Iránytű

Nyugodt és fegyelmezett ember. A jelenléte biztonságot sugall, mert megérti a helyzetet és azonnal cselekszik. Marosi Antal rendőrök, katonák, tűzoltók bajtársa. Tettre kész és fáradhatatlan. Képes bármikor elindulni, akár a világ távoli tájára is, ahol az emberek -saját gyarlóságuk miatt, vagy önhibájukon kívül -bajba kerültek. Ha kell, napokig vezetve, vagy repülővel, busszal, gyalog jut el oda, ahonnan mindenki más menekül. Segít és tudósít. Fegyverropogás vagy természeti katasztrófa. Koszovó, Macedónia, Izrael, Irak, Libanon, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Szíria, Afganisztán, Törökország. Mostanában Ukrajnába "jár". Van miről mesélnie...

A dédapa, Auguszt Elek 1870-ben nyitotta "czukrászati" boltját a Tabánban. A nagypapa, Auguszt E. József félévszázadon keresztül cukrászdát, kerthelyiséget, pavilont és szállodát működtetett. Édesapja, Auguszt Elemér már a szocialista világban "maszek" cukrászként kellett, hogy boldoguljon. Olga itt kezdett tanulóként 1968-ban. Néhány évtizedes filmes kitérő után1993-ban nyitotta a Kossuth Lajos utcába az első pesti Auguszt cukrászdát. Auguszt Olgát 2019-ben a Magyar Köztársasági Elnök " a cukrászat hagyományainak ápolása, értékeinek megőrzése és népszerűsítése iránt elhívatott, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként " a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki.

Ma már természetes, hogy minden magyar, itthon a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban megünnepelheti 1848. március 15-ét. De ez közel sem volt mindig így az elmúlt bő másfél évszázadban. Igaz, már az első évfordulóról is megemlékezhettek 1849-ben, az ország magyar kézen levő területein, de aztán jött a megtorlás és a hallgatás keserű évtizede. A kiegyezéshez közeledve aztán lassan elkezdte felemelni a fejét a nemzet, és kiharcolni az emlékezés, valamint az emlékművek felállításának jogát. Hivatalos nemzeti ünnep a Horthy-korszakban lehetett március 15., amit aztán a kommunisták eltöröltek. Az 1980-as években egyre többször "gyűlt meg a hatalom baja" a korabeli márciusi ifjakkal, míg 1990-től végre ismét szabadon emlékezhetünk. Az évforduló aktuális megítéléséről Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója beszél műsorunkban.

"Egy zsák bolhát könnyebb együtt tartani, mint egy női csapatot." - hallani sokszor az öltözők környékén. Mások úgy vélik, hogy a lányok érzékenyebb lelkére könnyebben lehet hatni, mit a férfiakéra. Melyik oldalon lehet az igazság? Vagy mindkettő közel áll a valósághoz? Nőnapi beszélgetésre várunk egy igazi szakértőt. Vendégünk lesz a stúdióban Bíró Attila, egykori vízilabdázó, majd edző, aki az elmúlt bő évtizedben előbb az Új-zélandi, majd a magyar női válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott. Irányításával Eb arany, vb ezüst és olimpiai bronzérmet szerzett nemzeti csapatunk, de olyan is előfordult, hogy a Világligában csupán a 6. helyen végzett a tanítványaival, ráadásul Budapesten. Milyen módszereket alkalmazott, a "korbács", vagy a "kalács" vált-e jobban be nála? Terítéken a női lélek.

A vállalatnak köszönhetően megmaradtak olyan, rendszerváltás előtti diafilmek, melyek bemutatják az akkori politikát, gazdaságot, gondolkodást. De talán még nagyobb jelentőségű, hogy sikerült megőrizni egy hagyományos, a világon is ma már szinte egyedülálló műfajt, a diavetítést. Ez az olvasás megszerettetésének egyik legjobb eszköze. A gyermek a meghitt környezetben (együtt a család, besötétített szoba, szülő kedves hangján megszólaló mese), feledhetetlen élményt kap. A vetítéskor ott látja a képek alatti rövid feliratokat, így ismerkedik a betűkkel, az írott szöveggel – amit aztán iskolába kerülve alig várja, hogy maga olvashasson fel. A műfaj napjainkban reneszánszát éli, a családok évente 220 ezer diafilmet vásárolnak és vetítenek a világháló korszakában is.

