Iránytű

Fekete László igazi példakép. Malomkövet hajít, petrencerudat tart, kőgolyót emel, ágyúcsövekkel fut. A Veszprém megyei Ősiben született "őserő" mindent elért, amit csak lehetett. Az erősportban sokszoros világbajnok, Európa-bajnok, világcsúcstartó, Magyarország örökös "Toldi Miklósa". Bárhová megy a világon, mindenütt felismerik és örömmel kérnek tőle aláírást, fényképezkednek vele. Hogy miért? Hiszen rajta kívül van még néhány erős óriás a Földön. Azért, mert kedves, szeretetre méltó, öt gyermekét becsületesen felnevelő ember, aki tiszta, doppingmentes sport híve.

A történelmi idők ugyan elmúltak, de az emlékei még itt vannak közöttünk. A korabeli tárgyak, dokumentumok hitelesen idézik fel 1848-49 történetét. Ehhez persze kellenek olyan elhivatott emberek, akik számára a kezdeti hobbiból életformává válik a régi könyvek, kiadványok, fegyverek egyenruhák gyűjtése. Korányi G. Tamás és Máday Norbert civil érdeklődőként őriz olyan "kincsestárat", amelyet bármely múzeum megirigyelhetne. Ilyen Kossuth Lajos, gróf Batthány Lajos vagy Szemere Bertalan levelei, parancsai vagy Klapka György és gróf Teleki Sándor díszszablyája.Hogy juthat valaki ilyen értékekhez, mi vezeti arra, hogy erre áldozza idejét és anyagi forrásait? Erről lesz szó az Iránytű adásában.

Éppen harminc éve, 1991. februárjában alakult meg a Visegrádi Csoport. Az eben részt vevő Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia, az 1355-ös királytalálkozó szövetségét újította meg. Akkor Károly Róbert, Nagy Kázmér és Luxemburgi János fogott össze Közép-Európában, mutatott fel együtt jelentős politikai és gazdasági erőt. Bő hat évszázaddal később is aktuálissá vált ez a szövetség, az éppen kialakuló világpolitikai helyzetben. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő és Mózes Szabolcs, a felvidéki magyar Összefogás vezetője, a ma már négy állam alkotta országcsoport múltjáról, eredményeiről és jövőjéről beszél műsorunkban.

A NASA Sugárhajtású Laboratóriuma,"I shrunk the NASA payload" , azaz "Csökkentem a NASA hasznos terheit" 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipős doboznyi méretű robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a magyar fejlesztést, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el. Stúdiónk vendége Dr. Pacher Tibor, a PuliSpace program alapítója és ügyvezető igazgatója.

Éppen tíz éve, 2011 januárjában tört ki Tunéziában a jázminos forradalom, amely végigsöpört az egész arab világon. Évtizedek óta hatalmon levő diktátorok buktak meg, addig stabilnak tűnő rendszerek omlottak össze rövid idő alatt. Vannak olyan országok a térségben, amelyekben túlélte a vezetés a tüntetéseket, polgárháborút, de jelentős engedményekre kényszerült. Európa kezdetben azt hihette, hogy távoli szemlélője, lehet az eseményeknek, de a menekülthullám hamarosan elérte földrészünket. Így, nem csak a kedvelt tunéziai, egyiptomi és jordániai üdülőhelyeinket vesztettük el, hanem, hanem talán egy visszafordíthatatlan változás indult el Európa demográfiájában. Hogy indultak el egy évtizede az események és mi történt azóta? Ezt a kérdéskört "nézzük át" adásunkban Szejfó Omár politológus, külpolitikai elemzővel.

Idén, 25. alkalommal ünnepelhetjük február 14-én, Bálint napon a magyar kultúrát a Balassi-kard ünnepségen."A Wikipédia szerint hat olyan irodalmi díj van, amely az egész földkerekségre kiterjed. Az első a Nobel-díj, ám az alapítás évét tekintve a Balassi-kard a negyedik. Valószínű, hogy mind a tizenötmillió magyar büszke lehet arra, hogy van ilyen irodalmi díjunk. Miután minden külföldi műfordító boldogan utazik Budapestre a kardért, elmondhatjuk, hogy Magyarországot érdekesebbé, izgalmasabbá, sőt ebből a szempontból jelentősebbé is tette ez az irodalmi szablya" - tartja az alapító Molnár Pál, akivel számba vesszük műsorunkban, hogy a Kárpát-medencében és a széles nagyvilágon manapság kik, és miért foglalkoznak reneszánsz költőnkkel. Ebben segítségünkre lesz a jubileumra megjelent "Rímek szablyaélen" című antológia, amely rendkívüli szellemi utazást kínál, melynek Balassi Bálint az "idegenvezetője".

