt felé vettük az utunkat, tudatosítottuk, hogy milyen jólesnek ezek a gyaloglások mindkettőnknek. De leginkább az motivált, hogy tavaly egy érdemi párkapcsolati krízisen mentünk át. Jártunk párterápiára, segített is, de vágytunk arra, hogy ne a terápia legyen a mi házasságunk nagy közös kalandja, szerettük volna ezt egy erős élménnyel felülírni." - nyilatkozta a Képmás magazinnak adott interjúban Molnár-Bánffy Kata aki férjével, Molnár Gáborral 2020 nyarán a Mária úton elzarándokolt Budapestről Csíksomlyóra.

Műsorunkban részletek hangoznak el Szent István királynak fiához, Imre herceghez írott Intelmeiből Lukács Sándor tolmácsolásában.

Csodálatos emberekről szól műsorunk. A világ távoli pontjain szolgáló magyar szerzetesekről hallhatjuk Dr. Kubassek Jánost, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóját, aki sokukkal személyesen találkozhatott Latin-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Ezek az atyák több száz templomot, iskolát, kórházat alapítottak és működtettek, sokszor nyomornegyedekben vagy a dzsungelekben. Hidakat, utakat építettek, kutakat ástak, állattenyésztést, földművelést, kenyérkereső szakmát tanítottak és teszik mindezt ma is. Munkájuk, hitből fakadó hivatásuk messze túlmutat azon a területen, ahol dolgoznak. A magyar misszionáriusok nem hatalmi törekvések szolgálatában kerültek a világ távoli pontjaira. Őket mély meggyőződés, szociális érzékenység, a szeretet és a segíteni akarás vezérli.

A magyar nemzet legfényesebb évszázadai közé tartozik az Árpádok kora. Nemzeti uralkodóházunk nagyjainak egyike II. András király, aki a XIII. század első évtizedeiben vezette az országot. Bár Katona József a Bánk bán című művében inkább negatív képet fest róla, de műsorunk vendége, Vizi László Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese szerint az András német feleségének szól és a reformkori Habsburg-ellenes hangulat következménye. A király gyarapította a Hazát, mai ésszel szinte felfoghatatlan szervezettséggel, serege élén eljutott és harcolt a Szent Földön és vissza is tért királyi székébe. Azóta is "velünk élő" alkotása, az Aranybulla talán a legfőbb műve, aminek kiadása éppen nyolcszáz esztendeje, 1222-ben volt.

A budai várnegyed egyik legszebb épületében gondos kezek őrzik népünk múltjának írott dokumentumait. A Magyar Nemzeti Levéltár legrégebbi büszkesége egy 1109-ből fennmaradt kiváltságlevél, amely a Szent István alapította veszprémvölgyi apácakolostor birtokait írja le. A kilencszáz esztendőnyi történelem kutatható bizonyítékai napról-napra sokasodnak, mert a jelenkor fontos okiratai is elfoglalják méltó helyüket ebben a különleges gyűjteményben. A legfontosabbakat állandó kiállításon mutatja be az intézmény, melynek főigazgatója, Szabó Csaba beszél műsorunkban munkájukról, amely - adásunkból kiderül - még csak véletlenül sem unalmas "aktatologatás", hanem a történelmi múlt bemutatása mellett mindennapjainknak is rengeteg fontos információval tud szolgálni.

A Magyar Géniusz Program eddig soha nem látott módon, nagyszabású vándorkiállításon, nyolc városban vonultatja fel a vidéki múzeumok legértékesebb és legkülönlegesebb műtárgyait. A program rész az a pályázat, amely anyagi támogatást nyújt a vidéki intézményeknek értékeik bemutatására. Mindezzel fejet hajt elődeink nagysága előtt és szellemi emlékművet állít a magyar kreativitásnak és zsenialitásnak. Ez, az egyedülálló rendezvény az adott településre, múzeumra leginkább jellemző és legjelentősebb műtárgyakat állítja ki, melyek képviselik az intézményt, a környéket, annak történelmi és kulturális múltját. 67 intézmény 154 darab, történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti kincse mesél a látogatónak az elmúlt korokról.

A keresztény magyarság ebben az esztendőben június 4-én, Pünkösd szombatján a Szentlélek eljövetelét várva, egyben a magyar nemzetért is imádkozik a csíksomlyói nyeregben. Ez nemzetünk legnagyobb találkozóhelye. A zarándokok útja átvezet a fazekasságáról híres székely falun, Korondon. A legtöbben közülük meg is állnak és életre szóló emléket visznek haza a főutcán kilométer-hosszan elnyúló kirakodóvásár valamelyik boltjából. A választék elképesztő. Ami cserépből elkészülhet, az mind megtalálható az árusoknál: kaspók, vázák, tányérok, poharak, tálak, edények, ezrei várják a háziasszonyokat. De vajon hogyan, kik készítik ezeket a csodákat? Műsorunkban Tófalvi Gábor fazekasmester mutatja be a "hátországot".

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 1982-ben alakult a székelyföldi Hargita hegység tövében húzódó kisvárosban. Az akkor néhány éve kinevezett zenetanár, Haáz Sándor az 1-es számú általános iskola tanulóiból kiválasztott és megtanított 40 ötödikest vonós és fúvós hangszereken muzsikálni, százat pedig kórussá szervezett. A székely ruhába öltöztetett gyermekek, a korszaknak megfelelő néhány román úttörődal mellett magyar népdalokat adtak elő - országos sikerrel. Így eljuthattak Erdély magyar-lakta vidékeire, ami önmagában nagy szó volt akkoriban. Az 1990-es változások kinyitották a határokat a "Fili" előtt. Azóta rendszeresen turnézik Kárpát-medence-szerte és a nagyvilágban ez a csodálatos, önmagát rendre "újra termelő" csapat a Tanár Úr vezetésével. Műsorunk a 40. évfordulón készült.

A legjobban futballozó versmondó, vagy a legszebben verselő labdarúgó. Mindkettő igaz Publik Antalra, aki hamarosan betölti a 85. életévét és május 18-án tartja utolsó műsorát a szegedi Agórában. A Marosvásárhelyen született művész és sportember neve az 1960-as, 70-es, 80-as években Erdélyben minden futball-szerető számára ismert volt, hiszen játékosként majd edzőként szép sikereket ért el. Az élet később Svédországba sodorta, ahol megírta az ország edzőképzésének egyik szakkönyvét és testnevelőként is dolgozott. Ezekben az években talált rá újra régi "szerelmére", a versekre, amelyekkel kezdetben a svédországi magyarokat örvendeztette meg, majd a 2000-es években fokozatosan hazatelepült és azóta járja a Kárpát-medencét fellépéseivel.