Az elmúlt év végén robbant a hír. A hazai és a nemzetközi sajtó szenzációként hozta a magyar csapathajó világbajnoki győzelmét, amelyet a Kanári-szigetek vizein ért el. Az 56 részt vevő ország közül mindössze 4-nek nincs tengere, az egyik a végső győztes Magyarország. A további sorrend: 2. Olaszország 3. Hollandia 4. Spanyolország. Erre a lebonyolításra lehet azt mondani, hogy egyenlő esélye volt mindenkinek. A 13 futamra a szervezők azonos, magyar gyártmányú! hajókat biztosítottak a csapatoknak, amelyek 9-12 versenyzőből álltak. Egy-egy országot valóban a legjobbjai képviseltek. Hogy miként sikerült ezt a káprázatos eredményt elérni, arról a Berecz Zsombor, Goszleth Marcell és Takácsy Levente mesél.

„A hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes.” - áll a Vujicsics-örökség című könyvben. A névadó, Vujicsics Tihamér Pomázon született. Munkája nyomán virágzani kezdett Magyarországon is a balkáni népzene. A szintén Pomázon alakult Vujicsics együttes már fél évszázada tartja fergeteges koncertjeit és táncházait. Bebizonyosodott, hogy ez a műfaj, a szárnyaló kóló, a tambura pengetése örök, nem söpörhetik el sem rendszerek, sem divatok. Eredics Gábor családtagjaival és barátaival közösen muzsikálva 2014-ben megkapta a Kossuth-díjat.

A legjobb közeget választotta. Szinte szó szerint "fürdik" a vizes sportok magyar sikereinek krónikásaként. Az elmúlt évtizedek úszóival, vízilabdázóival és edzőikkel olyan kapcsolatot tudott kialakítani, mint senki más az újságírók közül. Ehhez hozzásegítette az a "gyerekszoba" is, ahonnan elindult. Nagyapja Csurka Péter író, újságíró, édesapja, Csurka László Jászai Mari -díjas színész, nagybátyja Csurka István író, politikus. Csurka Gergely az a szerző, aki ha nem írná alá a cikkét, akkor is azonnal felismerhető lenne a "kútfő". A nagy elődök örökségével felvértezve, de nem egészen az ő útjukat járja. Remek könyvek írója, dolgozott a Nemzeti Sport, a Színes Sport munkatársaként, volt a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs vezetője, ma az Európai Úszó Szövetség sajtófőnöke.

Ha Afrikáról szeretne valaki valamit megtudni, a legjobb, ha Suha Györgyhöz fordul, aki alapítója az MTA Afrika albizottságának. A rendszerváltás óta több magyar kormánynak is dolgozott, sőt, afrikai országokat is képvisel itthon és külföldön. Suha György így mutatkozik be a Milton Friedman Egyetem honlapján: Számos hazai és külföldi egyetem vendégprofesszora vagyok, 2014-től címzetes egyetemi tanár. Közel két évtizede a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozom, kutatási szakterületem a konzuli kapcsolatok rendszere, a multilaterális diplomácia, a fejlesztéspolitika és a szubszaharai Afrika regionális geopolitikája. 2001-2003 között alapító tisztségviselőként, majd 2009-től ismét a Magyarországon Akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület elnöke voltam.

Ha Afrikáról szeretne valaki valamit megtudni, a legjobb, ha Suha Györgyhöz fordul, aki alapítója az MTA Afrika albizottságának. A rendszerváltás óta több magyar kormánynak is dolgozott, sőt, afrikai országokat is képvisel itthon és külföldön. Suha György így mutatkozik be a Milton Friedman Egyetem honlapján: Számos hazai és külföldi egyetem vendégprofesszora vagyok, 2014-től címzetes egyetemi tanár. Közel két évtizede a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozom, kutatási szakterületem a konzuli kapcsolatok rendszere, a multilaterális diplomácia, a fejlesztéspolitika és a szubszaharai Afrika regionális geopolitikája. 2001-2003 között alapító tisztségviselőként, majd 2009-től ismét a Magyarországon Akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület elnöke voltam.