A misszió küldetést jelent. Az elmúlt évszázadokban misszionáriusok terjesztették a kereszténységet világszerte. Rengeteg magyar volt közöttük és a mai napig is sok honfitársunk segíti szerzetesként a távoli népeket. De -ezt már a legtöbben tapasztalhattuk is- Magyarországon is szolgálnak külföldi, legtöbbször afrikai és ázsiai paptestvérek, akik belső elhatározásuktól vezérelve választották ezt a nehéz hivatást. Az Indiából származó De Rossi atya Komárom-Esztergom megyében tanít, temet, misézik, gyóntat és teszi mindazt, amit megtehet a magyar lelkekért. Adásunk az ő történetét és gondolatait mutatja be.

A halott katona nem ellenség, ezt így tartja minden nemzet. Nekünk, magyaroknak pedig rengeteg hősünk nyugszik idegen földben. A Nagy Háborúban a legtöbb katonánk Galíciában és Doberdo környékén esett el, A II. világháborúban a legnagyobb veszteségeket a Don-kanyarban szenvedtük el. Ilyenkor, Karácsony közeledtével sok családban gondolnak azokra, akiknek sírjára nem tehetünk virágot. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum -melynek parancsnoka, dr. Kovács Vilmos ezredes- számon tartja az emlékhelyeket, az elesetteket és rendszeresen szervez utazásokat a magyar katonai temetőkbe. A limanowai csata hősének, Muhr Ottmár huszárezredesnek az unokája, Muhr Albert többször járt nagyapja sírjánál.

Egyházmegyéje az egész világ. Na jó, csak majdnem. Dr. Cserháti Ferenc püspök a Kárpát-medencén kívül élő, tehát az emigráns magyarság katolikus lelkipásztora. Nagy elődje, Mindszenthy József hercegprímás nyomán végzi a feladatát, ami nem könnyű. Nehezíti a paphiány és napjainkban a világjárvány. Utóbbi megszűnéséért imáiban fohászkodik, és a kényszerhelyzetben tevékenységét áthelyezte a világhálóra. A pásztor nélküli nyugati gyülekezetekbe pedig itthonról küld, "hétvégi" papokat, Számára minden magyar lélek egyformán fontos, Ausztráliától Kanadáig, Uruguaytól Svédországig.

Az ősz a kirándulások ideje. A novemberi napsütésben káprázatosak a természet színei. Ha nem esik, sokan járják ilyenkor az Országos Kék Túra útvonalait, hazánk legszebb tájain barangolva. Az előd, az Országos Kék Út volt, melyen 1938-ban, az évforduló tiszteletére rendezték a Szent István vándorlást. A jelvényszerző túramozgalom az 1950-es években indult. Ma, az országon körbe vezető három útvonal, a Kék kör teljes hossza 2500 kilométer. Gyalogosan járva a vidéket egészen más élményekkel gazdagodhatunk, mintha kocsival vagy vonattal mennénk. Ezt aki személyesen még nem tapasztalta, Rockenbauer Pál filmjeiből megtudhatja.
Vendégünk a stúdióban Németh Csaba, az Országos Természetjáró Szövetség szakmai vezetője.

Családanya, feleség, fogorvos és extrémfutó. Dr. Lubics Szivia 28 éves koráig az átlagemberek életét élte Nagykanizsán. Körzeti orvos férjével dolgoztak és nevelték a fiaikat. Akkor azonban Szilvia számolatlanul kezdte róni a kilométereket. A korábban a testnevelés órától rettegő kislányból spártai hős és a sivatagok megszállottja lett. Hosszú napokig képes futni és elképesztően bírja a megpróbáltatásokat a világ távoli tájain. Mindezt hobbiként, hiszen a rendelést nem hagyta abba, a családjáról gondoskodik. Sőt, teljesítményével rengeteg embernek mutat példát. Könyveit, filmjei, előadásai népszerűek és igazán tanulságosak.

Családanya, feleség, fogorvos és extrémfutó. Dr. Lubics Szivia 28 éves koráig az átlagemberek életét élte Nagykanizsán. Körzeti orvos férjével dolgoztak és nevelték a fiaikat. Akkor azonban Szilvia számolatlanul kezdte róni a kilométereket. A korábban a testnevelés órától rettegő kislányból spártai hős és a sivatagok megszállottja lett. Hosszú napokig képes futni és elképesztően bírja a megpróbáltatásokat a világ távoli tájain. Mindezt hobbiként, hiszen a rendelést nem hagyta abba, a családjáról gondoskodik. Sőt, teljesítményével rengeteg embernek mutat példát. Könyveit, filmjei, előadásai népszerűek és igazán tanulságosak.