Történelmi tett - "Elit" maradt a magyar férfi jégkorong-válogatott
Szerkesztő: Gadácsi János

A díjat a legmagasabb magyar tudományos elismerésként, sőt, hazai élet Nobel-díjaként is tartják. Stipsicz András a differenciáltopológia, különösen az alacsony dimenziós terek vizsgálata terén elért, nemzetközileg is jelentős eredményeiért vehette át az elismersét Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Hogy jut el erre a szintre egy tehetséges kutató és vajon mi a válasza a tudós örök dilemmájára: miként hasznosulnak az eredményei a momdennapi életben? Ezekre a kérdésekre is válaszol műsorunkban Stipsicz András, a Magyar Tudományos Akadémi tagja. (fotó: mandiner.hu)

Az utóbbi hónapok politikai választásai után Európa-szerte sajátságos térképek rajzolódtak ki a már létező államhatárokon belül. Németországban - hiába a harmincöt évvel ezelőtti újraegyesítés - a szavazatok eloszlása kiadta az "új tartományoknak" nevezett egykori NDK határait. A lengyelek voksai ismét "felosztották" hazájukat, mert az elnökválasztáson leadott voksok kiadták az egykori orosz, Habsburg és porosz országrészt. Romániában a két elnokjelölt népszerűsége elválasztja, vagy megkülönbözteti a magyarlakta Észak-Erdélyt, az ókirálysági területektől. Korábban Skócia szavazott az uniós tagság kérdésében ellenkezőleg a brit többséggel, mint ahogy Belgiumban is létezik a politikai különbség a flamand és a vallon területek között. A kérdést elemzését Dezső János külpolitikai újságírótól, egykori diplomatától kérjük.

Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához. Javában dúlt a Nagy Háború, amikor 1915. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy levelet írt gróf Tisza István miniszterelnöknek, amelyben kérte, hogy „az országgyűlés már most hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben egy szép kőemléket állít, amelyekre [...] elesett hőseit névszerint bevési.” - áll Babucs Zoltán hadtörténész "Nem haltak ők hiába" című kötetének előszavában. Akkor még nem tudhatták, hogy az emlékünnep szinte eltörpül a hamarosan bekövetkező trianoni békediktátum mögött. Beszélgetőtársunk Monostori Péter történész és Soltész Gyula, a Történelmi Vitézi Rend törzskapitánya.

A jövő évi svájci A csoportos világbajnokságon - szemben az elmúlt három alkalommal- tagságát megőrizve szerepelhet a magyar férfi jégkorong csapat. A 2008-as 'sapporói csoda" után még kétszer jutottaunk fel a legjobbak közé, de 2009-ben, 2016-ban és 2023-ban sem sikerült benn maradni az elitben. Két hete összejött ez is, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy most van a csúcson ez a sportágunk. Az elmúlt másfél-két évtized fejlődése töretlen. Ennek tevékeny részese műsorunk két vendége: Kovács Zotán, a Magyar Jégkorong Szövetség korábbi főtitkára és alelnöke, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Hirességek Csarnokának tagja és Garát Zsombor válogatott jégkorongozó, aki szerepelt az oroszországi és a finnországi elit vb-n, így jövőre már a harmadik fellépésére készül a világ legjobbjai között.

A héten ünnepli 85. születésnapját Novotny Zoltán a magyar rádiózás kiemelkedő alakja, aki 13 olimpiáról 27 aranyérmet közvetített. Vezette a Magyar Rádió Sportszerkesztőségét és a Petőfi Rádiónak is volt adófőszerkesztője. Elsősorben sportriporteként lett ismert, de szinte minden rádiós műfajban otthon érzi magát. Ő az akit ha hallgat az ember, szinte mindegy is, hogy mit mond, az magával ragad. Szép, egyéni hangja mit sem kopott az évtizedek alatt, mint ahogy éthető beszéde, tökéletes fizikai és szellemi állapota sem. Riporterek nemzedékei formálódtak a keze alatt, és ő az, akinek biztosan nincsenek haragosai, mert kedvességgel, szelídséggel és szeretettel vezetett, tanított. Igazi példakép, ma is aktív, nagybetűs RÁDIÓS, akivel természetesen élő adásban beszélgetünk.

