Baritz Sarolta Laura OP könyve az emberközpontú gazdaságról;
Budapest100 nyitott házak fesztiválja

Fabók Mancsi Bábszínháza legutóbb múlt vasárnap adta elő a Mikszáth Kálmán novellából írt előadását. A nagy palóc mesemondónak az utánozhatatlan humorával elénk tárt misztikus története, A fekete kakas című darab legközelebb február 27-én Budán, a Klebelsberg Kastélyban lesz látható.
Fabók Mariann színésznőt és bábművészt a pályájáról és a nagysikerű Mikszáth-adaptációjáról kérdeztük.

A Szerencsés realista – az Avemar története című könyv egyszerre tudományos krónika, emberi dráma és inspiráló memoár is, amelynek főszereplője Hidvégi Máté biokémikus, a kémiai tudományok doktora, a fermentált búzacsíra-kivonat feltalálója. A könyv az ő útját kíséri végig az első lépéstől a küzdelmeken át az elismerésig. Zsoldos Szilvia riportja.

Farsang utolsó napján még egy szokatlan táncos élménybeszámoló is helyet kap műsorunkban: idősebbek is elkezdhetik jeligére szenior örömtáncosok szólnak nyugdíjas éveik aktivitásáról. Szerdahelyi Csongor összeállítása.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.
A Nemzeti Múzeumban még januárban megnyílt tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között.
A rendkívüli műtárgyegyüttest – amelyhez hasonlót a hazai közönség még nem láthatott – Szentimrei Kristóf járta végig Varga Benedek történésszel, a kiállítás főkurátorával.

Vannak helyek, ahol a falak emlékeznek is. Egy budapesti VII. kerületi lakásban, az Erzsébet körúton ilyen falak vesznek körül minket. Itt működik az Emlék-Szín – egy különös, személyes és mégis közös színházi tér.
De miért pont egy hajdani otthon lett a színháztörténet egyik menedéke? Szalai Zsolttal, a magángyűjtemény tulajdonosával arról is beszélgetünk, milyen tárgyak, dokumentumok, relikviák mesélnek itt régi előadásokról, sorsokról, eltűnt vagy átalakult színházakról. A kérdező Kovács Éva Rebecca.

Találkozás, kapcsolat, közösség – ez a három szó határozza meg a Háló nevű ökumenikus szemléletű katolikus mozgalmat, amelynek kezdetei egészen a rendszerváltásig nyúlnak vissza.
Az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés egyik fő helyszíne Budapest V. kerületében, a Semmelweis utca 4. szám alatt található S4 Közösségi és Kulturális Központ, ahol számtalan különféle program várja az érdeklődőket. Schön Györggyel, a Háló Egyesület vezetőségi tagjával Szentimrei Kristóf beszélget.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Szalai Zsolt (Emlék-Szín)

Az UNESCO által 2011-ben kihirdetett rádiózás világnapját február 13-án ünnepeljük. Az ENSZ 1946-ban ezen a napon határozott saját rádiójának létrehozásáról. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a rádió fontosságára, arra a tömegkommunikációs eszközre, amely a mai napig a legszélesebb tömegekhez jut el. Az UNESCO minden évben külön témát ad a világnapnak. Az idei téma a mesterséges intelligencia.

Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, 1910. január 12-én hallgatták néhány száz készülékkel. Ekkor a Tosca előadását közvetítették New Yorkban a Metropolitan operaházból. Amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, amely emberi hang, és zene továbbítására is alkalmas volt. Az első kereskedelmi rádióadó 1920-ban, a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben kezdte meg működését.

Magyarország első adóállomását 1923-ban állították fel Lakihegyen, a Magyar Rádió rendszeres adása 1925. december 1-jén kezdődött, ezért a magyar rádiózás napja december 1.

A Magyar Katolikus Rádióban három órás élő adásunkban meghívott vendégeinkkel beszélgetünk a rádiózás történetéről, de szó lesz a rádió és más műfajok kapcsolatáról is. Továbbá kollégáink is mesélnek nemzetközi rádiós tapasztalataikról, valamint más műsorszolgáltatókkal, például a Vatikáni Rádióval való szoros együttműködésről. Természetesen a rádiózás jövője is témánk lesz, amiről egyetemistákat is kérdezünk.

A stúdió vendégei lesznek Sávoly Tamás muzeológus, a Postamúzeum munkatársa, Lázár Kovács Ákos, egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének vezetője, Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, Lázár Csaba színművész, vezetőbemondó, Gyarmathy Dóra szerkesztő, valamint interjút hallhatnak majd rádiónk vezérigazgatójával, dr. Martos Levente Balázs püspökkel is.

Fülöp Tamás és Csuth Judit beszélgetnek a várható programokról és témákról a február 13-i élő műsorral kapcsolatban.

A „Novák Ferenc Tata emlékére” című kötet a Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, nemzetközi rangú alkotó munkássága előtt tiszteleg. Egy olyan küzdő szellemű, fáradhatatlan, az új kezdeményezésekre mindig bátor művész alakja rajzolódik ki előttünk, akit a Bihari Táncegyüttes alapítójaként, a táncházmozgalom egyik elindítójaként, a Honvéd Együttes és az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfusaként, a magyar színházi tánc megújítójaként a legnagyobbak közt tartunk számon. Legfontosabb koreográfiái között tartják számon: István, a király (rockopera, 1983), Szarvassá változott fiak (Markó Ivánnal, 1985), József és testvérei (Markó Ivánnal, 1994), Egri csillagok (Zsuráfszky Zoltánnal, 1997), Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok, 2002). A kötet szerzőjével, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-és József Attila-díjas író, drámaíró, dramaturggal, Szakonyi Károllyal Fülöp Tamás készített interjút.

Tomboló szenvedély, lüktető cigánymuzsika és egy szabályokat felrúgó szerelmi történet – minden idők leglátványosabb operettshow-ja várja a nézőket 2026. március 26-án az MVM Dome-ban. A Dankó Pista című új operett Pejtsik Péter zenéjével és Orbán János Dénes librettójával a magyar nóta királyának regényes életébe nyújt betekintést. A főhős az Európa-szerte ünnepelt cigányprímás, Dankó Pista, akinek szívét egy titokzatos orosz hercegnő rabolja el. A szereplők között feltűnik Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, valamint a kor leghíresebb költője, írói: Ady Endre, Gárdonyi Géza és Pósa Lajos. A Bozsik Yvette rendezésében látható, látványosnak ígérkező szuperprodukció szereplői között van Kiss Diána is, aki Tatjána szerepét játssza majd. Ungvári Judit interjúja.

Bartók Béla egyik legfontosabb vonószenekari műve, a Divertimento is megszólal az Erdődy Kamarazenekar Karmelita Koncertek sorozatban elhangzó programján február 21-én. A zenekar művészeti vezetője, Szefcsik Zsolt ajánlja hallgatóinknak ezt a zenei élményt. Szó lesz arról is, mely 20. és 21. századi magyar művek hangzanak még el, és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz, illetve a Divertimentohoz. Szefcsik Zsolttal Tóth Zsófia beszélget.

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár több aktuális híradásban is szerepelt elmúlt hetekben: január 24-én visszakerült Nagyváradra a restaurált Szent Jobb-selyemfestmény; valamint szakmai konferenciát rendeztek határon túli és anyaországi könyvtárosok számára. De további események és folyamatosan megújuló programok, pályázatok is jelzik a könyvtár működésének kulturális, tudományos és közösségi dimenzióját. Rózsa Dáviddal a könyvtár főigazgatójával Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Dóczi Péter, Jászai Mari-díjas színművész és rendező ma 69 éves. Eddigi szerteágazó pályájáról, mostani szerepeiről és a készülő új darabjáról is beszélgettünk vele stúdiónkban. (Képek: MKR/Polcz Péter)

Márton Áron életének kevésbé ismert vonulatát kutatja Ozsváth Judit kolozsvári egyetemi oktató és újságíró. A legendás erdélyi főpásztor, mielőtt kinevezték gyulafehérvári püspökké, egyetemi lelkész és folyóiratszerkesztő volt Kolozsváron. Szerdahelyi Csongor riportja.

Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal néhány időszaki kiállítást ajánlunk figyelmükbe.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Rengeteg újdonsággal és változatos könyvkínálattal várja olvasóit a 2026-os év első felében is a Scolar Kiadó. A gyerek- és ifjúsági irodalomtól a magyar versesköteteken át a tudományos-ismeretterjesztő művekig minden korosztály számára izgalmas olvasnivalóval készülnek a kiadó munkatársai, akik közül Sinka Gabriella marketingvezetőt Szentimrei Kristóf kérte mikrofon elé.

Török Sophie-kéziratok gazdag anyaga vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár Copia felületén még december 10-én, a költőnő születésének 130. évfordulóján. A nemzeti könyvtár ezzel a jelentős digitális gyarapítással tiszteleg Tanner Ilona, azaz Török Sophie emléke előtt, aki lírájával, naplójegyzeteivel és irodalmi munkásságával a 20. század első felének meghatározó alkotói közé tartozott. Méry Tündét, az OSZK Kézirattárának tudományos kutatóját Fülöp Tamás kérdezte.

A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztivál a kezdetek óta rangos díjakkal, mesterkurzusokkal és visszatérő fellépési lehetőségekkel segíti a fiatal művészeket, folytatva a névadó, Cziffra György tehetségtámogató tevékenységét. Fókuszban a fiatalok címmel külön sorozatot szentelnek a fiatal művészek bemutatására, a Hegyvidéki Kulturális Szalon pedig még három ilyen alkalomnak ad otthont.
Február 15-én Lugosi Ali és Varga Tivadar koncertjét hallhatják, majd február 18-án Dolfin Balázs és Oláh Krisztián fog zenélni, a sorozat záró része pedig március 20-án lesz a Talentum Hungaricum ösztöndíjasainak részvételével.
Lugosi Ali Junior Prima díjas klarinétművészt Zsoldos Szilvia kérte mikrofon elé.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Fotó: Cziffra Fesztivál (Lugosi Ali és Varga Tivadar)

Stúdióvendégünk volt a babérkoszorús és József Attila-díjas író, Száraz Miklós György, Száraz György fia, akinek számos könyve látott már napvilágot; az utóbbi néhány évben is több kötete jelent meg. Ez utóbbiak közül a hideg téli napokon kiváltképp kellemes elővenni a szerzőnek az ifjúságot minden örömével és bánatával megidéző Bitang nyarak című regényét, illetve novellafüzérét.
Száraz Miklós Györggyel Liptay Katalin beszélgetett.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbította A titokzatos jégkorszak című kiállítását.
Az interaktív foglalkoztató térrel is szolgáló tárlaton az érdeklődők testközelből találkozhatnak a jégkor hidegéből ránk maradt különleges állatfajokkal: eredeti csontvázak és koponyák mesélnek egy letűnt kor óriásairól. Itt áll az óriásszarvas hatalmas agancsaival, mellette az óriás övesállat páncélos teste, a farkas és a barlangi medve csontváza, valamint a kardfogú tigris és az őstulok koponyája is.
A részletekről Hegedűs Anita múzeumi kulturális menedzsert Tráser László kérdezte.

A Muzsikusok Kávéháza sorozat a magyar városok éttermeit, kocsmáit, kávéházait egykor élettel megtöltő ugynevezett cigányzenekarok és bárzongoristák világát eleveníti fel.
A Magyar Zene Háza figyelemreméltó kezdeményezésről Szerdahelyi Csongor érdeklődött Salamon Somától, az intézmény népzenei kurátorától.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képzőművészeti kritikák, recenziók, művészeti írások, kiállítás-megnyitók szövegei olvashatók Sinkó István képzőművész, művészeti író, tanár tollából a Kép idő című kötetben, mely a Magyar Művészeti Akadémia kiadójának gondozásában jelent meg. A korábban elsősorban az Új Művészet, valamint az Élet és Irodalom hasábjain megjelent írások most összegyűjtve, a szerző válogatásában kerülnek újra az olvasó kezébe. A kötet képet ad az elmúlt 30 év hazai képzőművészetéről, miközben személyes megközelítésben is megismerhetjük Sinkó István egy-egy kiállításról alkotott benyomásait. A szerzővel Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, mikor fogalmazódott meg először a kötet gondolata.

Tudták-e, hogy a térképeken a világoskék szín békét, a vörös pedig háborút jelentett? Ma, február 4-én ünnepli létrejöttének évfordulóját az önálló magyar térképező csoport. A Széll Kálmán térhez közel, a Szilágyi Erzsébet fasorban áll egy máig honvédségi épület, ami 1897-ben épült és eredetileg bosnyák laktanyaként működött, majd 1919-től a Monarchiától elszakadt magyar katonai térképészek székhelye lett. Az egykori laktanya épületében 45 éve hozták létre a Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumát, elsősorban azért, hogy emléket állítsanak a katonatérképészeknek. De az 5000 darabos gyűjtemény, amit 400 négyzetméteren tekinthetnek meg a látogatók, sok különleges, egyedi műtárgyat is rejt. Rádler Mária Teréziával, a múzeum vezetőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

Berka Attila Gryllusok – Egy család történetei című, a Corvina Kiadónál megjelent kötete a híres művészcsalád hat tagjának – Dániel, Vilmos, Dorka, Samu, Ábris és Alma – történetét mutatja be. A könyv a tehetség, kitartás és szeretet mellett az elmúlt évszázad családi és kulturális emlékeit tárja az olvasó elé a Kultúra.hu beszámolója szerint. A könyv hitvallása szerint a tartós siker titka az alázat és a szeretet, melyet a családtagok őszinte történetein keresztül ismerhetünk meg. Az Országos Széchényi Könyvtárban tartott Széchényi-könyvesten Gryllus Dánielt szólította meg Fazekas Gyöngyvér.

