Lovass Ági: Súgókönyv, Kárász Eszter és az Esztett zenekar, operett sorozatunk legújabb része
Szerkesztő: Fülöp Tamás

Adventi csillag címmel látható december 24-ig Kelecsényi Csilla és Véghseő Klára festőművész első közös kiállítása a Katonai Térképészet Szakmatörténeti Múzeumának dísztermében (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 7-9.). Az ünnepre hangolódást a két alkotó egymással párbeszédet folytató képei segítik angyalokkal, rózsákkal, színekkel, a képekről sugárzó gondolatokkal. A kiállítás olyan honvédségi területen található, ahová nehéz bejutni, így a különleges helyszín miatt is érdemes felkeresni a tárlatot. Véghseő Klárával és Kelecsényi Csillával hitről, várakozásról, festésről és az ünnepről beszélgetett Zsoldos Szilvia.
A kiállítást előzetes telefonos bejelentkezés alapján tekinthetik meg Rádler Mária múzeumvezetőnél a 06-30-273-9783-as számon.

Hosszú hónapok várakozása után újra megnyitotta kapuit a Pécsi Harmadik Színház, amely mostantól nemcsak a közös színházi élmények helyszíne, hanem megújulva, megszépülve még inkább a közösség szolgálatában álló kulturális tér is. Az előadásokról, valamint az újranyitásig vezető kalandos útról Moravetz Levente, a színház igazgatója beszélt Szentimrei Kristófnak.
A megújult Pécsi Harmadik Színház előadásairól bővebb információt találhatnak az intézmény, valamint a Moravetz Produkció honlapján.

Lovass Ágnes Súgókönyv című kötetével a kezét nyújtja felénk, hogy vele induljunk útnak a színházi kulisszák mögötti titokzatos világba, és szórakozva-tanulva együtt araszoljunk az olvasópróbától a premier felé. A könyv felszabadító örömöt és játékos kedvet adhat annak is, aki „csak” szereti a színházat, és annak is, aki tanulja azt. Lovass Ágnessel, a könyv szerzőjével, a Nemzeti Színház ügyelőjével Fülöp Tamás készített interjút.
A beszélgetés második részét december 18-án, csütörtökön hallgathatják meg az Akvarellben.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: Véghseő Klára és Kelecsényi Csilla (Zsoldos Szilvia/MKR)

Téli mesekönyv. A rádió hullámain és az esti közös olvasáskor.
Endrédy Gábor. Egy színész, akiből kollégiumvezető lett.
Felülírt sors. Király Levente interjúkötete.
Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Gyermekkora óta énekel, kezdetben népdal-, majd szavalóversenyekre járt, később zongorázott és kórusban is kipróbálta magát. Végül megszerezte az operaművész mesterdiplomát. 2019-ben lett a Budapesti Operettszínház társulatának tagja, első szerepe a Csárdáskirálynő Szilviája volt. Ha most azt mondom, hogy Cigánybáró és Szaffi – akkor önök már tudják, miről van szó, hiszen a hármas szereposztásból már ketten megszólaltak itt a Katolikus rádióban. A harmadik pedig nem más, mint Kiss Diána (képünkön), akit Ungvári Judit kért interjúra.

Családtörténetek a világzene hazai nagymesterétől. A Makám alapítója, Krulik Zoltán, a név megőrzésével új formációt próbált ki: a triót, amelyben a gitáros frontemberré alakult át. Ez az együttes 2024 tavaszán jött létre. A zenésztársak: Kézdy Luca hegedűs és Bata István basszusgitáros. A legújabb lemez – amiből most hallhattak ízelítőt – tehát a Világítótorony. A bemutatókoncert pedig december 13-án lesz a Fonó Budai Zeneházban. A kérdező: Szabó Csilla.

Diótörő-múzeum működik egy Washington melletti kisvárosban. A gyűjteményből kiderül, hogy már a rómaiak is használtak ilyen eszközt, aztán később, a középkorban kezdtek elterjedni az állat- és emberalakos figurák. Majd Hoffmann meséje és Csajkovszkij balettje tette fel az i-re a pontot, s kötötte a történetet a karácsonyhoz. A székesfehérvári társulat saját feldolgozásáról kérdezte telefonon Kovács Éva Rebecca Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfust, balettigazgatót.