1870-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, a jelenlegi Magyar Tűzoltó Szövetség közvetlen jogelődje. Bő másfél évszázad történelem: nem csupán a tűzoltóké – legyen szó akár önkéntes, akár önkormányzati, akár létesítményi tűzoltókról –, hanem egész Magyarországé. Nincs mit csodálkozni ezen: a szövetség egész élete, a mindennapjai, tagjainak küzdelmei elválaszthatatlanul összeforrottak hazánk történéseivel - áll a szervezet honlapján az elnök - műsorunk vendége- Dobson Tibor tűzoltó vezérőrnagy köszöntője. Május elején ünnepeltük védelmezőjük, Szent Flórián keresztény vértanú emléknapján a tűzolókat, akik sokszor utolsó reménységet jelentik a bajba jutott embereknek.

Ezen a héten egészen biztos, hogy Róma áll a világ figyelmének középpontjában. Az új pápa megválasztása nem csak a katolikus hívek számára kiemelkedő kérdés, de hatással lehet az emberiség fontos ügyeire is. A konklávé munkája és döntése hetek óta a hírek vezető témája. A Sixtus-kápolna, a bezárt ajtó, a szavazási fordulók, a kéményből felszálló füst, az új pápa névválasztása. De mi van mindezek hátterében, az akár felszínesnek tűnő jelenségek mögött mi az üzenet? A válaszokat dr. Ujházi Lóránd teológustól, NKE Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalomkutató Intézetének vezetójétől és Szomráky Béla külpolitikai újságírótól, a pápák "magyaroszági tolmácsától" várjuk.

Az ökumenikus cserkészmozgalom alapítója, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell Szent Györgyöt állította példaként a felnövekvő generáció tagjai és vezetőik elé. Minden cserkész számára ideálisak a lovagi erényeknek Szent György által gyakorolt formái: megingathatatlan hittel, reményteli szívvel segíteni másokon, a szegényeken, a védteleneken. A cserkészköszöntés kézjelében a hüvelykujj takarja a kisujjat, ami azt jeképezi, hogy „az erősebb védi a gyengébbet”. Világszerte Szent György napján újítják meg a cserkészek fogadalmukat, amelyben Isten, a haza és az emberek szolgálatára kötelezik el magukat. Vendégünk a stúdióban Monostori Péter történész és Márkus Richárd cserkésztiszt.

A Pesti Napló című lap 1865. április 16-i számában jelent meg Deák Ferenc "Húsvéti cikk" címen ismertté vált írása. Az egyoldalas szöveg egy történelmi áttekintés, bizonysága annak, hogy a magyar nemzet a megelőző századokban és az akkori jelenben is törvényes úton kívánta a saját sorsát intézni. Ha ellenállt, annak az uralkodót körülvevő rossz politikai tanácsadók voltak az okai, ám végül a király minden esetben visszatért az ősi jog útjára. Deák Ferenc, "a Haza bölcse" a lehető legjobb pillanatban emlékeztette Ferenc Józsefet arra, hogy elérkezett a bő másfél évtizeddel korábban ejtett sebek orvoslásának ideje, mert különben akár újra szembe találhatja magát a magyar nemzettel. A "Húsvéti cikk" végül elvezetett a Kiegyezéshez. A korszakról stúdiónkban Katona Csaba történész beszél.

Aki meg akarja érteni a XX. század magyar valóságát, de nincs kedve történelemkönyveket olvasni, vegye kezébe Márai Sándor műveit. Az 1900. április 11-én, Kassán született és 1989-ben, San Diego-ban meghalt író szinte mindent látott és átélt az előző évszázadban, de ami a legfontosabb papírra is vetette a gondolatait. Felvidékiként szembesült a Nagy Háborúval és Trianonnal. Az 1920-as évektől, már Budapesten élve népszerű író volt, de a II. világháború után azonnal látta, hogy az általa képviselt polgári értékek elvesznek Magyarországon, így 1948-tól haláláig emigrációban élt és dolgozott. Műsorunkban archív beszélgetést hallhatnak Márai torontói kiadója, a Vörösváry Publishing vezetőjével, Gál Csabával, majd az "Egy állomás fönn, a hegyen: Jeruzsálem" című útirajzával emlékezünk az íróra, születése 125. évfordulóján.

A műsorban elhangzik Márai Sándor: Egy állomás fönn a hegyen: Jeruzsálem című novellája Nagy Gábor tolmácsolásában.
Az irodalmi részlet készítői:
Hangmester: Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A mai összeállítás szerkesztője: Gadácsi János, zenei szerkesztője: Peresztegi Attila.