Fotó: Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeuma

Nyulász Péter legújabb kalandregénye, a Kristálykirály titkos naplója a múlt év végén jelent meg, és az Országház néhány festményének rejtélyeibe avatja be ifjú olvasóit. A Versünnep Fesztiválra idén február 9-ig lehet jelentkezni, a kategóriákról és a jelentkezés részleteiről is hallhatnak. Adásunkat Kultúrmorzsák című rovatunk zárja.

Hogyan működnek a liturgikus kórusok? Milyen műveket szólaltatnak meg? Mely zenei szerveződéséket nevezhetjük egyáltalán liturgikus kórusnak? És miben lenne érdemes támogatni a munkájukat? Ehhez hasonló kérdések mentén készül átfogó felmérés a magyar nyelvterületen működő liturgikus kórusok tevékenységéről. A Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz, vagyis a MAKEZA elnevezésű projekt szakmai szervezetek közreműködésével nyáron indult el. A kezdeményezésről Tóth Zsófia beszélgetett a terület szakértőivel.

Mit jelent ma tisztának lenni – és mit jelentett egykor? A Szabad szappanozni című kiállítás erre az egyszerűnek tűnő, mégis összetett kérdésre keresi a választ a hagyományőrzés és a kortárs gondolkodás metszéspontjában. A tárlat a Hagyományok Háza falai között, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményére és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak friss szemléletére építve jött létre, és a Nagy Lajos teremben várja a látogatókat. Fazekas Gyöngyvért Keszeg Anna, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense és a kiállítás társkurátora vezette körben az apró, de izgalmas térben.

A könyvek, a szövegek és akár a zenei anyagokhoz kapcsolódó papíron megőrzött anyagok részét képezik a kulturális hagyományunk értékeinek. Ám ezeket nem mindig könnyű kézhez kapni, különösen akkor nem, ha csupán egyetlen féltve őrzött példány létezik belőlük. Ilyenkor pedig nagyon is hasznosnak bizonyulhat a modern technika, hogy a világháló segítségét felhasználva szinte bárhol elérhetővé váljék az, ami eddig esetleg csak a kutatóknak volt elérhető. Hogy mi a digitális könyvtárak dolga és mi dolga a digitalizációval az Országos Széchényi Könyvtárnak, arról Fazekas Gyöngyvér kérdezte Rózsa Dávidot, a nemzeti könyvtár főigazgatóját.

Hogyan működnek a liturgikus kórusok? Milyen műveket szólaltatnak meg? Mely zenei szerveződéséket nevezhetjük egyáltalán liturgikus kórusnak? És miben lenne érdemes támogatni a munkájukat? Ehhez hasonló kérdések mentén készül átfogó felmérés a magyar nyelvterületen működő liturgikus kórusok tevékenységéről. A Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz, vagyis a MAKEZA elnevezésű projekt szakmai szervezetek közreműködésével nyáron indult el. A kezdeményezésről Tóth Zsófia beszélgetett a terület szakértőivel.

Mit jelent ma tisztának lenni – és mit jelentett egykor? A Szabad szappanozni című kiállítás erre az egyszerűnek tűnő, mégis összetett kérdésre keresi a választ a hagyományőrzés és a kortárs gondolkodás metszéspontjában. A tárlat a Hagyományok Háza falai között, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményére és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak friss szemléletére építve jött létre, és a Nagy Lajos teremben várja a látogatókat. Fazekas Gyöngyvért Keszeg Anna, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense és a kiállítás társkurátora vezette körben az apró, de izgalmas térben.

A könyvek, a szövegek és akár a zenei anyagokhoz kapcsolódó papíron megőrzött anyagok részét képezik a kulturális hagyományunk értékeinek. Ám ezeket nem mindig könnyű kézhez kapni, különösen akkor nem, ha csupán egyetlen féltve őrzött példány létezik belőlük. Ilyenkor pedig nagyon is hasznosnak bizonyulhat a modern technika, hogy a világháló segítségét felhasználva szinte bárhol elérhetővé váljék az, ami eddig esetleg csak a kutatóknak volt elérhető. Hogy mi a digitális könyvtárak dolga és mi dolga a digitalizációval az Országos Széchényi Könyvtárnak, arról Fazekas Gyöngyvér kérdezte Rózsa Dávidot, a nemzeti könyvtár főigazgatóját.