Dr. Szijártó István aranydiplomás tanárral a Somssich-díj átvételét követően beszélgettünk.
Szerkesztő: Sallai Éva

Egy ritkulóban lévő madárfaj vonulását kutatják magyar kutatók immár közel két és fél évtizede. A kutatók a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében expedíciókat is indítanak Görögországba, Romániába és Albániába, hogy megfigyeljék az öregnádasok ritka és különleges kis nádiposzátája, fülemülesitke elterjedését, állományának változásait. A határokon átívelő tudományos kutatásnak természetvédelmi és társadalmi szempontból is nagy jelentősége van. és igazi magyar sikertörténet, amely a sokszor mostoha körülmények között dolgozó ornitológusok és önkéntesek áldozatos munkájának köszönhető. Vendégünk Németh Ákos, az expedíció vezetője 20 éve követi nyomon a fülemülesitke állományváltozását.

Fantomfájdalom címmel jelent meg Dr. Margittai Gábor könyve. Az íróval, aki a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója beszélgetünk.(fotó: Magyar Összetartozás Intézete)

A kínai autóipar jött és egyszer csak berúgta az ajtót.
Az európai gyártók helyzete megrendült. Ráadásul az összes piacukat fenyegeti a konkurrencia.
De mi történt az évszázados múltra visszatekintő európai autógyárakkal?
Nem észlelték korábban a fenyegető veszélyt?
Ültek a babérjaikon?
Elkényelmesedtek?
És most?
Mi a stratégiájuk a jövőre nézve?
És mi lesz a magyarországi autógyárakkal?

Vendégeim:
Balkányi György, az Emil Frey Magyarország Kft. ügyvezetője
Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban
Szécsényi Gábor, Az Autó [ című magazin] főszerkesztője

A kínai autóipar jött és egyszer csak berúgta az ajtót.
Az európai gyártók helyzete megrendült. Ráadásul az összes piacukat fenyegeti a konkurrencia.
De mi történt az évszázados múltra visszatekintő európai autógyárakkal?
Nem észlelték korábban a fenyegető veszélyt?
Ültek a babérjaikon?
Elkényelmesedtek?
És most?
Mi a stratégiájuk a jövőre nézve?
És mi lesz a magyarországi autógyárakkal?

Vendégeim:
Balkányi György, az Emil Frey Magyarország Kft. ügyvezetője
Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban
Szécsényi Gábor, Az Autó [ című magazin] főszerkesztője

fotó:
listcarbrands.com

"Hiába gondoltam, hogy a két éve megjelent 10. Zeneközelben könyv után pontot teszek a sorozat végére, erre az élet rácáfolt. Mert azóta is - a 2025 októberében, a Szépművészeti Múzeumban bemutatott Életem zeneközelben - Kiválóságok, kalandozások, kulisszák című könyv keletkezésével párhuzamosan - nagyszerű vendégek tisztelték meg műsorunkat a Katolikus Rádióban. Szikrázó gondolataik szinte elsöpörték a még oly szigorúnak vélt "itt a vége" elhatározásomat. Önmagamat becsapva ezért kerülöm meg a kiírást: noha ez már a 11. Zeneközelben kötet, nem így, hanem bújtatva olvashatjuk: 10+1....Aligha csak rajtam múlik, hogy ez lesz-e a legeslegutolsó könyvem, szám szerint immár a nagyvenkettedik!? A legjobb, ha változatlanul várakozásteljesen nézek mindennek elébe. Ez a nyitottság sok mindent takar: kíváncsiságot, alázatot, elfogadást, továbbadási szándékot, köszönetet...."- írja legújabb, a napokban megjelent Zeneközelben 10+1, Emlékezetes beszélgetések egy rádióműsor jeles vendégeivel könyve Szabadkozás című bevezetőjében a szerző.
Juhász Előd zenetörténész, tévés - rádiós műsorvezetővel, kedves kollégámmal, zenei műsorainak és legújabb könyvének szerkesztési elveiről, a zene szeretetéről és megszerettetéséről, az ismeretek megosztásának az öröméről beszélgetünk.
(fotó: Magyar Katolikus Rádió, Veres Ádám, Polcz Péter)

Összeállítás az elmúlt hónapok egy-egy érdekes hallgatói kérdésekből. Aki válaszol: Szalay Kornél Géza ügyvéd.

Az 1981-ben Budapesten megalakult Somogyiak Baráti Köre célja, hogy a Somogyból elszármazottak számára segítse a szülőföldhöz való kötődést, szervezze a kapcsolattartást és a rendszeres somogyi látogatásokat. A mintegy 300 fős civil szervezet főként budapesti és somogyi rendezvényekkel erősíti a szülőföld iránti hűséget.
Műsorunkban Németh Juliannával, a Somogyiak Baráti Köre elnökével, programjaikról, a tagjaik munkáit bemutató kiállításaikról, könyvbemutatóikról, a közös múzeumlátogatásokról, kirándulásokról, főzőversenyekről beszélgetünk. Fontosnak tartják a kapcsolattartást más civil szervezetek fiatal és idősebb tagjaival, gyermekkoruk somogyi ételei receptjeinek a megőrzését, továbbadását. Németh Julianna, a baráti kör elnöke hangsúlyozza, hogy programjaik nagy részét a tagjaik kezdeményezik, a szervezésbe is bekapcsolódnak, mert úgy vélik, somogyi gyökereiket őrizniük kell, ez öröm és kötelesség is számukra, hiszen „szívünk Somogyországé”.

Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója Corvinus Egyetemen tartott előadást egyetemistáknak „A magyar energia és klímapolitikai eredményei 2010-2026” címmel. . Erről beszélgetünk elsőként Toldi Ottóval.

1945 április 4-e. Az úgynevezett felszabadulás napja. Ekkor hagyta el az utolsó német katona Magyarországot - a hivatalos kommunista felfogás szerint.
De már ez is hazugság volt, április 4-ét követően is folytak még a harcok az ország területén. 81 évvel ezelőtt április 7-én is.
Az ostrom: Budapest ostroma. Csak az öregek emlegették így, akik emlékeztek. 1944 karácsonyán kezdődött, és 1945 február 13-ig tartott.
Felrobbantották az összes Duna hidat, rommá lőtték a várost. Miért? Kinek a döntése volt?
Több mint, 81 éve történt.

Vendégem Szakály Sándor, főigazgató; VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

Fantomfájdalom címmel jelent meg Dr. Margittai Gábor könyve. Az íróval, aki a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója beszélgetünk.(fotó: Magyar Összetartozás Intézete)

Egy ritkulóban lévő madárfaj vonulását kutatják magyar kutatók immár közel két és fél évtizede. A kutatók a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szervezésében expedíciókat is indítanak Görögországba, Romániába és Albániába, hogy megfigyeljék az öregnádasok ritka és különleges kis nádiposzátája, fülemülesitke elterjedését, állományának változásait. A határokon átívelő tudományos kutatásnak természetvédelmi és társadalmi szempontból is nagy jelentősége van. és igazi magyar sikertörténet, amely a sokszor mostoha körülmények között dolgozó ornitológusok és önkéntesek áldozatos munkájának köszönhető. Vendégünk Németh Ákos, az expedíció vezetője 20 éve követi nyomon a fülemülesitke állományváltozását.

XIV. Leó pápa hétfőn és kedden 2 napos történelmi látogatást tett Algériában. A muszlim többségű észak-afrikai ország egy 4 állomásból álló 11 napos afrikai körút első állomása volt. A katolikus egyházfő Algírban a megbocsátást szorgalmazta a Franciaországgal szembeni függetlenségi háború áldozatainak emlékművénél, Abdel-Madzsid Tebbun elnökkel és az ország vezető hivatalnokaival találkozva pedig felszólította a vezetőket, építsenek az igazságosság és a szolidaritás elvein alapuló társadalmat. A Szentatya Szent Ágoston városába, Annabába is ellátogatott, ahol az alázatosságról és a békéről beszélt. „Isten szíve megszakad a háborúk, az erőszak, az igazságtalanságok és a hazugságok miatt” -- mondta. Ahogy Jean-Paul Vesco, Algír érseke fogalmazott a pápalátogatás után: Az utazás most kezdődik. „Most kezdjük csak felismerni, mi is történt valójában; A pápa látogatása áldás volt, ő elvetette a magot.”
Hardi Titusz, bencés szerzetes a Pannonhalmi Főapátság iskolafenntartó főigazgatója Algériában nőtt föl, és most maga is részt vett a Szentatya algériai látogatásán. A vizit jelentőségéről és élményeiről kérdeztük.

XIV. Leó pápa hétfőn és kedden 2 napos történelmi látogatást tett Algériában. A muszlim többségű észak-afrikai ország egy 4 állomásból álló 11 napos afrikai körút első állomása volt. A katolikus egyházfő Algírban a megbocsátást szorgalmazta a Franciaországgal szembeni függetlenségi háború áldozatainak emlékművénél, Abdel-Madzsid Tebbun elnökkel és az ország vezető hivatalnokaival találkozva pedig felszólította a vezetőket, építsenek az igazságosság és a szolidaritás elvein alapuló társadalmat. A Szentatya Szent Ágoston városába, Annabába is ellátogatott, ahol az alázatosságról és a békéről beszélt. „Isten szíve megszakad a háborúk, az erőszak, az igazságtalanságok és a hazugságok miatt” -- mondta. Ahogy Jean-Paul Vesco, Algír érseke fogalmazott a pápalátogatás után: Az utazás most kezdődik. „Most kezdjük csak felismerni, mi is történt valójában; A pápa látogatása áldás volt, ő elvetette a magot.”
Hardi Titusz, bencés szerzetes a Pannonhalmi Főapátság iskolafenntartó főigazgatója Algériában nőtt föl, és most maga is részt vett a Szentatya algériai látogatásán. A vizit jelentőségéről és élményeiről kérdeztük.

A műsorban végigvesszük, hogy mi történik a választás napjától az új kormány megalakulásáig, és mire érdemes figyelni ebben az időszakban. Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk