- Templomséták Budapesten - Amerikai dallamok a Danubia Zenekar koncertjén - Cimbalomünnep a Fonóban

A Szívverés a magasban című szabadtéri tárlat a Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót. E harangok hangjai örömben és bánatban, békében és veszedelemben is együtt rezdülnek, határokon átívelve találnak utat egy egész nemzet szívéhez.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósult tárlat a nemzeti összetartozás gondolatát élteti, bemutatva a hét történelmi régió – Erdély, Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Muravidék – harangjainak és magyarságának örök tanúságtételét.
A tárlat május 8-án nyílt Budapesten, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, majd ezt követően a határainkon kívüli régiókban is látható lesz Lendván, Zentán, Beregszászon, Kassán, Kolozsváron, majd június 4-én Csíkszeredában is.
A képekről az alkotóval és Haris László Balogh Rudolf-díjas fotóművésszel beszélgettünk.

Músorunkban továbbá hallhatnak a Fohász a magyarságért – Imába foglalt történelem című zenés színpadi előadásról, mely mintegy Szent István-i látomásként nyújt betekintést a magyarság történelmébe, sorsfordulóiba korabeli írásokkal, mondákkal, énekekkel üzenve a mai magyaroknak.
A jelenleg Erdélyben turnézó darab főszereplője Pelsőczy László, az Új Nemzeti Kamara Színház igazgatója, akivel Kovács Éva Rebecca készített riportot stúdiónkban.

Magazinunkban továbbá szemezgetünk a közeljövő programkinálatából Kultúrmorzsa rovatunkban.

Képeinken: Berecz András a Múzeumkertben és Pelsőczy László stúdiónkban, fotó: MKR

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

zenei szerkesztő: Varga Ramona


Immár harmadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Orgonafesztivált Budapesten. A fesztivál művészeti vezetője Mészáros Zsolt Máté, Junior Prima-díjas orgonaművész, a Belvárosi Főplébániatemplom zeneigazgatója, aki ezúttal is a nemzetközi zenei élet kiemelkedő alkotóit hívta meg a Lengyel Intézet és az Olasz Kultúrintézet együttműködésében megvalósuló rendezvénysorozatra. A június 29-ig tartó programokról, valamint a három évvel ezelőtti indulásról Mészáros Zsolt Mátét Tóth Zsófia kérdezte.

Van egy kis kávézó, ami akár olyan is lehetne, mint bármelyik hasonló hely Budapest belvárosában. Mégis egészen más, hiszen itt a keresztény-katolikus értékrend áthat minden programot. Ahol egy finom kávé, szendvics vagy sütemény mellé lelki táplálékot is kapunk.
A Rónaszéki János és Horváth Zoltán atyák által életre hívott Franciscus Alapítvány elsődleges célja Ferenc pápa szellemi örökségének gondozása. Nagy tervük vált valóra azzal, hogy missziós céllal megnyitották a Café Francescót, amely amellett, hogy találkozási pont, helyt ad az egyházzal kapcsolatos beszélgetéseknek. Rónaszéki János pesterzsébeti káplánnal, a Franciscus Alapítvány és a kávézó egyik alapítójával Zsoldos Szilvia beszélgetett.
Május 13-án, kedden este 7 órakor Azbej Tristan államtitkár lesz a Café Francesco vendége a keresztényüldözés és a Hungary Helps program kapcsán, május 20-ára pedig Erdő Péter bíborost várják, aki „Jézus igen, Egyház nem?” címmel tart előadást.

Móra Ferenc az ókori kultúrában rendkívül jártas író volt, akinek egyik legismertebb műve az Aranykoporsó című regény volt. A történet az ókori Rómában, Diocletianus császár uralkodása idején játszódik, aki az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, törekvései során viszont rendre szembekerül az egyre erősödő kereszténységgel.
Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja, ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába?
Mindez kiderül Rádiós regénytár c. irodalmi műsorunk új, 39 részből álló sorozatában, melynek május 13-án elhangzó nyitóepizódjából hallhatnak egy rövid részletet. A rendező Sárospataki Zsuzsanna, közreműködik Cseke Péter.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Témáink:
- Ausztráliában járt a békéscsabai Tabán Néptáncegyüttes - Farkas Tamás koreográfus járt rádiónkban
- "Már a jövőnk sem a régi" címmel látható Szász-Bányász Anna fotókiállítása a Kolta Galériában
- Egy keresztény szónok és régi barátainak különleges találkozása Adrian Plass Ezüst nyírfák c. regényében

A magyar plakátművészet első aranykorát bemutató tárlat nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részeként megnyíló, „Az Élet művészete - Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914)” című kiállítás a korszak plakátművészeti és reklámgrafikai remekművei mellett megidézi a 19. és 20. század fordulójának szecessziós tárgykultúráját is. Katona Anikóval, a kiállítás kurátorával Fülöp Tamás beszélgetett.

Május 10-ig tekinthető meg a Vigadó Makovecz-termében az Essentia Artis kiállítás, a 400 kortárs művész közreműködésével megvalósuló összművészeti seregszemle, azaz a Magyar Művészeti Akadémia legutóbbi hároméves ösztöndíjas időszakát lezáró tárlat. Az egyik MMA-ösztöndíjas alkotóval, Félegyházi Zsuzsanna építész, iparművésszel Zsoldos Szilvia készített interjút.

2025 áprilisában elkezdődött Márai Sándor születésének 125. évfordulójához kapcsolódó Márai Sándor-emlékév. A Kassán született író tizennégy esztendőt töltött Budán, ezért a régi Tabán egyik megmaradt szigete, a Döbrentei utcai Virág Benedek Ház ad majd otthont az emlékév kiemelkedő eseményének, az idén novemberben nyíló állandó Márai-tárlatnak. A hagyatékról és a születendő kiállításról a Márai-hagyaték kezelőjét, Mészáros Tibort, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténész, muzeológusát Zsoldos Szilvia kérte mikrofon elé.

Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

A II. világháborúban megrongálódott, majd a 70-es években lerombolt Főőrség és a Lovarda épülete az eredeti tervek, fotók és művészettörténeti-építészeti dokumentumok alapján épült újjá. Az épület felső szintjén megtekinthetjük az épület múltját bemutató az Életem árán is! címet viselő kiállítást, amely a magyar testőrségek tárgyi emlékein keresztül hivatott bemutatni az elmúlt 260 esztendő történetét, a Magyar Királyi és Nemesi Testőrség 1760-as alapításától kezdődően. Az itt látható képek egy többgenerációs magángyűjteményből, a Gőgh-archívum egyedülálló kollekciójából származnak. Gőgh Gáborral, a kiállítás megálmodójával és megvalósítójával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.

Adrian Plass Ezüst nyírfák című regényében David Herrick, a népszerű keresztény szónok meghívást kap egy régi ismerősétől, hogy vegyen részt egy találkozón volt barátaival. David első reakciója az, hogy esze ágában sincs elmenni. Végül mégis elmegy és barátaival alig 48 óra alatt sebezhetőségüket vállalva megosztják egymással legmélyebb félelmeiket. A régi barátok találkozásának megindító, néha zavarba ejtő története olyan mély és mindenkit foglalkoztató kérdésekről szól, mint hit, gyász, veszteség, vágyak, szeretet, félelmek, életközépi válság. A könyv mégsem nyomasztó, inkább szórakoztató olvasmány humorral, pergő vagy épp meghitt beszélgetésekkel, konfliktusokkal, drámai jelenetekkel, atmoszférikus angol helyszínekkel, sőt még egy igazi angol kísértethistória is van benne. Az írót Fazekas Gyöngyvér kérdezi a könyv megszületésének előzményeiről.

- Már a jövőnk sem a régi címmel Szász-Bányász Anna fotókiállítása a Kolta Galériában
- Kós András 110 címmel vándorkiállítás a szobrászművész alkotásaiból a Pesti Vigadóban
- Kultúrmorzsa rovat

zenei szerkesztő: Varga Ramona


Budapest építészete mintegy kétezer évet ölel fel. Ha szeretnénk végigkövetni a főváros izgalmas építészeti fejlődését, megismerni az egyes stílusokat, vagy akár egyetlen épületen tanulmányozni valamennyi korszakot, a legjobb, ha felkeressük a budapesti templomokat.
Zubreczki Dávid „Templomséták Budapesten” című könyve nyomán életre hívott előadás-sorozat olyan felfedezésre invitálja az érdeklődőket, amely során számos jól ismert épület titkára fény derül, de megismerhetünk olyan gyönyörű vagy meghökkentő házakat is, amelyekről talán nem is hallottunk.
Május 7-én, szerda este 7 órakor a soron következő állomás a Farkasréti Mindenszentek Plébániatemplom lesz, melynek kapcsán Zubreczki Dávid építészeti szakíróval, a séta vezetőjével Fülöp Tamás készített interjút.

Jellegzetes amerikai dallamok csendülnek fel a Danubia Zenekar legújabb programján június 1-jén a Klasszikus kedvencek sorozatban. A Budapest Kongresszusi Központban elhangzó Amerikai álom című koncerten filmzene, musical és komolyzene is hallható lesz olyan szerzőktől, mint John Williams, Leonard Bernstein vagy a cseh származású, de Amerikában alkotó Antonin Dvorak. A zenekar művészeti vezetőjével, Hámori Máté karmesterrel Tóth Zsófia beszélgetett.
Jegyek online is kaphatók az utazenehez.hu oldalon, mely a Danubia Zenekar hivatalos weboldala.

Május 16-án különleges koncertre készül a magyar világzenét képviselő Cimbaliband nevű zenekar, melynek vendége a világszerte elismert cimbalomművész, Lisztes Jenő lesz. A Dupla Cimbalom est során virtuóz cimbalomfutamok, sodró lendületű hegedűimprovizációk és a kísérő hangszerek vibráló harmóniája repítik a közönséget csodálatos zenei utazásra, melyet követően cimbalmos táncház is várja az érdeklődőket. Unger Balázst, a Cimbaliband vezetőjét elsőként az együttes megalakulásáról kérdezte Szentimrei Kristóf az esemény kapcsán.


Kép: Farkasréti Mindenszentek Plébániatemplom

Kossuth-díjjal ismerték el Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját.
„Fiam titka”. Boldog Carlo Acutisról szól az édesanyja által írt kötet.
Lendületben. A Fitos Dezső Társulat elmúlt három évét bemutató fotókiállítás.

Már hétévesen Hétpróbás volt - mármint, hogy ennek a táncegyüttesnek a tagja lett. A népi és a családi hagyomány összefonódott életében. Az értékek gyűjtését, megőrzését és megismertetését egyaránt fontosnak tartja. Saját csoportjával a Tabánnal, és a szintén békéscsabai Talléros zenekarral nemrégiben Ausztráliában járt. A turné azonban nem pusztán a távolság miatt volt rendhagyó. Farkas Tamás koreográfus-pedagógus Nagy György András kérdéseire válaszolt a Katolikus rádió stúdiójában.
Kép: Melbourne-i elmék

„A sejtelmes homályban előtűnő tárgyak: álomban született látomások” – ezekkel a lélekrezdítő szavakkal invitálják a látogatókat a magyar kortárs üvegművészek kiállítására a szervezők. S valóban: a Klebelsberg Kultúrkúriában bemutatott alkotások pont a különleges alapanyag lehetőségeit kihasználva képesek túlmutatni az anyagin. Zsoldos Szilvia felvétele először Novák Piroska főmuzeológus megnyitóbeszédéből idéz, majd a május 22-ig látogatható tárlat kurátorát, Koós Ágnest hallják - és magyarázatot kapunk a seregszemle elnevezésére is: „GlasSpring”.

Játszhat-e fontos mentálhigiénés szerepet a társadalomban a színház? Az igent kívánta bizonyítani már 8 évvel ezelőtti létrejöttével is a Lélektől Lélekig Összművészeti Fesztivál, amely idén is sok különleges produkcióval várta az érdeklődőket Veszprémbe. A házigazdát, a Petőfi Színház igazgatóját, Oberfrank Pált kérdezte Kovács Éva Rebecca.

Kossuth-díjjal ismerték el idén március 15-én Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját. A zeneszerző, folklorista a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért, valamint sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként vehette át a kitüntetést. Munkásságának fontosabb állomásait Tóth Zsófiának idézte fel a közelmúltban.

A kollégák, a szakma a Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepelte Szörényi László irodalomtörténész, kritikus 80. születésnapját. A NAP Kiadó által szervezett esten, ebben a nagy olvasztókohóban az irodalmi élet fontos szereplői közül tehát, aki csak tehette, igyekezett együtt ünnepelni. Szörényi László enciklopédikus műveltsége, szaktudása, iróniára hajlamos játékossága, magával ragadó egyénisége a hazai irodalmi közeg ellenállhatatlan, egészen páratlan egyéniségévé avatja őt. Latin-görög-iranisztika szakon kezdte meg egykor tanulmányait az ELTE-n, ez már sok mindent elmond. Pótolhatatlan, helyettesíthetetlen, senkivel össze nem hasonlítható, óriási egyénisége a hazai irodalmi életnek, és ami még rendkívülibbé teszi őt, hogy mindezzel együtt nagyon szerethető. A hatalmas ünneplés után, sóhajtásnyi időre szólalt meg Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt.

Ma este különleges kulturális-zenei eseménynek lehet részese, aki most regisztrál a Felsővizivárosi Szent-Anna templomban 18 óra 30 perckor kezdődő ismeretterjesztő és zenei élményt nyújtó előadás- és hangversenysorozatra. A mai este témája a francia barokk orgonazenéje. Az elhivatott, egész életét ennek a zenei ágnak szentelő fiatal orgonaművésszel Kövesdy Zsuzsa találkozott.

Minden nemzedék örök aggodalma, lesz-e, aki folytassa az általa megkezdett munkát? Fájdalmas érzés, hogy az évek hosszú során felépített, megszilárdított értékrend nem nagyon adható át, mindaz, amiért küzdöttünk, vagy amit kiharcoltunk, óhatatlanul elévül, a semmibe vész. Lehetséges-e „újban megóvni régvolt árnyakat”? – teszi fel a kérdést a Benyhe István. Az író-költővel Fazekas Gyöngyvér beszélget Erózió című kötetéről és versei hátteréről.

Ma este különleges kulturális-zenei eseménynek lehet részese, aki most regisztrál a Felsővizivárosi Szent-Anna templomban 18 óra 30 perckor kezdődő ismeretterjesztő és zenei élményt nyújtó előadás- és hangversenysorozatra. A mai este témája a francia barokk orgonazenéje. Az elhivatott, egész életét ennek a zenei ágnak szentelő fiatal orgonaművésszel Kövesdy Zsuzsa találkozott.

Minden nemzedék örök aggodalma, lesz-e, aki folytassa az általa megkezdett munkát? Fájdalmas érzés, hogy az évek hosszú során felépített, megszilárdított értékrend nem nagyon adható át, mindaz, amiért küzdöttünk, vagy amit kiharcoltunk, óhatatlanul elévül, a semmibe vész. Lehetséges-e „újban megóvni régvolt árnyakat”? – teszi fel a kérdést a Benyhe István. Az író-költővel Fazekas Gyöngyvér beszélget Erózió című kötetéről és versei hátteréről.

Tudják Önök mit jelent a szó, hogy „cívis”? Bár régebben ez a sajátos társadalmi réteg, életforma más településekre is jellemző volt, ma már szinte mindenki Debrecenhez köti a kifejezést. A hajdú-bihari székhely igyekszik is megőrizni hagyományait: immár a második tematikus kötet mutatja be a város különleges építészeti örökségét. Ehhez kapcsolódik egy kiállítás is, amely fényképeken tárja a közönség elé, azt, amit az itt lakók életéből egyébként csak a beavatottak láthatnak. A tárlat június 7-ig látogatható a MODEM-központban. Vígh Levente fotográfust Nagy György András hívta fel.

Ars Sacra; Helló Margit; barokk egyházzene és más rendezvények rövid ajánlója Zsoldos Szilviától.

A Rozsda Lovag népszerűsége szülőhelyén, Németországban olyan, mint nálunk Lázár Ervin, vagy Csukás István valamely hőséé. Igazság szerint ez a figura nem mindig bátor, de tele van érzelemmel és emberséggel - nagyon szerethető. Kalandjainak egy részét már láthatták a gyerekek a budapesti Operettszínházban. A mesemusical újabb önálló fejezete pedig május 18-tól várja a családokat. A Páncélvár őrzőjének bőrébe – pontosabban lemezburkolatába – ezúttal Dénes Viktor bújik. A színművésszel Ungvári Judit beszélgetett.

Tudják Önök mit jelent a szó, hogy „cívis”? Bár régebben ez a sajátos társadalmi réteg, életforma más településekre is jellemző volt, ma már szinte mindenki Debrecenhez köti a kifejezést. A hajdú-bihari székhely igyekszik is megőrizni hagyományait: immár a második tematikus kötet mutatja be a város különleges építészeti örökségét. Ehhez kapcsolódik egy kiállítás is, amely fényképeken tárja a közönség elé, azt, amit az itt lakók életéből egyébként csak a beavatottak láthatnak. A tárlat június 7-ig látogatható a MODEM-központban. Vígh Levente fotográfust Nagy György András hívta fel.

Ars Sacra; Helló Margit; barokk egyházzene és más rendezvények rövid ajánlója Zsoldos Szilviától.

A Rozsda Lovag népszerűsége szülőhelyén, Németországban olyan, mint nálunk Lázár Ervin, vagy Csukás István valamely hőséé. Igazság szerint ez a figura nem mindig bátor, de tele van érzelemmel és emberséggel - nagyon szerethető. Kalandjainak egy részét már láthatták a gyerekek a budapesti Operettszínházban. A mesemusical újabb önálló fejezete pedig május 18-tól várja a családokat. A Páncélvár őrzőjének bőrébe – pontosabban lemezburkolatába – ezúttal Dénes Viktor bújik. A színművésszel Ungvári Judit beszélgetett.