A Váci Székesegyház rejtett kincsei címmel ad koncertet az Erdődy Kamarazenekar december 13-án szombaton, a Váci Püspöki Palota dísztermében. A székesegyház kottatárának XIX. század eleji ritkaságait is bemutató hangversenyről Szefcsik Zsoltot, az Erdődy Kamarazenekar művészeti vezetőjét Tóth Zsófia kérdezi.

Több mint száz iparművész kiállítási tárgyait és alkotásait tekinthetik vagy akár vásárolhatják meg advent harmadik hétvégéjén, december 13-án és 14-én a Petőfi Irodalmi Múzeum emeleti termeiben. A Független Iparművészeti Kortárs Szalonnak, azaz a FIKSZ-nek ez már a nyolcadik iparművészeti vására. Alapítóját és rendezvényeinek kurátorát, Alt Andrea ékszer- és műtárgy szakértőt, művészeti menedzser az értéket, személyességet és esztétikai élményt kínáló alkotásokról, illetve a vásárt kísérő Mindenki ünnepe című kiállításról beszélget Zsoldos Szilviával.
(kép: Alt Andrea)

A Katolikus Karitász karácsonyhoz közeledve különösen is igyekszik megszépíteni, örömbe-szeretetbe öltöztetni a rászorulókat. Nincs ez másképp idén sem, és a sok adománygyűjtés, szeretetvendégség, segítő karácsonyi csomagok osztása mellett a szívre, a lélekre is gondolnak Ebben pedig egyik legnagyobb segítségük Rudnik Viktória, aki egyszemélyben a karitász integrációs központjának munkatársa és operaénekes-énektanár is. Idén egy különleges jótékonysági koncertben működik közre. Erről is kérdezi őt Fazekas Gyöngyvér.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Majoros Nóra nem rég megjelent Téli mesekönyv című kötetét majd Miklya Zsolt gyerekverseit ajánljuk figyelmükbe annak apropóján, hogy a két szerző alkotásai rádióra alkalmazva december 15. és 21. között gyermekirodalmi sorozatunkban a Varázsdobozban lesznek hallhatóak. A meséket és verseket a képen látható kollégáink Gőbel Ágoston és Fülöp Tamás olvasták fel.

(Fotó: Polcz Péter)

Kultúrmorzsák című rovatunkba Zsoldos Szilvia válogatott egy csokorra valót az aktuális programokból.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

December 19-én (19 órakor) az RS9 Színházban lesz a Formiusz Színház új bemutatója, a „Zsú, és a piros napernyő” című előadás. A darab egy szenvedélybetegségben szenvedő nő igaz történetét mutatja be, annak naplóját feldolgozva.
A főszerepet Kocsis Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Formiusz Színház társulatának tagja alakítja. Őt, valamint a darab rendezőjét, Csáki Ritát kérdezte az előadás próbájának szünetében Kovács Éva Rebecca.

A regényes, anekdotikus – rosszabb esetben bulvárba hajló – interpretáció különösen fenyegeti az olyan alkotókat, mint Csáth Géza, akinek élete tálcán kínálja a botrányt, a hipokrita borzongást, illetve az életmű szinte kizárólagosan életeseményeken keresztül történő értelmezését.
Kis Petronella irodalomtörténész ezzel a hagyománnyal kíván szakítani, aki a Csáth írásművészetére nagy hatással bíró zenei műveltséget, előadói és szerzői ambíciókat, valamint zenekritikusi munkásságot helyezi középpontba Fantázia és fúga című kötetében (MMA Kiadó). A szerzővel Fülöp Tamás beszélgetett.

Sorsunkat csak részben örököljük, és részben határozzák meg külső tényezők. Életünk forgatókönyvét azonban minden esetben, még a legnagyobb nehézségek közepette is magunk írjuk.
Ezt vallja Király Levente újságíró, rendező és szerkesztő legújabb könyvében, amelyben olyan közismert személyiségek szólalnak meg, akik bár maguk is átéltek komoly tragédiákat, megerősödve jöttek ki belőlük. A Felülírt sors című kötetről a szerzővel Szentimrei Kristóf beszélget.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Fotó: a „Zsú, és a piros napernyő” című előadás próbájáról

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Középpontban a középkor - kiállítás
Én, Károli Gáspár - színház
A csillagok egyedül vannak - verskönyv

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Sokan egy szappanoperából emlékeznek rá, mások a színházból. Ő maga családjára: feleségére és 3 gyermekére a legbüszkébb. Nemrég civil szerepköre váltott: a Schlachta Margit kollégium vezetője lett. Az intézmény nemcsak együttlakást kínál egyetemista fiataloknak, de egy keresztény értékrendű közösséget, egy szemléletmódot és azt is, hogy a társadalmi felelősségvállalás részeként valós problémákra keres megoldásokat. Endrédy Gábor beszélgetőtársa Nagy György András volt.

A Nobel-díjas olasz költő, Salvatore Quasimodo is Balatonfüreden találta meg a gyógyulást. Emlékére 1992 óta nemzetközi költőversenyt rendeznek. Idén Jókai születésének 200-dik évfordulója alkalmából különdíjat alapítottak, ezt pedig Szentirmai Máriának ítélték oda: Tóféli idegen című, Komáromhoz és a nagy mesélőhöz kötődő verséért. A szerzővel Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Hatalmas sikerrel mutatták be nemrégiben A Cigánybárót a Budapesti Operettszínházban. Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb alkotását a Jókai200 emlékév tiszteletére tűzte műsorra a zenés teátrum, de nemcsak a librettó alapjául szolgáló mű szerzője, hanem a zeneszerző is kétszáz éve született. A két művész egyébként találkozott is egymással például a magyar főváros német színházában. A mostani hármas szereposztás egyikében Bordás Barbara(képünkön) játssza-énekli Szaffit, őt kérdezte Ungvári Judit.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Idén 75 éve, hogy hét önálló város és tizenhat nagyközség csatlakozásával megszületett Nagy-Budapest. Az évforduló alkalmából különleges kiállítás nyílt a Deák17 Galériában Budapest – Kalandváros címmel, amely a legnagyobb díjnyertes hazai kortárs illusztrátorok munkáin keresztül idézi meg a 75 éves fővárost. Budapest különféle arcai tárulnak fel a magyar gyermekkönyv-illusztrációkon keresztül a Deák17-ben: a műemléki belváros hangulatától a lakótelepek világáig. A tárlat a Budapesti Illusztrációs Fesztivál keretében valósulhatott meg. Kaposi Dorkával, a Deák17 Galéria vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett.

Tíz év nagy idő egy ember életében, diákokból kollégák lesznek, kollégákból nyugdíjasok. A főváros középkori történelmében azonban egy évtized alig fogható meg: a leleteket jó, ha negyed vagy fél évszázadra lehet keltezni, egyedül a pénzérmék adhatnak ennél közelebbi támpontot. A tizedik, jubileumi Középpontban a középkor kiállításon nemcsak az elmúlt év legszebb, legérdekesebb, Budapest területéről előkerült középkori leleteit és ásatásait mutatják be a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, hanem visszaemlékeznek benne az előző kilenc kiállításra, az ott szerepeltetett tárgyakra is. Terey Györggyel, a kiállítás egyik kurátorával Fazekas Gyöngyvér beszélgetett a megnyitón.

A 120 éve, 1905-ben Újvidéken született Tamkó Sirató Károly, a huszadik század egyik legizgalmasabb magyar költői személyisége. Még Párizsban írta meg a később gyerekversként ismertté váló, Tengerecki Pál című költeményét, amelyben a világjáró hős végül „hazahajózik”. A Móra Kiadó gondozásában megjelenő, Tengerecki Pál című válogatáskötet Tamkó Sirató gyerekverseit gyűjti egybe a Kaláka együttes válogatásában és zenei kíséretével. A kötetet az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban kiállítással, koncerttel és irodalmi beszélgetéssel mutatták be. Az eseményen Fazekas Gyöngyvér járt és szólította meg Gryllus Dánielt.

(Kép: Móra kiadó)

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Tóth Armand zeneszerző, karmester, fuvolaművész a közelmúltban töltötte be 70. életévét Az évforduló apropóján két koncertet is ad saját szerzeményeiből, december 6-án, este 6 órátor a Deák Vonósnégyessel a Hubay Jenő zeneteremben, december 10-én pedig a Nádor teremben csendülnek fel új művei többek közt a Benyus Testvérek Kamaraegyüttesének előadásában.

Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából a Budavári Önkormányzat képzőművészeti pályázatot hirdetett. A beérkező alkotásokat a Krisztina körúti Térkép Galériában állították ki. A kiállítás kurátorával, Bauer Eszterrel Szerdahelyi Csongor készített riportot.

Kolompos, Honeybeast, Soltész Rezső, ZÓRA, Random Trip – csak néhány név a fellépők közül, hiszen koncertekkel, irodalommal, gyerekeknek szóló előadásokkal, vasárnaponként iparművészeti vásárral, kézműveskedéssel, retró teleinket idéző kiállítással, mozival és még számtalan változatos és sokszínű eseménnyel várnak minden korosztályt adventtől karácsonyon át újévig a Várkert Bazárban. Az eseménysorozatot beharangozó sajtótájékoztató után Zsoldos Szilvia Petrovits Ákost, a Várkapitányság rendezvényigazgató-helyettesét, Vitáris Iván énekest, Fekete-Kovács Kornélt, a Modern Art Orchestra vezetőjét, valamint Bubnó Lőrincet, a StEfrem művészeti vezetőjét kérdezte a programokról.



Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Az MMA Irodalmi Tagozatának az Év Legjobb Könyve Díját Tari István nyerte el A téboly sorozatvetőinél című kötetével. Az IdőJel Kiadó a gondozásában megjelentetett könyvről így ír: "Tari István jegyzeteinek, valóságfeltáró szépirodalmi megnyilatkozásainak időrendbe állított gyűjteménye – a legújabb balkáni háborúkat szellemileg megalapozó szövegek feltárásával, a kilencvenes évek fontos dokumentumainak közreadásával, a Kárpát-medencében kialakuló magyar kapcsolatok újdonságainak bemutatásával, a bombázás napjainak részletes naplózásával, a délvidéki közélet és önszerveződés nehézségeinek érzékeltetésével – az ezredforduló tragikus sorsú déli magyar valóságának művészi/szociográfiai érzékenységgel megalkotott kordokumentuma." A kötetről a szerzővel beszélgetünk.

Az 1686-ban az Oszmán Birodalomtól visszafoglalt egykori magyar főváros romjain néhány évtized alatt született újjá Buda. A kormányhivatalok és a Szent Korona ideköltözése, majd az első budai királykoronázás erősítették a település fővárosi funkcióit. E változások évszázadait tekinti át a Batthyány Lajos Alapítvány kiadásában megjelent Budavár története a visszafoglalástól a reformkor végéig című kötet, melynek bemutatóján Szerdahelyi Csongor készített összeállítást.

A két kötet bemutatása után pedig a közeljövő kulturális programjaiból szemezgetünk Kultúrmorzsák rovatunkban.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Az MMA Irodalmi Tagozatának az Év Legjobb Könyve Díját Tari István nyerte el A téboly sorozatvetőinél című kötetével. Az IdőJel Kiadó a gondozásában megjelentetett könyvről így ír: "Tari István jegyzeteinek, valóságfeltáró szépirodalmi megnyilatkozásainak időrendbe állított gyűjteménye – a legújabb balkáni háborúkat szellemileg megalapozó szövegek feltárásával, a kilencvenes évek fontos dokumentumainak közreadásával, a Kárpát-medencében kialakuló magyar kapcsolatok újdonságainak bemutatásával, a bombázás napjainak részletes naplózásával, a délvidéki közélet és önszerveződés nehézségeinek érzékeltetésével – az ezredforduló tragikus sorsú déli magyar valóságának művészi/szociográfiai érzékenységgel megalkotott kordokumentuma." A kötetről a szerzővel beszélgetünk.

Az 1686-ban az Oszmán Birodalomtól visszafoglalt egykori magyar főváros romjain néhány évtized alatt született újjá Buda. A kormányhivatalok és a Szent Korona ideköltözése, majd az első budai királykoronázás erősítették a település fővárosi funkcióit. E változások évszázadait tekinti át a Batthyány Lajos Alapítvány kiadásában megjelent Budavár története a visszafoglalástól a reformkor végéig című kötet, melynek bemutatóján Szerdahelyi Csongor készített összeállítást.

A két kötet bemutatása után pedig a közeljövő kulturális programjaiból szemezgetünk Kultúrmorzsák rovatunkban.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Mostan színes tintákról álmodom – A képzelet terei a kortárs festészetben – ezzel a címmel nyílt meg a Ká Galéria évvégi kiállítása, melyen az Art Register – Magyar Kortárs Képzőművész Adatbázis tagjainak alkotásai tekinthetők meg. A Kosztolányi Dezső versével meghirdetett pályázatra egy-egy képpel lehetett jelentkezni, végül 63 alkotó igen színes munkái kerültek a kiállító térbe. A tárlatot Szabó Noémi művészettörténész nyitotta meg, aki maga is aktív szerepet vállalt a rendezésben. Vele beszélgetett Tóth Zsófia.

A népi gyerekmondókák a magyar nyelvi ritmus gazdag tárházát kínálják fel, és a megfelelő tagolással, hangsúlyozással egészen kis korban játékosan elsajátíthatók a szép és egyben helyes verses recitálás alapjai. Ezt a kiadványt olvasva, hallgatva nem kell választani a ritmikus lüktetés és a helyes értelmi tagolás között! A kötetet összeállító Deák-Sárosi Lászlóval az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestjén beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Mostan színes tintákról álmodom – A képzelet terei a kortárs festészetben – ezzel a címmel nyílt meg a Ká Galéria évvégi kiállítása, melyen az Art Register – Magyar Kortárs Képzőművész Adatbázis tagjainak alkotásai tekinthetők meg. A Kosztolányi Dezső versével meghirdetett pályázatra egy-egy képpel lehetett jelentkezni, végül 63 alkotó igen színes munkái kerültek a kiállító térbe. A tárlatot Szabó Noémi művészettörténész nyitotta meg, aki maga is aktív szerepet vállalt a rendezésben. Vele beszélgetett Tóth Zsófia.

A népi gyerekmondókák a magyar nyelvi ritmus gazdag tárházát kínálják fel, és a megfelelő tagolással, hangsúlyozással egészen kis korban játékosan elsajátíthatók a szép és egyben helyes verses recitálás alapjai. Ezt a kiadványt olvasva, hallgatva nem kell választani a ritmikus lüktetés és a helyes értelmi tagolás között! A kötetet összeállító Deák-Sárosi Lászlóval az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestjén beszélgetett Fazekas Gyöngyvér.

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.

Súgókönyv - Titkok a kulisszák mögül. Lovass Ágnes ezzel a könyvvel a kezét nyújtja felénk, hogy vele útnak induljunk a színházi kulisszák mögötti titokzatos világba, és szórakozva-tanulva együtt araszoljunk az olvasópróbától a premier felé. Utunk során olyan művészekkel és általuk olyan történetekkel ismerkedünk meg, akik és amik bizonyítják: mindez munka és varázslat. A könyv minden sorát hitelesítik a szerző neves játszótársai: Udvaros Dorottyától Blaskó Péterig, Mucsi Zoltántól Tompos Kátyáig... Lovass Ágnes valahai kellékesként, majd asszisztensként, ügyelőként, színházi mindenesként, de elsősorban súgóként szakmája mestere és megszállottja. Alázatos, pontos, fegyelmezett és szenvedélyes. Ez a humorral oldott szenvedély sugárzik a könyv lapjairól - mely könyv felszabadító örömet és játékos kedvet ad annak is, aki "csak" szereti a színházat, és annak is, aki tanulja azt.

ESZTETT - Kárász Eszter új zenekara világzenéből és jazzből merített könnyűzene, önfeledt rock n' roll, összekacsintós swingek, boldog balkáni ritmusok és elmerengő lírai dalok sok humorral és öniróniával. Életigenlő, vidám, szívbemászó dallamok mindenkinek.

Folytatódik Ungvári Judit operettsorozata.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotó: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház

A Katolikus Karitász napja a Magyar Katolikus Rádióban.
Ennek a tematikus műsorcsoportnak az adásai itt találhatók.